Kiadhatók a torrentezők személyes adatai?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az internetszolgáltató mint a szolgáltatást a jogsértés elkövetéséhez kereskedelmi mértékben nyújtó gazdasági társaság, az interneten az ún. fájlcsere útján elkövetett szerzői jogsértés jogkövetkezményeként az adatszolgáltatásra kötelezés keretében a személyes adatok kiadására az érintett személy hozzájárulásának hiányában nem kötelezhető – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a filmek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó, külföldi székhelyű cég (felperes) azt tapasztalta, hogy a magyar internetezők az engedélye nélkül, jogosulatlanul használják fel a szerzői jogi védelem alatt álló filmjeit fájlcserélőkön keresztül (letöltik és lehetővé teszik másoknak az általuk letöltött filmek letöltését). A felperes megszerezte a filmeket letöltő személyek IP-címeit, majd keresetet terjesztett elő arra hivatkozva, hogy mivel megsértették a jogait, ezért a jogsértővel szemben követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről [1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 94. § (1) bekezdés d) pont]. Ezt az igényét a törvény szerint azzal a személlyel szemben is támaszthatja, aki kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a jogsértés elkövetéséhez [94. § (4) bekezdés c) pont]. Ez utóbbi körbe tartozik az internetszolgáltató, akitől ezért a felperes az általa közölt IP-címekhez tartozó természetes személyek nevének és címének kiadását kérte, továbbá annak megállapítását is, hogy az alperes a jövőben is köteles adatot szolgáltatni az IP-címek felhasználóiról.

 

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Kifejtette, hogy az alperes közvetítő szolgáltatónak minősül, és mint ilyen, kereskedelmi mértékben nyújt szolgáltatást a jogsértés elkövetéséhez, ezért az Szjt. alapján adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Ugyanakkor a közvetítő szolgáltatóktól kérhető adatok köre korlátozott, mivel az adatvédelmi jogszabályok korlátozzák a közvetítő szolgáltatók által a szolgáltatásokat igénybe vevőkről kiadható adatok körét, amennyiben azok természetes személyek. Ha a jogsértő csak magánjellegű közlés keretében sért szerzői jogot és nem minősül elektronikus hírközlési szolgáltatónak, a közvetítő szolgáltató nem köteles polgári eljárásban kiadni a személy nevét, címét és az azonosításhoz szükséges adatait.

letöltés

 

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Kiemelte, hogy a szolgáltató adatszolgáltatási kötelezettsége, mint objektív jogkövetkezmény fennáll akkor is, ha nem tudott arról, hogy a szerzői jogsértés elkövetésében működött közre, de a személyes adatok tekintetében a polgári eljárásban adatszolgáltatásra a közvetítő internetszolgáltató nem kötelezhető [2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Elkertv.) 13/A. § (6) bekezdés].

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes szerint az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy csak büntetőeljárás keretében van lehetőség adatkérésre. Meglátása szerint az elektronikus hírközlési törvény [2003. évi C. törvény 157. § (10) bekezdés] valamennyi bíróság számára lehetővé teszi az „adatigénylést”, amely vonatkozásában itt külön törvénynek a Ptk. és az Szjt. minősül. Így az Szjt. megteremti a jogi lehetőségét az alperes név és cím kiadására vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségének.

A felperesi érvelés szerint az IP-cím mögötti jogsértő előfizető nem magánjellegű közlést végez, hanem szerzői jogi védelem alatt álló műveket többszöröz, tesz mások számára hozzáférhetővé, amely megalapozza az alperes adatkiadási kötelezettségét, aki kereskedelmi mértékben nyújtja az IP-cím mögötti személyeknek, mint szerződéses ügyfeleinek az internetszolgáltatást. A felperes hivatkozott továbbá arra is, hogy az Elkertv.-hez képest az Szjt., mint speciális szabály ad lehetőséget az adatok kiadására, vagy ha ezt nem fogadja el a bíróság, akkor az internetszolgáltatóval szerződést kötő személy a szerződés aláírásával az általános szerződési feltételeket is elfogadta, ezzel megadja a megkívánt hozzájárulást is adatai kiadásához.

A Kúria megállapításai

A Kúria döntése értelmében az internetszolgáltató, mint a szolgáltatást a jogsértés elkövetéséhez kereskedelmi mértékben nyújtó gazdasági társaság, az interneten az ún. fájlcsere útján elkövetett szerzői jogsértés jogkövetkezményeként az adatszolgáltatásra kötelezés keretében a személyes adatok kiadására az érintett személy hozzájárulásának hiányában nem kötelezhető, ezért hatályában fenntartotta a jogerős döntést.

A kereseti igény a jogsértésben közreműködő személynek a jogsértést elkövető természetes személyek személyes adatainak kiadására irányult. A Kúria kiemelte, hogy a közvetítő szolgáltatónak minősülő alperes tevékenységére az Elkertv. korlátozó szabálya irányadó, vagyis a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos és a szolgáltatás nyújtása céljától eltérő bármely célból, az igénybe vevő hozzájárulása alapján kezelt adatok nem kapcsolhatók össze az igénybe vevő azonosító adataival és az igénybe vevő hozzájárulása nélkül nem adhatók át harmadik személy számára. Mindez tehát azt jelenti, hogy csak az igénybe vevő hozzájárulásával van lehetőség a szolgáltató által kezelt adatok harmadik személy részére történő átadására. Nem értett egyet a Kúria azzal az állásponttal, hogy az alperes tevékenységére irányadó jogszabályi rendelkezéshez képest a szerzőijog-sértés esetén alkalmazható objektív szankció, mint különös szabály lehetővé teszi az adatszolgáltatást, pont ellenkezőleg, a Kúria szerint a jogsértés esetén általában alkalmazható szankciót, az adatszolgáltatási kötelezettséget korlátozza az alperes tevékenységére irányadó külön jogszabály a személyes adatok vonatkozásában. A hírközlési törvény szabályozása nemzetbiztonsági, honvédelmi, közbiztonsággal, bűnüldözéssel, bírósági végrehajtással kapcsolatos érdekből, valamint az elektronikus hírközlő rendszerrel való visszaélések felderítése céljából kezelt adatok átadására vonatkozik, az e feladatok ellátására jogosult szerveknek számára, ez nem vonatkoztatható a felperes ügyére.

Az alperessel szerződéses jogviszonyban álló személyek vélelmezett hozzájárulásával kapcsolatban a Kúria kiemelte, hogy polgári jogi alapelv, hogy a nyilatkozatnak kifejezettnek kell lennie, azt kiterjesztően értelmezni nem lehet. Önmagában az általános szerződési feltételek alapján, melyek a jogszabályi rendelkezések ismertetését tartalmazzák, nem lehet megállapítani, hogy az alperessel szerződéses kapcsolatban álló, adatigénnyel érintett természetes személyek a szerződéses feltételek elfogadásával a személyes adataik nyilvánosságra hozatalához kifejezett hozzájárulásukat adták.

Csak abban az esetben van lehetőség a személyes adatok kezelésére, ha az harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll. A Kúria meglátása szerint az IP-címen keresztül az internetezési és felhasználói szokásokból levonható következtetés a konkrét személyhez köthető, az egyén személyiségéhez tartozó legszemélyesebb adat, amely adott esetben különleges adatnak is minősülhet, így annak kezelésére a személyes adatkezelés körében szigorúbb szabályok vonatkoznak. Méltányolható érdeke fűződik az érintettnek ahhoz, hogy a személyiségének jellemzőire vonatkozó ismeret nyilvánosságra hozatala saját elhatározása vagy hozzájárulása alapján történjen. A szerzői jogában sértett fél részére ugyanakkor nem kizárólagossággal áll rendelkezésre a polgári jogi igényérvényesítés, illetve ezen belül az internetszolgáltató adatszolgáltatásra kötelezésének igénye. Ezért a Kúria álláspontja szerint a két érdek egybevetése alapján adott esetben a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozása nem állna arányban a szerzői jogból fakadó igény érvényesítésének érdekével.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. IV. 20.133/2016.) a Kúriai Döntések 2017/1. számában 20. szám alatt jelent meg.

Kép forrása: http://youredm.youredm1.netdna-cdn.com/wp-content/uploads/2016/05/header-download.jpg?x97231

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • internet

    A Facebook profil fenntartója is felelősséggel tartozik a profiloldalán megjelenő jogsértő tartalmú közlésekért – a Kúria eseti döntése.

  • Kúria_bíróság

    Az Info.tv. nem tartalmaz tiltó rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a közérdekű adat kiadása iránti kérelem elutasítását követően ugyanaz az igénylő azonos adatkezelőhöz címzett, azonos adatkörre vonatkozó, ismételt adatigénylést ne terjeszthetne elő. Amennyiben az igénylő a korábbi kérelem elutasítását követően az adatkezelő ellen pert indított, az azonos adatkörre vonatkozó, korábban elutasított kérelemben szereplő közérdekű adatok kiadása iránt ismételten előterjesztett adat-megismerési igény olyan új kérelemnek minősül, amelynek megtagadása esetén az igénylő a keresetindításra meghatározott határidőben ismét bírósághoz fordulhat – a Kúria eseti döntése.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!