Jogszabályfigyelő 2017 – 38. hét

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Alábbi cikkünkben a 2017/149–153. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai, valamint a közzétett bírósági határozatok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a szövetkezeti minimális óradíjról, egy elektronikus úton megvalósított szerzőijog-sértésről és a parlament októberi zárószavazási menetrendjéről olvashatnak.

 

Tartalom:

Iskolaszövetkezet, nyugdíjas szövetkezet minimális óradíja

Szerzőijog-sértésnek minősül a tanulmány számítógépes rögzítése, tárolása, továbbküldése

Fontos törvények zárószavazása várható október közepén

 

Iskolaszövetkezet, nyugdíjas szövetkezet minimális óradíja

Az iskolaszövetkezet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet számára fizetendő minimális szolgáltatási óradíj a minimálbér szerinti óradíj 1,178-szorosa, amely levonás, visszatérítés vagy kedvezmény útján nem csökkenthető.

A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az iskolaszövetkezetek számára fizetendő minimális szolgáltatási díjról szóló 199/2015. (VII. 23.) Korm. rendelet.

Joganyag: 274/2017. (IX. 21.) Korm. rendelet az iskolaszövetkezetek és a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek számára fizetendő minimális szolgáltatási díjról

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/152. (IX. 21.)

Hatályos: 2017. 09. 22.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Szerzőijog-sértésnek minősül a tanulmány számítógépes rögzítése, tárolása, továbbküldése

Az adott ügyben a felperes keresetet terjesztett elő, melyben elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette szerzői jogait azzal, hogy a tanulmányába az engedélye nélkül szó szerint átmásolt olyan részeket, amelyeket a felperes a saját pályázatához készített, továbbá engedélye nélkül többszörözte a művét (továbbküldte). Az alperes ezzel szemben azzal védekezett, hogy mindketten azonos alapokból indultak ki és azonos forrásmunkákat használtak fel – derül ki a Kúria alábbiakban hivatkozott eseti döntéséből.

A perben szakértői vélemény támasztotta alá, hogy az alperes a szóban forgó művet e-mailben, annak mellékleteként megküldte egy kolléganőjének, ezzel a felperesi mű felhasználását megvalósította. Ellenben az nem nyert kétséget kizáróan bizonyítást, hogy az alperes a szóban forgó dokumentumot a saját pályázatához csatolta, így annak átdolgozását a bíróság nem látta megállapíthatónak. A szakértői vélemény ugyanakkor rámutatott arra, hogy az alperes e-mailben csatolt file-ként küldte el harmadik személynek a felperes tanulmányát egy kísérő szöveggel, amely szerint a csatolmány a felperes pályázati anyagát tartalmazza. Ez a művelet az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 18. § (2) bekezdése szerinti többszörözésnek minősül.

Az alperesi fellebbezés folytán eljáró másodfokú bíróság ugyanakkor a fenti ítéleti érvelést nem tartotta megalapozottnak, mivel a továbbküldött file terjedelme némiképp eltért az eredeti dokumentum terjedelmétől és azt a szakértő sem tudta megállapítani, hogy a továbbküldött file-nak mi volt a tényleges tartalma. Idézve a jogesetben leírtakat: «a szakértő csupán az elnevezésből következtetett arra, hogy az alperes számítógépéről küldött e-mail melléklete azonos a felperes „szellemi termékével”.» Emellett a másodfokú bíróság kifejtette azt is, hogy a továbbküldés nem tekinthető a szerzői jog szerinti többszörözésnek.

A felülvizsgálati kérelem folytán eljáró Kúria határozatában előrebocsátotta, hogy a perbeli dokumentum szerzői jogi minősítését a bíróságok az alperes vitatása hiányában nem vizsgálták, bár ettől függetlenül tisztázni kellett volna, hogy a kérdéses mű a szerzői jogvédelem alá eső területek melyikére tartozik. A Kúria a perbeli adatok alapján szakirodalmi műnek tekintette a szóban forgó tanulmányt, amelyről a szakértői vélemény megállapította, hogy az alperes gépén megtalálható volt, amelyet feltehetőleg ő maga továbbíthatott harmadik személynek.

A perben kirendelt szakértő véleményére hivatkozva arra a következtetésre jutott a Kúria, hogy a felperes tanulmánya „az alperes számítógépének merevlemezén megtalálható, a fájlt törölték, de visszaállításra került a szakértői vizsgálat során. A dokumentum eredeti fájlnevét nem lehet azonosítani, mérete néhány kilobyte-tal eltér a felperesi dokumentumtól, azonban feltételezhető, hogy tartalmuk közel azonos. A feltárt dokumentumokból tényszerűen állapította meg a szakértő, hogy az alperes rendelkezett a felperes pályázati tanulmányának valamely .doc kiterjesztésű digitális verziójával.” Rögzítette azt is, hogy a felek a szakvélemény tényállításait elfogadták, az alperes utóbb csupán arra hivatkozott, hogy a továbbított file méretbeli különbsége folytán a továbbküldés vitatott.

Erre tekintettel a másodfokú bíróságnak nem lett volna jogi lehetősége arra, hogy a szakvéleményben foglaltaktól (annak kiegészítése vagy új eljárásra utalás nélkül) eltérjen. A Kúria álláspontja szerint helyesen mérlegelt tehát az elsőfokú bíróság a tekintetben, hogy „az alperes számítógépén a felperes pályázati anyaga megtalálható volt, amelyet az elektronikus levelezőrendszeren keresztül, a levél csatolt mellékleteként továbbított a címzettnek.” Rámutatott arra is, hogy szakirodalmi álláspontok szerint többszörözésnek minősül nemcsak a fizikailag megtestesülő másolat elkészítése, hanem a szerveren történő átmeneti tárolás is online közvetítés megvalósulása során, azaz a „műpéldány időleges létrehozása is többszörözést jelent”, ahogy az időlegesen tárolt dokumentum továbbítása is.

Joganyag: BH2017. 299.

Módosítja:

Megjelent: Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2017/9.

Hatályos:

Megjegyzés: joggyakorlat egységesítése

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

 

Fontos törvények zárószavazása várható október közepén

Ugyan kissé kilóg a Jogszabályfigyelő megszokott anyagai közül az alábbi írás, de az év végi hajrá közeledtével fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy október közepén számos kiemelkedő jelentőségű törvény elfogadása várható, amelyek az új eljárásjogi kódexekkel (polgári perrendtartási kódex, általános közigazgatási rendtartás és közigazgatási perrendtartás) egyidejűleg lépnek hatályba. A parlament honlapján közzétett szeptember-október havi ülésterv szerint október közepén kerülhet sor: a csődtörvény (T/16275), a közjegyzőkről szóló törvény (T/16818), az új polgári perrendtartás hatálylépésével összefüggő törvénymódosítások (T/17165), a nemperes eljárások szabályairól szóló törvény (T/17166), a költségmentességről, költségfeljegyzési jogról szóló törvény (T/17167), valamint a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény (T/17313) elfogadására.

Joganyag: –

Módosítja:

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos:

Megjegyzés:

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • forint

    Alábbi cikkünkben a 2017/143–148. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai, valamint a közzétett jogszabálytervezetek közül válogattunk.

  • pénztárca, pénz

    Alábbi cikkünkben, mivel a 2017/141–142. számú Magyar Közlönyök anyagai között széles körű szakmai közérdeklődésre számot jogszabály nem jelent meg, a törvénytervezetek közül válogattunk.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!