A határozatok jogereje az új Be.-ben

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A határozatok jogerejéről, véglegességéről és ennek tanúsításáról az új büntetőeljárási törvény 456-462. paragrafusai rendelkeznek. Ám a jogerő egységes, törvényi fogalma csak az anyagi jogerőre vonatkozik, melyről a bíróság ügydöntő határozatai esetében beszélhetünk; nem ügydöntő határozatai kizárólag alaki jogerővel bírnak.

A jogerő pontos meghatározása az Alkotmánybíróság szerint a jogállamiság részeként alkotmányos követelmény (9/1992. (I. 30.) AB határozat). Ennek igyekszik eleget tenni az új büntetőeljárási törvény (Be.). A hatályos Be. nem rendezi teljes körben ezt a kérdést, ezért a Kúria pár évvel ezelőtt a 2/2015. büntető jogegységi határozatával a jogalkalmazók segítségére sietett, pontosan megmagyarázta az alaki és az anyagi jogerő közötti különbséget, hogy egységessé váljon a bírói jogalkalmazás. A határozatok jogerejéről, véglegességéről és ennek tanúsításáról az új Be. 456-462. §-ai rendelkeznek. Mostani cikkünkben a határozatok jogerejével foglalkozunk.

A jogerő jelentése

A jogerő azt jelenti, hogy az ezzel rendelkező döntés végleges, vagyis megváltozhatatlan, mindenkire kiterjed, és rendes jogorvoslattal nem megtámadható.

Az anyagi jogerő

A vádról való kötelező döntés esetében beszélhetünk jogerős határozatról. A büntetőjogi főkérdések tekintetében születik meg ez a döntés, mely ítélt dolgot jelent, és azt eredményezi, hogy a benne foglaltak végrehajthatóakká válnak. A jogerő egységes, törvényi fogalma tehát az új Be.-ben csak az anyagi jogerőre vonatkozik, melyről a bíróság ügydöntő határozatai esetében beszélhetünk.

A bíróság nem ügydöntő határozatai kizárólag alaki jogerővel bírnak. E határozatok egy része fellebbezéssel megtámadható. Ezt követően áll be az alaki jogerő, és válik a határozat végrehajthatóvá. A nem ügydöntő határozatok másik része rendes jogorvoslattal nem megtámadható. Ez azt jelenti, hogy a határozat megszületésekor már beáll az alaki jogerő, és azonnal végrehajthatóvá válik.

A Kúria 2/2015. büntető jogegységi határozata

Ahhoz, hogy megértsük az új Be. rendelkezését, ismernünk kell a korábbi jogegységi határozat tartalmát. Ennek értelmében a Kúria kimondta, hogy „az anyagi jogerő a határozat megváltoztathatatlanságát, míg az alaki jogerő a megtámadhatatlanságát jelenti. Az anyagi jogerő az ügy tárgyának végleges, minősített kötőerővel történő lezárását jelenti, vagyis ítélt dolgot (res iudicatat) eredményez. Az alaki jogerő ezzel szemben egyszerű kötőerőt jelent, amely kizárólag a határozat rendes jogorvoslattal történő megtámadhatóságát zárja ki (ne bis in idem). Az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével, anyagi jogerővel rendelkezik, amely természetszerűleg az alaki jogerőt, a megtámadhatatlanságot is jelenti, következésképpen végleges döntést jelent a bűnösség kérdéséről, a büntetőjogi következményekről, szankciókról vagy éppen ezek hiányáról. Az anyagi jogerő egyben azt is jelenti, hogy a büntetőjogi főkérdés eldöntése után a határozat végrehajthatóvá válik.

Más megítélés alá esnek a bíróság nem ügydöntő határozatai, ugyanis azok kizárólag alaki jogerővel rendelkeznek és vagy megtámadhatóak fellebbezéssel − és csak ez után áll be az alaki jogerő és válik végrehajthatóvá −, vagy rendes jogorvoslattal egyáltalán nem támadhatóak meg; következésképp az alaki jogerő nyomban a határozat meghozatalával bekövetkezik, és végrehajthatóvá válik. E körbe tartozik a másodfokú bíróság hatályon kívül helyező és új eljárás lefolytatását elrendelő határozata” (2/2015. büntető jogegységi határozat; http://www.kuria-birosag.hu/hu/joghat/22015-szamu-bje-hatarozat).

Készüljön fel kiadványainkkal a

Büntetőeljárási törvény hatálybalépésére

A büntetőeljárás (1998-2017) - jogszabálytükör

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi CX. törvény a hatályban lévő 1998. évi XIX. törvényt váltja fel 2018. július 1-jétől. A jogszabálytükör segítséget nyújt az új eljárási jogszabály alkalmazására való felkészülésben.

Kommentár a büntetőeljárási törvényhez

A Prof. dr. Polt Péter főszerkesztő nevével fémjelzett kommentár szerzői olyan büntetőjogászok, akik a törvény megalkotásában részt vettek.

A kommentár segítséget nyújt, hogy megtalálja a megfelelő magyarázatot az új jogintézmények alkalmazásához, emellett a szerzők hangsúlyt fektettek a kapcsolódó jogi szabályozás, és az irányadónak tekintett joggyakorlat ismertetésére is.

Megrendelés >>

A részjogerő

Új elemként jelentkezik a Be.-ben a részjogerő meghatározása: „A fellebbezés az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését abban a részben függeszti fel, amelyet a fellebbezés folytán eljáró bíróság felülbírál. Az ügydöntő határozat részlegesen emelkedik jogerőre, ha van olyan rendelkezése, amelyet a fellebbezés folytán eljáró bíróság nem bírál felül” (új Be. 457. §).

A részjogerő jelentősége a korlátozott felülbírálatot eredményező fellebbezések körének bővülésével nőtt. De mit is jelent pontosan a részjogerő? A részjogerő a felül nem bírálható részek jogereje. Ez vonatkozhat az egyes vádlottakra, de vonatkozhat egyes rendelkezésekre is.

A részjogerő beállta

A részjogerő beáll, ha a fellebbezést kizárólag korlátozott jelleggel jelentették be, továbbá, ha az elsőfokú bíróság ítélete több bűncselekményről rendelkezett, és a fellebbezés nem érinti valamennyi bűncselekményt.

A részjogerő és a korlátozott fellebbezés

Az új kódex kiterjeszti a hatályos Be. által szűk körben ismert korlátozott fellebbezés eseteit.

Bírósági Döntések Tára

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>

Utóbbi egyébként azt jelenti az új Be. indokolása szerint, hogy „a fellebbezés a büntetőjogi főkérdés érintetlenül hagyása mellett csak a törvényi előírás szerint megjelölt rendelkezéseket vagy azok valamelyikét, illetőleg kizárólag az indokolást sérelmezi. A hatályos Be. szabályozása alapján, ha a fellebbezés kizárólag az ítéletnek az elkobzásra, vagyonelkobzásra, a pártfogó felügyelet elrendelésére, lefoglalásra, polgári jogi igényre, a szülői felügyeleti jog megszüntetésére, vagy a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezése ellen irányul, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak ezt a rendelkezését bírálja felül. A törvény bővítve a korlátozott fellebbezés eseteit, lehetőséget ad a fellebbezés bejelentésére kizárólag a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés neme és mértéke vagy tartama, illetve az ítéletnek az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező rendelkezése, a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti indítványt, illetve a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezése, vagy a felmentő ítélet, valamint a megszüntető határozat indokolásának tartalma ellen is. A kizárólag a büntetés vagy az alkalmazott intézkedés neme és mértéke vagy tartama ellen bejelentett fellebbezés (szankciós vagy mértékes fellebbezés) esetén a jogorvoslattal élő a bűnösséget nem, csak az azzal összefüggésben kiszabott szankciót, annak nemét, illetve mértékét sérelmezi. Ugyancsak a büntetőjogi főkérdés érintése nélkül sérelmezhető az ítéletnek kizárólag az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező rendelkezése, a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti indítványt, illetve a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezése. Helye van fellebbezésnek kizárólag az indokolás ellen is, ez az ítélet vonatkozásában a felmentett vádlott esetében értelmezhető, aki kedvezőbb − bizonyítottság hiánya helyett bűncselekmény hiánya − felmentési jogcím megállapítása végett jelenthet be fellebbezést. Eljárás megszüntetése esetén, a megszüntetés jogcíme lehet vitás, ez esetben a bejelentett fellebbezés ugyancsak az indokolásban foglaltakat támadja” (új Be. 583. §).

A részjogerő áttörése

Az összefüggő ok léte továbbra is alapfeltétel a részjogerő áttörése kapcsán. Vagyis a másodfokú bíróság áttöri a részjogerőt és a fellebbezéssel nem érintett vádlottat felmenti, bűncselekményének enyhébb minősítésének folytán törvénysértően súlyos büntetését enyhíti, az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a fellebbezéssel érintett vádlott tekintetében ugyanígy határoz.

A jövőben is érvényesül az a szabály, miszerint az elsőfokú bíróságot a részjogerő áttörése után akkor lehet új eljárásra utasítani, ha ez a fellebbezéssel nem érintett vádlott felmentését, bűncselekménye enyhébb minősítése folytán a törvénysértően súlyos büntetésének enyhítését vagy az eljárás megszüntetését eredményezheti.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • bíróság, per, ügyvéd

    A bírósági határozatokra vonatkozó rendelkezések vonatkozásban az új büntetőeljárási törvény nóvuma mindössze annyi, hogy a régit felváltó kódexben részletesebben és szerkezetileg más-más helyeken jelenik meg e határozatok szabályozása.

  • bilincs, pisztoly, büntető

    Az új Be. 361. § (1) bekezdése értelmében az ügyész és a nyomozóhatóság tagja a nyomozás folyamán feljegyzést és jegyzőkönyvet készíthet. Több esetben viszont határozatot hoz. Utóbbit tekintve az eljáró hatóság már nem az ügyész vagy a nyomozóhatóság tagja, hanem maga a szervezet, vagyis az ügyészség és a nyomozóhatóság.

     

  • rendőrség

    Az új Be.-ben nevesített jogorvoslatokat ismertető sorozatunkat a halasztó hatállyal folytatjuk, kitérve a felülbírálati indítvánra is. A jogorvoslati rendszerben csak kisebb pontosítások történtek, a kódex az alkotmánybírósági határozatnak megfelelően a jogorvoslatot minden érdemi döntés ellen panasz formájában biztosítja.

  • ügyvéd

    Az új Be. Indokolása értelmében a jogorvoslati rendszer átalakítására nem volt szükség, ott csak kisebb pontosítások történtek. Az Alkotmánybíróság határozatában – 17/2015. (VI. 5.) AB határozat – megállapított követelmények továbbra is áthatják a törvényt. Ennek megfelelően a jogalkotó a jogorvoslatot a nyomozás során hozott döntések tárgya és személyekre gyakorolt hatása felől kiindulva valamennyi érdemi döntés ellen, panasz formájában biztosítja. A panasz mellett további jogorvoslatra ad lehetőséget a felülbírálati indítvány, melyet meghatározott esetekben az ügyészség panaszt elutasító határozata ellen lehet benyújtani a nyomozási bíróhoz. Utóbbi döntése ellen pedig fellebbezéssel lehet élni.

  • mediáció_kézfogás_megegyezés

    A közvetítői eljárás, közismertebb nevén a mediáció alkalmazására a hatályos büntetőeljárási törvény alapján már évek óta lehetőség van. Az új Be. sem feledkezett meg erről a jogintézményről. A hétköznapok joggyakorlatának jelenlegi tapasztalatai felbátorították a jogalkotót arra, hogy az elterelés e lehetőségének megengedhetőségét szélesebb körben tegye lehetővé.

  • megegyezés, tárgyalás

    A jogalkotó többszöri nekifutásra sem tudott életet lehelni a büntetőeljárási törvényben szabályozott lemondás a tárgyalásról jogintézménybe, ugyanakkor nem akart lemondani arról a lehetőségről, hogy a nem vitatott ügyek esetében az eljárás egyszerűsítésével rövidebb idő alatt tudjon az állami büntetőjogi igénynek érvényt szerezni.

  • ne használd

    Az új büntetőeljárási törvényről indított sorozatunk legutóbbi részeiben a bírósági eljárásban zajló bizonyítási eljárás menetét ismertetve eljutottunk a perbeszédekig. Mostani cikkünkben a vádbeszéd kapcsán, az összefüggések megértése érdekében, nemcsak az ügyész által elmondott perbeszédet kell értelmeznünk, hanem ki kell térnünk az ügyészség bírósági eljárásban betöltött szerepére, melynek alapja a törvényes vád. Mindezek mellett a bíróság előtt tett bizonyítási indítványokról is szót kell ejtenünk.

  • ügyvéd, jogász

    Az új büntetőeljárást ismertető cikksorozatunkban – a követezőkben – a terheltet megillető, a korábbi szabályozáshoz képest kiegészülő jogokat vesszük számba. Az új kódex lehetővé teszi, hogy a terhelt egyezség megkötését vagy határozat kilátásba helyezését kezdeményezze, ha pedig fogva van, akkor jogairól írásban is tájékoztatni kell.

     

  • bíróság, per, ügyvéd

    A tárgyaláson a bíróságnak a bizonyítást mindig a vádlott kihallgatásával kell kezdenie. Ennek egyetlen feloldása lehetséges, ha a vádlott az előkészítő ülésen vallomást tett. Ebben az esetben ugyanis a bíróság a vallomást mellőzheti. A jövőben is érvényben marad az a szabály, miszerint a vádlotti kihallgatást a tanúk kihallgatása követi. Fontos, az új Be. nem ad lehetőséget a felek általi kikérdezésre, vagyis a tanúnak az ügyész, a vádlott vagy a védő általi kihallgatására.

  • ne használd

    A vád bizonyítása nem a bíróság feladata, a vádért a vádló felel. Ez azt jelenti, hogy a felelősség az ügyészségé. Amennyiben a vádló nem tesz eleget a vád bizonyítására irányuló kötelezettségének, akkor – a hatályos Be.-től eltérően – ez nem hatályon kívül helyező, hanem eljárást megszüntető ok.

  • ne használd

    Az új Be.-ben a bizonyítással kapcsolatos rendelkezések nagy részét a törvény „A bizonyítás” című részben szabályozza, de más helyen is találhatunk erre vonatkozó szakaszokat: például az egyes eljárási szakaszokról, a kényszerintézkedésekről, a leplezett eszközökről stb. szóló fejezetekben. Jelen cikkben az első helyen említett „Bizonyítás” című fejezetről lesz szó, de a mostanit követő második részben az egyéb helyen való rendelkezések lényegét fogjuk összefoglalni a témával kapcsolatban.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!