A Porsche tolvajok nyomában

  • Értesítő a rovat cikkeiről

2016. március 13-án (vasárnap) este 11 órakor a VI. kerületi Káldy Gyula utcában két férfi ellopott egy Porsche Cayenne-t. Az eset után a tulajdonos vélhetően sokkot kapott, az elkövetők pedig remélhetőleg jó sok évet.

A police.hu oldalon közzétett térfigyelő kamera felvételénkét férfi látható, akik közül az egyik elsétál a kocsi mellett, a másik odamegy az autóhoz, másodpercek alatt kinyitja a központi zárat, majd beül és elhajt. A Totalcar internetes portál szerint egy ilyen autó újonnan 20-40 millió forintba kerül a motorváltozattól és az extráktól függően. A következőkben azt fogjuk részletesebben megvizsgálni, hogy pontosan milyen bűncselekmény is történt, melyik férfi milyen szerepet töltött be bűncselekmény elkövetésében, és hogy tettükért várhatóan milyen büntetést fognak kiszabni rájuk, amennyiben sikerül őket felismerni és elfogni. Azt azonban az M. Viven gyilkossággal kapcsolatban írt jogi elemzésünkhöz hasonlóan hangsúlyoznunk kell, hogy ez az írás is annyiban fiktív, hogy mivel a bírósági tárgyalás sokkal összetettebb így sokkal több tényező és körülmény figyelembe vétele mellett tárják fel az ügy tényleges tényállását, mint amiket a médiában megjelenő hírek alapján meg lehet állapítani. Az eljárás során a szakértők, a tények, vallomások és egyéb bizonyítékok sokkal jobban árnyalják a képet, mint ami az eljárás előtti információkból kikövetkeztethető.

(A gyanúsított a térfigyelő kamera fevételén. Forrás: police.hu)

Okrutay Zsolt, az OkyAutoguard szakértője a Totalcarnak adott nyilatkozatában elmagyarázta a lopás folyamatát. Meglátása szerint az egyik férfi valószínűleg követte a tulajdonost aparkolást követően. A nyakában lógó kis táskában egy úgynevezett kódlopó egység lehetett, amely érzékeli a kulcs rádiójeleit és lemásolja. A szakember szerint egy-két méternyi közelség és néhány másodperc elegendő a kód megszerzéséhez. Eztán a második tolvajnak csupán annyi volt a dolga, hogy az ellopott kódot felmásolja a nyakában lógó második egységre. Majd ezt adó üzemmódban a Porsche közelébe vigye, így az autó egyszerűen azt érzékelte, hogy visszatért a tulajdonos.[1]

A Btk. szerint aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el [Btk. 370. § (1) bekezdés]. Annak vizsgálatába, hogy az autó elkövetők szempontjából idegen dolognak minősült, és hogy az eltulajdonítás jogtalan volt, részletesen nem mennék bele, hanem a felvétel alapján evidenciaként kezelem a cikk során.

A lopás elkövetési tárgya csak pénzben kifejezhető értékkel rendelkező dolog lehet. A lopási érték szempontjából mindig az eltulajdonított dolog kiskereskedelmi ára az irányadó. A bírói gyakorlat szerint az eltulajdonított dolog kiskereskedelmi ára a forgalmi értékkel azonos akkor is, ha a bűncselekményt olyan sértett sérelmére követték el, amely a dolgot nagy tételben, nagykereskedelmi áron szerezte (BH1993. 659.). Vagyis az, hogy egy ilyen típusú, idős autó jelenleg mennyibe kerül a kiskereskedelmi forgalomban. Ennek az értéknek döntő jelentősége lesz a lopás minősítése során, hiszen az így megállapított érték fogja képezni a sértett kárát. A Btk. fogalomrendszerében ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebbnek, ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobbnak, ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentősnek, ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagynak és ötszázmillió forint felett különösen jelentősnek minősül a kár [Btk. 459. § (6) bekezdés].

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia

2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel.

Napijeggyel a részvétel mindössze 39.990 Ft+ áfa!

Részletes program és jelentkezés >>

A felvétel alapján a lopás befejezettsége, megvalósult az ehhez megkövetelt két mozzanat: az autó kikerült a birtokos/tulajdonos tényleges rendelkezési köréből, valamint az elkövető tényleges tulajdonába kerül úgy, hogy a korábbi birtoklás helyreállításának a reális lehetősége nem áll fenn. Kísérletről csupán addig lehetett volna beszélni, amíg a sértettnek módja van a saját birtokállapotának visszaállítására.

A befejezett lopás minősítése

Mivel az autó értéke 20-40 millió forint újonnan, még az értékvesztést is figyelembe véve az látszik, hogy a sértett kára jelentős, tehát ötmillió-egy és ötvenmillió forint közötti. Természetesen elképzelhető, hogy az autóban olyan egyéb pénzben kifejezhető értékkel rendelkező dolog is volt, vagy olyan extrák voltak az autóba szerelve, amelyek összességében az ellopott értéket 50 millió forint fölé emeli, és ezért súlyosabban minősül a cselekmény, de az elemzés során a 20-40 millió forint közötti értékkel kalkulálunk.

 A lopás bűntettének minősített eseteként értékeli a jogalkotó, ha a lopást a lopást jelentős értékre követik el, és az ilyen cselekményeket egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti [Btk. 370. § (4) bekezdés]. Az elkövetők cselekménye tehát egyéb súlyosbító körülmények nélkül ebbe a kategóriába tartozik. Súlyosabban,két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendelik büntetni azt az elkövetőt, aki a jelentős értékre elkövetett lopást bűnszövetségben, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal, zsebtolvajlás útján, esetleg egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével követik el [Btk. 370. § (5) bekezdés]. A felsorolt módok közül ezzel az üggyel kapcsolatban a bűnszövetség és az üzletszerűség kérdésköre merülhet fel.

Bűnszövetség

A Btk. fogalomrendszerében bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.[Btk. 459. § (1) bekezdés 2. pont] Bűnszervezet akkor jön létre, amikor van egy három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.[Btk. 459. § (1) bekezdés 1. pont] Amennyiben tehát a két elkövető (akár tettesi, akár részesi minőségben) mondjuk szervezetten követ el hasonló bűncselekményeket, a bűnszövetség megállapításra kerülhet. Szervezettség esetén elegendő az is, hogy abban állapodnak csak meg, hogy ilyen jellegű bűncselekményeket fognak majd elkövetni, továbbá szükséges még, hogy egy olyan bűncselekményt, amelynek a bűnszövetség minősítő körülménye, a kísérlet szakaszába juttassanak.[2] Mivel az autó ellopásával a bűncselekmény bőven túljutott a kísérleti szakaszon, ha vannak szervezettségre utaló körülmények (telefonhívások, e-mail-ek, egyéb tárgyi bizonyítékok), akkor megállapítható ez a minősítő körülmény. A bűnszövetség megállapításánál fontos, hogy az elkövetési magatartásból és a végrehajtás módjából olyan következtetést lehessen levonni, hogy a két elkövető a bűnözésre irányuló tervszerűséggel és szervezettséggel valósította meg a bűncselekményt (BH1999. 8.).Az autónyitó kódok lopására alkalmas eszköz beszerzése, a cselekmény szervezett végrehajtása, mind arra utalhat, hogy az elkövetők esetében jó eséllyel megállapítható a bűnszövetségben történő elkövetés.

Másabb a helyzet, amikor az elkövetők bűnszervezetben követték el cselekményüket. Egyrészt maga a bűnszervezetben részvétel egysui generis előkészületi bűncselekmény (egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő). Szemben a csoportos elkövetéssel vagy a bűnszövetséggel egyetlen tervezett bűncselekményt sem kell a megállapításához elkövetni (vagy mint a bűnszövetségnél kísérleti szakba juttatni). Viszont ha a bűnszervezet keretében akár egyetlen bűncselekmény elkövetését is megkísérlik, akkor az adott bűncselekmény vonatkozásában szigorú jogkövetkezményt kell alkalmazni. Egyrészt ilyen esetben a bűncselekmény bűnszövetségben történő elkövetésének esetére megállapított jogkövetkezményeket nem lehet alkalmazni. [Btk. 91. § (3) bekezdés]Maga a bűnszervezet azonban egy súlyosan minősítő körülmény. A Btk. ehhez fűzött következménye pedig az, hogy azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követte el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik, de a huszonöt évet nem haladhatja meg. [Btk. 91. § (1) bekezdés] Mindez a jelen esetben azt jelentené, hogy ha a cselekményt bűnszervezet tagjaként követték volna el, akkor a cselekményt lopás bűntettének súlyosabban minősülő esete nem állapítható meg, mivel ott a bűnszövetség lenne a minősítő körülmény, helyette csupán a jelentős értékre elkövetett lopás bűntette lenne megállapítható. Ugyanakkor míg alapesetben a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés lenne, bűnszervezet megállapítása esetén a büntetés egy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéslesz. Bűnszövetség, mint minősítő körülmény megállapítása esetén a felső határ csupán 8 év lenne. Fontos továbbá megjegyezni, hogy a bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény megállapítása kizárja, hogy ezzel halmazatban a bűnszervezetben való részvétel is megállapításra kerüljön.

Üzletszerűség

Akkor követik el üzletszerűen a bűncselekményt, ha valaki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik [Btk. 459. § (1) bekezdés 28. pont].Az üzletszerűségnek két oldala van. Azobjektív oldala szerint ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményeketkövessen el valaki, illetve a szubjektív oldal, amely az elkövető részérőla rendszeres haszonszerzésre törekvés.[3] Nem feltétel azonban, hogy több bűncselekmény megvalósulására is sor kerüljön, mivel akár egyetlen cselekmény elkövetése esetén is megállapítható az üzletszerűség, ha a körülményekből arra lehet következtetni, hogy az elkövető a rendszeres haszonszerzés érdekében további bűncselekményeket készült elkövetni. Az objektív oldallal kapcsolatban ugyanolyan bűncselekményről akkor beszélhetünk, ha az elkövető magatartása ugyanabba az alaptényállásba ütközik, a minősített vagy privilegizált esetek megvalósítása ebből a szempontból irreleváns. Magyarán ugyanúgy lopásokat követ el, mindegy azonban, hogy a lopás melyik alakzatát. A hasonló jellegű bűncselekmények köréről a 39/2007. BK vélemény ad részletes iránymutatást. A vélemény szerint azon az alapon, hogy a vagyoni viszonyokat haszonszerzési célból támadják, az alábbi bűncselekmények hasonló jellegűek a lopással:

- rablás (Btk. 365. §),

- kifosztás (Btk. 366. §),

- zsarolás (Btk. 367. §),

- sikkasztás (Btk. 372. §),

- csalás (Btk. 373. §),

- gazdasági csalás (Btk. 374. §),

- információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §),

- orgazdaság (Btk. 379. §),

- uzsora-bűncselekmény (Btk. 381. §),

- szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 385. §),

- védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 386. §),

- iparjogvédelmi jogok megsértése (Btk. 388. §),

- készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés (Btk. 393. §),

- rossz minőségű termék forgalomba hozatala (Btk. 415. §),

- megfelelőség hamis tanúsítása (Btk. 416. §).

Önmagában a hasonló jellegű bűncselekmények többszöri elkövetése azonban nem elegendő az üzletszerűség megállapításához, a rendszeres haszonszerzésre törekvésnek mindig megállapíthatónak kell lennie (BH2010. 238.). Ha tehát az elkövetőknél az üzletszerűség megállapítható (itt is az autónyitó kódok lopására alkalmas eszköz utalhat erre a célzatra), akkor a cselekmény két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ha az előző ponthoz hasonlóan az elkövetők bűnszervezet tagjai voltak és cselekményüket bűnszervezetben követték el, akkor a cselekményük viszont már (mivel a bűnszövetséggel szemben az üzletszerűség nem zárja ki, hogy a bűnszervezettel együtt kerüljön értékelésre) a bűncselekmény két évtől tizenhat évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Társtettesség vagy bűnsegély?

Ahhoz nem férhet kétség, hogy az az elkövető, amelyik a megszerzett kóddal kinyitotta az autót és elhajtott vele, tettesként elkövette a lopást. De vajon e bűncselekmény szempontjából hogyan értékelhető a másik személy, aki megszerezte a tulajdonostól a kódot, majd ezt elérhetővé tette a tolvaj számára? Társtettes vagy bűnsegéd? A Btk. rendszerében társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg [Btk. 13. § (3) bekezdés], míg a bűnsegéd az,aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt [Btk. 14. § (2) bekezdés].Atárstettesség megállapításához az szükséges, hogy a bűncselekmény törvényi tényállását közösen valósítsák meg, ami azt jelenti, hogy minden társtettesnek tényállásszerű elkövetési magatartást kell kifejtenie (objektív oldal). Társtettesnek minősül a bírói gyakorlat szerint az is, aki felismerve társa szándékát, vele akarategységben, egymás tevékenységét kölcsönösen kiegészítve vesz részt a bűncselekmény elkövetésében.[4] Ez határolja el a társtettességtől a fizikai bűnsegélyt, ugyanis a bűnsegéd nem tanúsít tényállásszerű magatartást, mindössze a tettesi alapcselekmény külső feltételeit biztosítja (BH2010. 172.). A fizikai bűnsegéd az a személy, aki a tettesi cselekmény külső feltételeihez járul hozzá (pl. tudja, hogy az illető meg akar ölni valakit, ő pedig fegyvert ad a tettesnek). Hogyan értékeljük tehát a kód megszerzését és átadását a másik elkövetőnek? A kérdés persze csak elvi szinten bír jelentőséggel, hiszen a Btk. szerint a részesekre (a felbujtó és a bűnsegéd) is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni [Btk. 14. § (3) bekezdés].

Álláspontom szerint a kód megszerzése olyan részmagatartás, amely az autó ellopásának nélkülözhetetlen eleme, mely során az elvétel véget ért, hiszen a titokban történő kódlopással a dolog már kikerült a tulajdonos tényleges rendelkezési köréből, és az elkövetők tényleges birtokába került, úgy, hogy mivel a tulajdonos nem tudta, hogy a kódot ellopták tőle, a korábbi birtoklás helyreállításának a reális lehetősége nem állt már fenn. A bírói gyakorlat is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a lopásnak nem a bűnsegéde, hanem társtettese az, aki a társai cselekményének ismeretében, azokkal szándék- és akarategységben vesz részt az idegen dolog elvételében (lásd: BH2000. 137.).

Konklúzió

Természetesen a bűnszervezetben elkövetés minősítését függőben hagyva az elkövetők valószínűsíthetően a következő bűncselekményt valósíthatták meg:

A) Bűnszervezetben elkövetés megállapítása nélkül:

Társtettesként, jelentős értékre, bűnszövetségben és üzletszeren elkövetett lopás bűntette, amiért a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés lehet.

B) Bűnszervezetben elkövetés megállapítása esetén:

Társtettesként, jelentős értékre üzletszeren elkövetett lopás bűntette, amiért figyelembe véve a bűnszervezetben történő elkövetést a büntetés két évtől tizenhat évig terjedő szabadságvesztés lehet.

Természetesen előfordulhat, hogy a bíróság sem a bűnszövetség, sem az üzletszerűséget nem találja megalapozottnak, így bűnszervezet hiányában az alábbi lehetőségek állhatnak még fenn:

Társtettesként, jelentős értékre, üzletszeren elkövetett lopás bűntette, amiért a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés lehet.

Társtettesként, jelentős értékre, bűnszövetségben elkövetett lopás bűntette, amiért a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés lehet.

Társtettesként, jelentős értékre elkövetett lopás bűntette, amiért a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés lehet.

Ugyanezen logika mentén, ha csak a bűnszervezet állapítható meg:

Társtettesként, jelentős értékre elkövetett lopás bűntette, amiért a büntetés egy évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés lehet.

Mint látható, a tényleges büntetés megállapítása nagyon összetett és rengeteg tényező játszhat benne szerepet. Súlyosbíthatja továbbá az elkövetők esetleges büntetett előélete, ha visszaeső elkövetők, vagy többszörös visszaesők, ugyanakkor enyhítő körülmények is előkerülhetnek majd az eljárás során. Természetesen befolyásolja a kiszabható büntetést mértékét a lopott érték. Minél közelebb van a felső értékhatárhoz, az 50 millióhoz, annál jobban közelíthet a kiszabható maximumhoz, minél közelebb az alsó határhoz, az 5 millióhoz, annál jobban közelíthet a kiszabható minimumhoz. Függ természetesen a rendbeliségtől is (ugyanazt a bűncselekményt valósítja meg többször, asértettek számától függ). Amikor az elkövetők több alkalommal hajtanak végre ilyen cselekményeket, például más tulajdonosoktól még összesen 5 autót lopnak el, mielőtt elfogásukra sor kerülne. Feltétel, hogy ezeket egy eljárásban bírálják el. Az értékhatár tekintetében azonban fontos korlátot tartalmaz a törvény: különböző sértettek sérelmére, a bűncselekményi értékhatárt elérő elkövetés esetén értékösszegzésre nem kerülhet sor. Vagyis ha például 3 db 30 milliós autót lopnak el, akkor ott 3 rendbeli jelentős értékre elkövetett lopás valósul meg, nem adhatjuk össze az értékeket és számolhatunk 90 millióval, ami már különösen nagy értéknek felelne meg.Bűnhalmazat esetén (tehát amikor az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el) a bíróság halmazati büntetést fog kiszabni.

Jelenleg a tényléges büntetésre való következtetés még szinte lehetetlen. Érdekességképpen, hogy bepillantást nyerhessünk az ítélkezési gyakorlatba, három olyan példát szeretnék megmutatni, amikor a bíróság megállapította mind a jelentős értékre elkövetett lopást, mind az üzletszerűséget, két esetben pedig a bűnszervezetben elkövetést is. Mivel minden eset más és más, és minden esetben más körülmények alapján hozza meg döntését a bíróság, így az ezekben az ügyekben megállapított büntetési tételekből nem lehet követeztetést levonni a most vizsgált esetre. A tényállásokat végigolvasva azonban részletesebb képet szerezhetünk magunknak a hasonló ügyekkel kapcsolatos gondolkodásunknak.Kiegészítés, hogy a most következő ügyek terheltjeit folytatólagos elkövetett lopás bűntette miatt ítélték el. A folytatólagosság olyan törvényi egység (egy bűncselekmény), amikor az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el.

A bíróság a XXI. r. terheltettárstettesként, folytatólagosan elkövetett jelentős értékre, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette miatt, mint bűnszervezetben elkövetőt 3 évi fegyházbüntetésre és a közügyektől 3 évi eltiltásra ítélte, egyben megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Az elkövetési érték nagyjából 35 millió. (BH2016. 5.)

A bíróság a XXXIX. r. terheltetfolytatólagosan, üzletszerűen jelentős értékre elkövetett lopás bűnsegédként elkövetett lopás bűntette miatt, mint bűnszervezetben elkövetőt 3 évi fegyházbüntetésre és 3 évi közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Az elkövetési érték nagyjából 12 millió. (BH2014. 361.)

A bíróság a III. r. terheltet társtettesként, jelentős értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett lopás bűntette miatt 2 év - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és 1 év 6 hónap közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Az elkövetési érték: 7.295.928 Ft. (BH2009. 71.)

Mindezek fényében várjuk, hogy sikerül-e a rendőrségnek előkeríteni az elkövetőket, és hogy milyen végkifejlet felé halad majd az esetleges eljárásuk.

Képek forrása:

http://pics.indavideo.hu/videos/002/048/563/4-3.jpg

http://www.police.hu/sites/default/files/styles/large/public/images/20161503094621.png?itok=hfA02ENW

 

 

[1] A szakmai részletekkel kapcsolatban lásd: http://totalcar.hu/magazin/kozelet/2016/03/16/hogyan_lopnak_20_masodperc_alatt_30_millios_autot/ Letöltve: 2016. március 19. 16:30.

[2] Lásd: Hegedűs István / Juhász Zsuzsanna / Karsai Krisztina / Katona Tibor / Mezőlaki Erik / Szomora Zsolt / Törő Sándor: Kommentár a Büntető Törvénykönyről szóló 2012. évi C. törvényhez, Complex Kiadó Kft. (http://uj.jogtar.hu/#doc/db/346/id/A13Y1369.KK/ts/20150101/lr/chain435) Letöltve: 2016. március 16. 23:25.

[3] Hegedűs István / Juhász Zsuzsanna / Karsai Krisztina / Katona Tibor / Mezőlaki Erik / Szomora Zsolt / Törő Sándor: Kommentár a Büntető Törvénykönyről szóló 2012. évi C. törvényhez, Complex Kiadó Kft. (http://uj.jogtar.hu/#doc/db/346/id/A13Y1369.KK/ts/20150101/lr/chain435) Letöltve: 2016. március 16. 23:25.

[4]Lásd: Hegedűs István / Juhász Zsuzsanna / Karsai Krisztina / Katona Tibor / Mezőlaki Erik / Szomora Zsolt / Törő Sándor: Kommentár a Büntető Törvénykönyről szóló 2012. évi C. törvényhez, Complex Kiadó Kft. (http://uj.jogtar.hu/#doc/db/346/id/A13Y1369.KK/ts/20150101/lr/chain435) Letöltve: 2016. március 16. 23:25.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!