Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az állatkínzás és a családjogi perek ítélkezési gyakorlata volt a témája a Fővárosi Törvényszék minapi sajtótájékoztatójának. Ezen összegezték az állatkínzás miatt indult büntetőperek tapasztalatait, és ismertették a gyermekek helyzetére, a szülői felügyeleti jog rendezésére és a gyermek meghallgatására vonatkozó új szabályok alkalmazását.
Állatkínzás miatt indult büntetőperek tapasztalatai
Dr. Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője elmondta, a 2013. július 1-től hatályos új büntető törvénykönyv (Btk.) szerint az követ el állatkínzást, „aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, illetve gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi.” A bűncselekmény minősített esete, ha a kínzás az állatnak különös szenvedést okoz, vagy több állat maradandó egészségkárosodását, illetve pusztulását okozza. A sajtószóvivő a fővárosi ítélkezési gyakorlatból vett példákkal illusztrálva mutatta be, milyen magatartásokkal valósítható meg a bűncselekmény: mit jelent a bántalmazás, a rossz bánásmód. Az állatkínzás alapesetben vétség, és 2 évig, minősített esetben bűntett, és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett.
Az új Btk. hatálybalépése óta a Fővárosi Törvényszékhez tartozó kerületi bíróságokon indult 23 büntetőeljárásból 11-ben született elsőfokú ítélet, melyből 7 első fokon jogerőre emelkedett, kettő másodfokon lett jogerős. Jelenleg másodfokon 2 eljárás van folyamatban. A kínzást elszenvedő állatok többnyire kutyák és macskák voltak, de szerepel köztük nyúl, kakas, japán kakas és egy csüngőhasú vietnami anyakoca is 10 kismalacával. A jogerős ítéletekben felfüggesztett szabadságvesztést, illetve közérdekű munkát szabott ki a bíróság. Előbbi mértéke 2 év, 1 év, 8 hónap, 6 hónap – többnyire 1, illetve 2 évre felfüggesztve, utóbbi büntetés időtartama 120, 180 vagy 200 óra.
Elhangzott, a kiszabott büntetési tételek miatt az állatvédők még mindig elégedetlenek az állatkínzási ügyekben hozott bírói ítéletekkel. Ugyanakkor a tájékoztató egyik apropóját épp az adta, hogy az Igazságügyi Minisztérium április közepén konzultációsorozatot indított állatvédelmi szervezetekkel az állatkínzás szabályozásával kapcsolatban, ezt megelőzően pedig februárban 120 állatvédő szervezet demonstrált a Kossuth téren az állatkínzás ellen. A szaktárcánál három munkacsoport létrehozásáról döntöttek. A tervek szerint ezek két hónap múlva összegzést készítenek, az ősszel pedig újabb összesített egyeztetést tartanak és fél éven belül megfogalmazzák a jogalkalmazást érintő, illetve a szabályozással kapcsolatos javaslataikat.
A Btk. a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása helyett lehetőséget ad enyhébb büntetés (például felfüggesztett szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés) vagy akár intézkedés – például megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka – alkalmazására is. A bíró mindig az adott ügyet, egyedileg vizsgálja. A büntetés kiszabásakor gondosan mérlegeli a bűnösségi körülményeket: az elkövetett cselekményt és az enyhítő, súlyosító körülményeket. E körben szerepet kap az elkövető személyisége, a cselekmény előtt vagy alatt, illetve az után tanúsított magatartása. Enyhítő körülmény a megbánás, a büntetlen előélet, azonban súlyosító körülmény például a gátlástalan elkövetés.
A bírók végrehajtandó szabadságvesztést jellemzően akkor alkalmaznak, ha az elkövető nagy szenvedést és gyötrelmet okozott az állatnak, vagy kedvezőtlenek az elkövető személyi körülményei: felfüggesztett, illetve feltételes szabadságvesztés hatálya alatt, vagy visszaesőként követte el a cselekményt. 2016-ban első fokon nem jogerősen két esetben szabott ki a bíróság letöltendő szabadságvesztést.
Idén első fokon nem jogerősen két esetben szabott ki a bíróság letöltendő szabadságvesztést. Az egyik döntést a csepeli bíróság hozta, amelyben állatkínzás vétsége miatt 8 hónap börtönbüntetésre ítélte az elkövetőt. A férfi visszaeső, büntetett előéletű volt, feltételes szabadságvesztés hatálya alatt követte el a cselekményt és végig tagadta bűnösségét. 2015 nyarán Budapest külső kerületében egy ház udvarán bántalmazott egy 8-9 hetes macskát, az állatra többször rátaposott, aminek következtében az állatnak több csontja eltört.
A másik ügyben az óbudai bíróság 1 év 10 hónap börtönbüntetést szabott ki, különös szenvedést okozó állatkínzás bűntettéért. A vádlott többszörös visszaeső volt. 2013 augusztusában Budapest külterületén bántalmazta 2 hónapos kistestű keverék kutyáját. Egy szöges fa léccel többször, nagy erővel megütötte, miközben azt kiabálta, hogy „gyere ide, úgyis megdöglesz, ha egyszer előjössz onnan, úgyis agyonverlek!”. A kutya a bántalmazás következtében súlyos sérüléseket szenvedett: bevérzett a bal kötőhártyája, fogai kitörtek, csontjai eltörtek. A szem- és lábsérülés miatt maradandó károsodást szenvedett.
A Fővárosi Törvényszék sajtótájékoztatója
Dr. Dénes Veronika, a Pesti Központi Kerületi Bíróság büntetőbírája elmondta, az állatkínzás felderítése nehézkes, e területen nagy a látencia, amit a tárgyalt ügyek csekély száma is mutat. Arra az újságírói kérdésre, mi történik a súlyosan megkínzott állatokkal, dr. Dénes Veronika, a Pesti Központi Kerületi Bíróság büntetőbírája elmondta, ezeket az állatokat „lefoglalják” és mint „bűnjelet” kezelik az eljárás végéig. Állatvédő egyesületekhez kerülnek, ahol gondjukat viselik és ahonnan az eljárás befejezését követően nevelőszülőkhöz kerülnek. Arra a kérdésre, mennyi ideig tart egy állatkínzás ügyben indult büntető eljárás, a bíró azt válaszolta, hogy ugyan nem soron kívül tárgyalandó ügyekről van szó, de viszonylag rövid idő alatt, néhány tárgyaláson lefolytathatóak ezek az eljárások. Többek között azért, mert nem igényelnek hosszas bizonyítást, általában 1-2 szemtanút hallgat meg a bíróság. Így összességében 1-1,5 év alatt befejeződnek ezek az ügyek.
A kiszabható büntetési tételekkel kapcsolatban a bíró hangsúlyozta: „végrehajtandó szabadságvesztést akkor szab ki a bíróság, amikor különösen kegyetlen, brutális módon kínoz meg az elkövető egy állatot, nincs enyhítő körülmény, illetve már felfüggesztett szabadságvesztés ideje alatt követte el a bűncselekményt vagy visszaeső.”
Dr. Dénes Veronika mindehhez azt is hozzátette, az állatkínzás módja, indoka szerint – tapasztalata alapján – jól elkülöníthető és nagy különbség van a belvárosi és a külső kerületek között. Utóbbiaknál a vidékiesebb lét a meghatározó, nagyobb az állatok száma, fajtája, más az elhelyezésük. Esetükben a rossz tartás, például az éheztetés vagy a szűk mozgástér a jellemző. A belvárosban viszont gyakoribb a párkapcsolati erőszakhoz köthető esetek száma, az olyanoké, amikor a bántalmazó párjának szeretett házi kedvencén áll bosszút vélt vagy valós sérelmeiért.
A bírónő kiemelte a csüngőhasú vietnami anyakoca esetét 2013-ból. Őt Halottak napján vitték a NOÉ állatotthonba egy XVII. kerületi portáról, ahol elképesztő körülmények között, súlyosan lesoványodva élt a tíz malacával. Gazdája nemigen etette, és a helyiséget sem takarította, ahol az állatot tartotta. Az állatvédők azóta kissé felhizlalták, és addig maradhat náluk, amíg természetes halált nem hal. Dr. Dénes Veronika hozzátette, „ilyen karriert veszélyeztetett állat még nem futott be”, az ő ügye nagyon szerencsésen végződött.
Családjogi perek ítélkezési gyakorlata
Dr. Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék sajtóosztályának munkatársa hangsúlyozta, a 2014. március 15-től hatályos új polgári törvénykönyv (Ptk.) családjogi könyve jogszabályi szintre emelte a szülők közötti együttműködés kötelezettségét, és a nemzetközi jogszabályokkal is összhangban kiemeli a szülői felelősség fontosságát. Az új jogszabály több helyen is kimondja, hogy a gyermeknek joga van a saját életébe beleszólni, azaz a véleményét – korára és az érettségére tekintettel – megfelelő súllyal figyelembe kell venni.
A családjogi perekben a gyermeket érintő egyik legfontosabb kérdés a szülői felügyeleti jog rendezése, amelyet a régi Ptk. gyermekelhelyezésnek nevezett. Az új intézményt azonban a tapasztalatok szerint még mindig kevesen ismerik, az nem ment át a köztudatba. A családjogi perek 90 százaléka egyébként egy éven belül befejeződik, ugyanis a kérelmek nagy részében előzetesen már megegyeznek a felek. Az ügyek fennmaradó részében a bíróság bizonyítási eljárást folytat le.
A szülői felügyeleti jog rendezése során a legfőbb szempont mindig az, hogy a gyermek érdeke ne sérüljön. A családjogi perek sajátossága, hogy az eljárás alatt folyamatosan változnak a körülmények, ezeket a bíróságnak követnie, értékelnie és kezelnie kell úgy, hogy a döntés megfeleljen a jogszabályoknak és igazodjon az adott család életéhez is. Az utóbbi évek tendenciája, hogy már egészen kicsi csecsemők is a „per alanyai”, a bíróságnak pedig az ő egész további életüket meghatározó körülményekről kell döntést hoznia.
Gyakran éri a bíróságot az a kritika, hogy „anyapárti”, a bírói gyakorlatban azonban nincsen ilyen szempont. Nem készült és nem is készülhetett volna statisztikai adatgyűjtés arra vonatkozóan, hogy milyen arányban kerül az anyákhoz vagy az apákhoz a felügyeleti jog. A bíróság előtt ugyanis egyenrangú felek jelennek meg, nincs különbség az apa és az anya között, valamennyiükre szülőként tekintenek. Ezt támasztja alá az a 2007-ben készült tanulmány, amely több száz ügyet vizsgálva megállapította: amikor a felek előzetes megállapodását hagyta jóvá a bíróság, akkor az esetek 90 százalékában az anyákhoz került a gyerek. Azokban az esetekben, amelyekben a bíróság döntött, ez az arány 60-40 százalék volt.
Dr. Madarasi Anna kiemelte, a szülőnek a gyermekével való kapcsolattartás joga és kötelessége, a gyermeknek pedig joga. A kapcsolattartás rendezésének új módja az úgynevezett „váltott elhelyezés”, ami lehetőséget ad a szülőknek arra, hogy a kiskorú gyermek – a felek megállapodása szerinti váltásban – ugyanannyi időt töltsön mindkét szülőnél. A gyakorlatban egyelőre ritka az ilyen tartalmú megállapodás, mivel ennek a megoldásnak leginkább akkor van létjogosultsága, ha a szülők közel laknak egymáshoz, illetve közel azonos lakhatási feltételeket tudnak biztosítani a gyermeknek.
Kommentár a polgári perrendtartáshozSzerkesztő: dr. Wopera Zsuzsa |
|---|
|
Részletesen bemutatja a polgári eljárásjog hazai bírósági gyakorlatát, a magyar szabályozásra szerves hatással bíró uniós szabályozást, valamint a perek elhúzódósára tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát is. Előrendelés 20% kedvezménnyel! |
Dr. Madarasi Anna azonban utalt arra, a váltott elhelyezés sok esetben megviselheti a gyermeket. Hollandiában egy kísérlet során például „megfordították” a felosztást, azaz a gyermek maradt ugyanabban a házban és a szülők felváltva töltöttek el nála egy-egy hetet. Utóbbiak azonban hamar feladták, mivel nem bírták az ezzel járó stresszt és kényelmetlenséget. A szüli megegyezéskor vagy a bírói döntéskor tehát adott esetben ezt is figyelembe kell venni.
Újságírói kérdésre válaszolva, miszerint okoz-e nehézséget a bíróknak az a jogszabályi változás, miszerint gyermekelhelyezés helyett szülői felügyeleti jogról van szó, dr. Ocskó Katalin, a Budai Központi Kerületi Bíróság Családjogi Csoportjának csoportvezető bírája elmondta: a változás tájékoztatási kötelezettséget ró a bíróra az eljárásban részt vevő személyek felé. Az anyagi jogi szabályok változásáról felvilágosítják őket, hogy tudják, értsék, miről is van szó, mivel még nem tudatosult a társadalomban a „szülői felügyelet” kifejezés, mint szóhasználat”.
A jelenlévő újságírók közül többen is érdeklődtek a szülők közötti megállapodás későbbi felülbírálatával kapcsolatban, különös tekintettel arra, ha nem jelentkezik a kapcsolattartásra köteles fél. Dr. Kristófné dr. Kontra Erzsébet, a Pesti Központi Kerületi Bíróság Családjogi Csoportjának csoportvezető bírája elmondta, a körülmények változása folytán előállt helyzetben ez a feladat a gyámhatóság hatáskörébe tartozik, ezt is kevesen tudják az érintettek közül. A bíróság elé ez a kérdés akkor kerül, ha a kapcsolattartás kérdésében annak végrehajtása során merül fel probléma, vagy, ha az eredeti döntés óta nem telt el két évnél hosszabb idő.
Dr. Ocskó Katalin bírónő saját gyakorlatából kiemelt egy esetet, ahol az egészen kicsi, még szoptatott csecsemő esetén az apánál történő elhelyezést kérték a felek. A bíró több alkalommal kérdezte meg az édesanyától, hogy valóban így szeretné-e megoldani ezt a helyzetet. Az anya sokáig kitartott e verzió mellett, majd előadta, hogy az apa megfenyegette, hogy ha nem nála helyezik el a gyermeket, akkor az anya a gyermekkel együtt nem lakhat tovább az apa kizárólagos tulajdonában lévő ingatlanban.
