Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hibás teljesítés a szerződésszegés egy olyan típusa, ahol az adott kontraktus tartalmához képest valamelyik fél által vállalt szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a törvényben előírt vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak, minőségi követelményeknek. Alábbi sorozatunkban a hibás teljesítés jogintézményének sajátosságait vesszük számba az új Polgári törvénykönyv alapján.
A hibás teljesítés intézménye megtalálható a korábbi Polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályai között is, így az alábbi írásban a fogalmi meghatározásokon túlmenően csak azokat a rendelkezéseket elemezzük röviden, amelyek változást jelentenek az új szabályozás alapján. Megjegyzendő, az elemzés nem teljes körű és nem terjed ki minden rendelkezésre. Zárójelben feltűntettük a megfelelő jogszabályhelyet, így ha annak pontos szövegére van valakinek szüksége, utánanézhet a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben.
Termékszavatosság
A termékszavatosság a Ptk. új rendelkezése, amely bevezeti a gyártó – a termék forgalomba hozatalakor fennálló hibája miatti – közvetlen helytállását a fogyasztóval szemben.
Termékszavatossági igény
A vállalkozás által eladott dolog vagy valamely termék hibája miatt a fogyasztó követelheti a gyártótól (a termék előállítója és forgalmazója), hogy a hibát javítsa ki, vagy – ha az megfelelő határidőn belül, netán a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges – a terméket cserékje ki. Utóbbi akkor hibás, ha nem felel meg a gyártó általi forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, melyek a gyártó által adott leírásban szerepelnek.
A gyártó mentesül a termékszavatossági kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta, a hiba – a termék forgalomba hozatalának időpontjában – a tudomány és a technika állása szerint sem volt felismerhető, vagy a hibát jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.
Csere esetén a kicserélt termékre, kijavítás esetén a termék kijavítással érintett részére vonatkozó termékszavatossági felelősség a gyártót terheli [6:168.].
Határidők és a termékszavatosság tulajdonosváltozás esetén
A fogyasztó a hibát – annak felfedezése után – késedelem nélkül köteles közölni a gyártóval. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a fogyasztó a felelős. A gyártót a termékszavatosság az általa történő forgalomba hozataltól számított két évig terheli, amely jogvesztő határidő, azaz elmulasztása miatt nincs helye kimentésnek [6:169.].
A termékszavatossági jogokat a termék tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a gyártóval szemben. [6:170.].
Jótállás
Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal, vagy arra jogszabály alapján köteles, annak a jótállás időtartama alatt a kontraktus vagy a jogszabály feltételei szerint kell helytállnia a hibás teljesítésért. Ez alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosult jogszabályból eredő jogait nem érinti [6:171.].
Tulajdonosváltozás esetén a jótállásból eredő jogokat az új tulajdonos jogosult érvényesíteni [6:172.].
A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető. Ezzel kapcsolatban új szabály, hogy ha valaki határidőre nem tesz eleget jótállási kötelezettségének, úgy a jogosult a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül bíróság előtt érvényesítheti a jogát akkor is, ha egyébként a jótállási határidő már eltelt. Egyebekben a jótállásra a kellékszavatossági jogok gyakorlásának szabályait kell alkalmazni [6:173.].
Kártérítési igény
A kötelezettnek meg kell térítenie a hibás teljesítésből eredő kárt, kivéve, ha a hibás teljesítést kimenti. A hibás teljesítéssel bekövetkezett károk megtérítését a jogosult akkor követelheti, ha kijavításnak vagy kicserélésnek nincs helye, vagy a kötelezett azt nem vállalta, illetve annak nem tud eleget tenni, netán a jogosult ehhez fűződő érdeke megszűnt. A kártérítési igény a kellékszavatossági jogok érvényesítésére meghatározott határidőn belül évül el. Az igény ugyanabból a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogásként akkor is érvényesíthető, ha az már egyébként elévült [6:174.].
Jogszavatosság
A jogszavatosság egyszerűsítve azt jelenti, hogy a szolgáltatott jog vagy követelés megszerzését illetően a kötelezettnek biztosítania kell, hogy a jogosultat a megszerzésben semmiféle egyéb jog ne korlátozza. Az új szabályozás a régi Ptk.-nak az adásvételi szerződést regulázó felelősségi előírásait ülteti át a tulajdonjog mellett az egyéb jog vagy követelés megszerzésének szabályaiba is.
Ha a tulajdonjog, jog vagy kötelezettség visszterhes átruházására irányuló kötelezettség esetén a tulajdonjog, más jog vagy követelés megszerzését harmadik személy joga korlátozza, a jogosult – megfelelő határidő tűzésével – köteles a kötelezettet felhívni arra, hogy az akadályt hárítsa el, vagy adjon megfelelő biztosítékot. A határidő eredménytelen eltelte után a jogosult elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet. Ha a kötelezett jóhiszemű volt, a szerződés megkötéséből eredő károkat köteles megtéríteni [6:175.].
Ha a tulajdonjog, más jog vagy követelés visszterhes átruházására irányuló kötelezettség esetén a tulajdon jog, más jog gyakorlását vagy a követelés megszerzését harmadik személy joga korlátozza, vagy az értékét csökkenti, a jogosult – megfelelő határidő tűzésével – tehermentesítést követelhet. A határidő eredménytelen eltelte után a jogosult a tehermentesítést a kötelezett költségére elvégeztetheti. Ha a tehermentesítés lehetetlen vagy aránytalan költséggel jár, úgy a szerződéstől elállhat és kártérítést követelhet, vagy a teher átvállalása fejében az ellenérték csökkentését követelheti.
Ha a kötelezett jóhiszemű volt, a szerződés megkötéséből eredő károkat köteles megtéríteni.
Ezek a lehetőségek nem illetik meg a jogosultat, ha a kontraktus megkötésekor tudta vagy tudnia kellett, hogy a korlátozástól mentes tulajdonjogot, jogot vagy követelést nem szerezheti meg. Ez alól kivétel az az eset, ha a kötelezett ezért kifejezetten szavatosságot vállalt [6:176.].
Szerelő munkában. A szakszerűtlenségnek is ára lehet
A hibás teljesítés különös szabályai
A hibás teljesítés eredmény létrehozására irányuló szerződéseknél
Ha a kötelezett valamely dolog vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására vállal kötelezettséget, a hibás teljesítésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a kicserélésen a munkával elérhető eredmény részben vagy egészben való újbóli teljesítését kell érteni. A kijavítás a szolgáltatás részben vagy egészben való újbóli teljesítése, a munkával elérhető eredmény létrehozásának az eredetihez képest eltérő módjával is megvalósulhat.
A kötelezett akkor mentesül a hibás teljesítés következményei alól, ha a hiba a jogosult által adott anyag alkalmatlanságára vagy hibájára, adat hiányosságára vagy hibájára, netán utasítás célszerűtlenségére vagy szakszerűtlenségére vezethető vissza, melyre a kötelezett a jogosultat figyelmeztette [6:177.].
Hibás teljesítés használatra vagy hasznosításra irányuló szerződéseknél
Ha a jogosult más dolgának vagy más vagyoni joga által védett oltalmi tárgynak időleges használatára, felhasználására vagy hasznosítására jogosult, a kötelezett a szerződés teljes tartama alatt a kellékszavatosság szabályainak megfelelő alkalmazásával köteles helytállni azért, hogy a dolog vagy az oltalom tárgya a szerződésszerű használatra, felhasználásra vagy hasznosításra alkalmas legyen. Ugyanígy köteles – a szerződés teljes tartama alatt – a jogszavatosság szabályainak megfelelően helytállni azért, hogy a dolog vagy oltalmi tárgy használatát, felhasználását, hasznosítását harmadik személy joga nem akadályozza, és nem korlátozza [6:178.].
A szerző ügyvéd
| Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014. Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira! |
|---|
|
2014. 03. 07.: Az érvénytelenség az Új Ptk.-ban – Dr. Darázs Lénárd 2014. 03. 28.: A hibás teljesítés megváltozott szabályai és új intézményei – Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit 2014. 04. 04.: A kontraktuális kárfelelősség szabályai az új ptk.-ban – Dr. Lábady Tamás 2014. 04. 25.: Engedményezés, tartozásátvállalás, jogátruházás, szerződés átruházás – Dr. Gárdos Péter 2014. 05. 30.: Kft. változások és az új Ptk – Dr. Kisfaludi András 2014. 06. 27.: Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea 2014. 09. 12.: Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.: Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.: Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.: Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3. Bővebb információk és a teljes előadássorozatra jelentkezés itt |
