Teréz körúti robbantás: szerdán kezdődik a per


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szerdán kezdődik a Teréz körúti robbantás vádlottjának büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken, Budapesten.


A másfél évvel ezelőtti cselekmény nyomán súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett két rendőrjárőr, egy harmadik személy pedig könnyebben megsérült. A vád szerint az elkövető célja a rendőrök megölése és fegyvereik megszerzése volt.

A férfi nem sokkal később a Belügyminisztériumnak küldött e-mailben leírta a robbanószerkezet összetételét, elkészítését, és jelezte, hogy hamarosan konkrét követelésekkel áll elő. Azt tervezte, hogy újabb robbantásokkal fenyegetve egymillió euró kifizetését kényszeríti ki.

A vádirat szerint a fiatalember 2016 szeptember 24-én késő este Budapesten, a VI. kerület, Teréz körúton egy táskát tett a földre, melyben robbanószerkezet és a robbanás hatását fokozó nagy mennyiségű szög volt. Amikor a szokásos útvonalon haladó egyenruhás rendőrök a táska közvetlen közelébe értek, a vádlott távirányítással felrobbantotta a pokolgépet, hogy megölje a két járőrt és elvegye lőfegyvereiket. A robbanás ereje alkalmas volt a kiszemelt áldozatok megölésére, és életveszélyes sérüléseket okozhatott volna a közelben lévőknek. 

Az elkövetőt néhány héttel később, 2016. október 19-én Keszthelyen fogta el a rendőrség. Sajtóhírek szerint a Zala megyei Homokkomáromban a szőlőhegyen bujkált. Apja fél évtizeddel korábban a szintén Zala megyei Karmacs település független polgármestere volt néhány hónapon át.

[htmlbox BDT]

 

Az ügyészség szerint a vádlott a birtokában lévő robbanóanyagok és gyújtószerkezetek felhasználásával akár több ember életének kioltására alkalmas bombát is készíthetett volna.

Az ügyészség előre kitervelten, aljas indokból, több ember és hivatalos személy sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés kísérletével, robbanóanyaggal visszaéléssel és terrorcselekmény előkészületével vádolja az előzetes letartóztatásban lévő elkövetőt. A vádbeli cselekményekért a törvény szerint akár életfogytiglan is kiszabható.

Sajtóhírek szerint a fiatalember a nyomozás során volt amikor együttműködött a hatóságokkal és olyan vallomást tett, melyben órákon át, részletes beszélt a merényletről. Ugyanakkor tavaly agresszív viselkedése miatt egy időre átszállították az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe, ám az orvos szakértők nem állapítottak meg büntethetőséget kizáró okot.

Az eset kapcsán a napokban csalás miatt vádat emeltek egy nő ellen, aki az ügyészség szerint a robbantás tettesének elfogása érdekében felajánlott 10 millió forintos nyomravezetői díj megszerzése érdekében még 2016 őszén valótlanul állította, hogy vannak információi az ügyről.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága