Újraszabályozza a szabadságvesztést a büntetés végrehajtási törvényjavaslat

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A T/13096 törvényjavaslat a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról rendelkezik. A hatályos szabályozástól eltérően a javaslat meghatározza a bv-jogviszony fogalmát.

Az elmúlt ciklus végéhez hasonlóan ismét napirenden az új büntetés-végrehajtási szabályozás, az akkor végül a Parlament elé nem került tervezet most leporolva azonban benyújtásra is kerül.

A hatályos szabályozástól eltérően a javaslat meghatározza a bv-jogviszony fogalmát, egyértelművé téve, hogy kétpólusú relációról van szó, és e sajátos szituációban a feleket a jogok és kötelezettségek kölcsönösen megilletik, illetve terhelik.

Sor kerül az új Btk. által új büntetési nemként bevezetett elzárás és sportrendezvények látogatásától eltiltás, valamint az intézkedések körét bővítő jóvátételi munka és elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele részletes végrehajtási szempontú felülvizsgálatára, és különösen az elzárás szabályai tekintetében a szerkezeti átalakításra, valamint a fogalomhasználat és az egyes előírások pontosítására.

A szabadságvesztés szintén újraszabályozásra kerül. Új elemként megjelennek a törvényben a szabadságvesztés végrehajtásának alapelvei. A régi, hagyományos alapelvek (törvényesség, fokozatosság, normalizáció) mellett új, a megváltozott társadalmi környezetre reagáló alapelvek (rugalmasság, káros hatások minimalizálása, pragmatizmus, egyéni aktivitás, egyéniesítés) is feltüntetésre kerülnek, kijelölve a végrehajtás fő irányvonalait. Kiemelkedő célként kerül meghatározásra az egyéniesítés mellett a társadalomba való visszailleszkedés elősegítése, az elítéltek hatékonyabb oktatása és foglalkoztatása, a szabadulás utáni jogkövető életmód kialakításához szükséges feltételek biztosítása, valamint az önellátó büntetés-végrehajtás kialakítása. Az egyéniesített reintegráció elősegítése és intézményesítése érdekében bevezetnének egy kockázatelemzési és kezelési rendszert, illetve létrehozásra kerül a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet, amely új intézményként tagozódik be a büntetés-végrehajtási struktúrába.

A javaslat az önfenntartó börtönök utópiájának felfestése mellett alapvetően a fogvatartás biztonságának és rendjének fenntartására összpontosít, így például az elektronikus távfelügyeleti eszköz helyet kap a szabadságvesztés végrehajtás során is, például az őrzött területen kívüli munkáltatás esetén, vagy szigorúbb keretek közé kerülnek a fogvatartottak tömegkommunikációs nyilatkozattételi lehetőségei.

Az intézkedések közül a kényszergyógykezelés és a javítóintézeti nevelés végrehajtása vonatkozásában nagy terjedelmű törvényi szabályozást igénylő, de jelenleg alacsonyabb szinten szabályozott rendelkezés kerül törvényi szintre. A javítóintézeti nevelésnél lényeges újdonság a biztonsági intézkedésre vonatkozó rendelkezéseket köre, amelyek a korábbiaknál szélesebb körű fellépési lehetőséget biztosítanak a büntetés-végrehajtás rendjét, biztonságát, illetve saját vagy mások életét, testi épségét sértő vagy veszélyeztető fogvatartottal szemben.

---