Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egyoldalú jognyilatkozatból csak jogszabály rendelkezése alapján keletkezik kötelezettség – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, a felszámolás alatt álló felperes és az alperes közötti e-mail-váltás eredményeként az alperes vállalta, hogy a felperes egyszemélyes tulajdonát képező Kft. üzletrészére, valamint a felperesnek e Kft.-vel szemben fennálló követelésére a felszámoló által kiírt pályázaton vételi ajánlatot tesz. A pályázatra vonatkozó hirdetmény meg is jelent a Cégközlönyben, az alperes azonban nem nyújtotta be pályázatát.
A felperes felszámolója a felperes nevében keresettel fordult a bírósághoz és kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 5 500 000 forint összegű kártérítés megfizetésére, mert az alperes a vételi kötelezettségvállalásának nem tett eleget. Álláspontja szerint, mivel más jelentkező nem volt, az alperessel kötötte volna meg az adásvételi szerződést, így a felperesi céghez a hirdetményben megjelölt vételár befolyt volna. A tulajdonában álló cég felszámolás alá kerülése miatt ez már nem mehet végbe, ezért a felperest az alperes szerződésszegése miatt kár érte.
Az alperes szerint a peres felek között létrejött e-mail-levélváltás nem tekinthető sem előszerződésnek, sem pedig bármilyen más jogi kötőerővel bíró nyilatkozatnak. Miután jogviszony nem jött létre, így azt az alperes nem is szeghette meg, ezért a felperes kártérítési igénye nem megalapozott.
Az első- és másodfokú bíróság eljárása
Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Meglátása szerint bár a felek között egy alakilag érvényes adásvételi előszerződés jött létre, a végleges szerződés megkötését a felek arra az időpontra tették, amikor a felszámoló kiírja a pályázatot, a felperes azonban a csődtörvény miatt a vagyontárgyak értékesítése körében nem köthet külön megállapodást a reménybeli vásárlókkal, így az előszerződés semmis. A kártérítéssel kapcsolatban külön kitért arra is, hogy ha érvényes is lett volna a szerződés, a kártérítés tényállási elemei nem valósultak meg maradéktalanul, a felperesi céget nem érte kár, mivel az üzletrész a felperes tulajdonában maradt.
A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Kiemelte, hogy a csődtörvény úgy határozza meg az értékesítési folyamatot, hogy biztosítva legyen az értékesítés nyilvánossága és a forgalomban elérhető legmagasabb áron kerüljön sor az értékesítésre. A felszámolónak nem feladata a vevők felkutatása és a velük való előzetes tárgyalások folytatása. Az adós vagyontárgyainak értékesítésére meghatározott alaki és formai követelmények betartása mellett kerülhet csak sor, a felszámolónak nincs jogosultsága arra, hogy e törvényi előírásoktól eltekintsen. Szerződéskötési kötelezettséget teremtő jognyilatkozatot tehát nem tehet, ilyen jognyilatkozata vagy az általa megkötött előszerződés a csődtörvény értékesítési szabályaiba ütközik, ezért a Ptk. alapján semmis. Az alperest szerződéskötési kötelezettség nem terhelte, a felek között érvényesen nem jött létre szerződés, ennek hiányában az alperes szerződésszegést nem követett el, és a felperes kártérítési igénye pedig alaptalan.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének való helyt adást kérte.
A Kúria megállapításai
A Kúria úgy ítélte meg, hogy a felek között előszerződés vagy szerződés nem jött létre. Az előszerződés lényeges eleme, hogy a felek abban állapodnak meg, miszerint későbbi időpontban egymással szerződést kötnek. A felszámoló az e-mail-váltás során nem vállalt arra kötelezettséget, hogy az alperessel fog a pályázat alapján szerződést kötni, hiszen számolnia kellett azzal, hogy az alperes által közölt vételi ajánlatnál esetleg jobb ajánlat érkezik és a csődtörvény szabályai szerint ezzel a pályázóval köteles szerződést kötni.
A levélváltás során a felszámoló csak tájékozódott, kizárólag az alperes tett kötelezettségvállalást, amikor e-mailben jelezte, hogy jelentkezni fog a pályázatra és vételi ajánlatot tesz majd a felperes által megjelölt összegben. Az alperes e kötelezettségvállalása egyoldalú nyilatkozatnak minősült, amiből jogszabályban meghatározott esetekben keletkezik csak kötelem. Jogszabály azonban az alperes által tett egyoldalú nyilatkozathoz kötelemkeletkeztető hatást nem fűz. Miután a felszámoló nem garantálhatja, hogy az előzetes tájékozódása alapján született alperesi szándéknyilatkozat szerint fog eljárni, ezt a vételi ajánlatot a pályázaton majd el fogja tudni fogadni, ebből következően az alperes egyoldalú jognyilatkozata nem keletkeztetett olyan kötelmet, amely alapján az alperesnek a pályázaton való részvétele kötelezővé vált volna. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. VI. 21.770/2016.) a Kúriai Döntések 2017/9. számában 294. szám alatt jelent meg.
