Kihez fordulhatunk, ha a MÁV elutasítja panaszunkat?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az utas által a vasúti személyszállítással kapcsolatban előterjesztett panasz alapján a békéltető testület előtt megindult eljárás fogyasztói jogvitának minősül, amelynek elbírálására a békéltető testület hatáskörrel rendelkezik – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, egy utas a feleségével és kutyájával kívánt Budapestről Törökszentmiklósra vonatozni. Az utazáshoz megfizette az élőállat szállításának viteldíját is. A jegyellenőr azonban arról tájékoztatta, hogy kutya nem utazhat első osztályon, ezért az utas a feleségével együtt átült a másodosztályra, majd két héttel később panaszt nyújtott be a vasúttársaság felperesnél. A kárigényét elutasították, mivel a menetdíj-különbözet visszatérítésére csak akkor kerülhetett volna sor, ha a jegyvizsgálótól igazolást kér az utas. Ezt követően az alperesi békéltető testülethez fordult, amely ajánlásával a felperest 4280 forint megfizetésére kötelezte.

Az első- másodfokú eljárás

A felperes álláspontja szerint vasúti személyszállítást igénybe vevő személy panaszának elbírálása a Nemzeti Közlekedési Hatóság kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért az ügyben a békéltető testület nem járhat el. A békéltető testület nem vonta kétségbe, hogy a vonatkozó jogszabályok eljáró igazgatási szervként a Nemzeti Közlekedési Hatóságot nevesítik, ugyanakkor álláspontja szerint ez nem jelent kizárólagos hatáskört az utas panaszának elbírálására. A fogyasztóvédelmi törvény ugyanis általános jelleggel utalja a békéltető testület hatáskörébe a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezését (18. § ).

Míg az elsőfokú bíróság az alperes ajánlását hatályon kívül helyezte, a másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és a keresetet elutasította. Álláspontja szerin a Ptk. szabályai szerint az utas fogyasztónak minősül, ezért sérelmei orvoslására párhuzamos jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésére. Panasszal fordulhat mind a vasúti igazgatási szervhez, mind pedig fogyasztói jogvita rendezése miatt a békéltető testülethez, ezért a vasúti igazgatási szerv nem rendelkezhet kizárólagos hatáskörrel.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A vasúti társaság amellett érvelt, hogy a fogyasztóvédelmi törvényhez képest az ágazati szabályok speciális rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek megalapozzák a Nemzeti Közlekedési Hatóság kizárólagos hatáskörét.

A Kúria megállapításai

Az Európai Uniós jogi kötelezettség annyit ír csak elő, hogy a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló EK rendelet megsértése miatt minden utas panaszt nyújthat be a kijelölt megfelelő szervhez vagy valamely tagállam által kijelölt bármely más megfelelő szervhez, amiket a tagállamoknak kell kijelölnie. A magyar vasúti törvény szerint az utasok jogaira vonatkozó jogszabályi rendelkezések vasúti társaságok általi megtartásának (például a rendelet szabályainak megtartásának) felügyeletére a vasúti igazgatási szerv, vagyis a Nemzeti Közlekedési Hatóság jogosult. Ha az utas a hatóságnál él panasszal, akkor a hatóság az eljárásban hatósági jogkörrel rendelkezik, és megteheti a szükséges intézkedéseket az utast megillető jogok megóvása érdekében.

A Kúria azonban felhívta a figyelmet, hogy az EK-rendelet előírásai alapján, a végrehajtása során nemcsak egy kizárólagos hatáskörrel rendelkező igazgatási szerv, hanem több szervezet is kijelölhető. Meglátása szerint mivel az utas a polgári jog szabályai szerint fogyasztónak minősül, az általa kezdeményezett eljárás pedig fogyasztói jogvitának, aminek bírósági eljáráson kívüli rendezése a békéltető testület hatáskörébe tartozik, ezért a testület hatáskörrel rendelkezik az utas egyéni jogsérelmének orvoslására. Az ítélőtábla döntését megerősítve mondta ki a Kúria, hogy az utasnak mint fogyasztónak párhuzamos lehetőségei vannak az elszenvedett sérelmei orvoslására, panasszal fordulhat a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz és a békéltető testülethez is. A hatóság hatósági intézkedést tehet, a békéltető testület pedig a fogyasztói jogsérelem rendezése érdekében adhat ki ajánlást.

Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. V. 20.716/2014.) a Kúriai Döntések 2015/6. számában 193. szám alatt jelent meg.

---