A dán büntetőeljárásról

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Egyes elemeiben érdekes sajátosságok jellemzik a dán büntetőeljárást: például az ügyész nem nyomoz, és nem is ő a nyomozás ura, mint mondjuk Magyarországon. A dán ügyész „csupán” a vád képviselője, az ügyészi szakasz pedig hídszerepet tölt be a büntetőeljárásban, amely a nyomozás és a bírósági eljárás, ezen belül is a tárgyalás áthidalására hivatott. Egy másik érdekesség alapján napjainkban a dán büntetőeljárási törvényre szoktak hivatkozni azok a tagállamok, amelyek korlátozni akarják a védő jogait a büntetőeljárás első szakaszában. A dán Be. ugyanis tiltja, hogy a terhelt első kihallgatásakor kommunikáljon a védencével. Jelen lehet, de nem adhat tanácsot a gyanúsítottnak.

Dániában a büntetőeljárás első szakaszában a nyomozást a rendőrség végzi, az ő feladata a gyanúsított, a sértett és a tanúk kihallgatása. Az őrizetbe vételről is a nyomozóhatóság dönt, az előzetes letartóztatás elrendelése viszont itt is, akárcsak más európai országokban, a bíróság hatáskörébe tartozik. Érdekes dán megoldást jelent, miszerint a nyomozóhatóság által elrendelt őrizetbe vételt 24 óra elteltével szintén csak a bíróság hosszabbíthatja meg.

A nyomozás célja, hogy a nyomozóhatóság összegyűjtse azokat a bizonyítékokat, melyek később megalapozhatják az ügyész számára a vádemelést. Amennyiben nincs elegendő bizonyítéka a rendőrségnek és ez a későbbi eljárástól sem várható, akkor a büntetőeljárás e szakaszában is megszüntethető az eljárás bizonyítékok hiánya miatt.

A nyomozás befejezése után következik a vádemelési szakasz, itt az ügyész rendelkezik a vádról. Ő dönti el, hogy vádat emel, vagy vádemelés nélkül megszünteti a büntetőeljárást. Utóbbi esetben dönthet úgy is, hogy bizonyos szankciókat alkalmaz. Például nem emel vádat, de ezzel nem szűnik meg a büntetőeljárás, hanem az ügyész úgynevezett fizetési felszólítással él, és ha az eljárás alá vont személy ennek eleget tesz, akkor a büntetőeljárás véget ér.

Ha a terhelttel szemben a klasszikus eljárási akadályok (a cselekmény nem bűncselekmény, a bűncselekményt nem a terhelt követte el, stb.) miatt megszüntetik a nyomozást, vagy az eljárás későbbi szakaszában a vádlottat felmentik, akkor az előzetes letartóztatásban töltött idő miatt a terhelt kártalanításra jogosult.

Az ügyész tehát nem nyomoz Dániában, és nem is ő a nyomozás ura, mint Magyarországon a jelenleg hatályos büntetőeljárási törvény (Be.) értelmében. A dán ügyész, nyomozási szerep nélkül, a vád képviselője „csupán”. Az ügyészi szakasz így igazi hídszerepet tölt be a büntetőeljárásban, amely a nyomozás és a bírósági eljárás, ezen belül is a tárgyalás áthidalására hivatott.

Mivel a nyomozóhatóság és az ügyészség nem független szerv Dániában, közös helyi irányítás alatt állnak, így az ügyészség, bár nyomozást nem végez, a nyomozás megtervezésében viszont részt vehet.

Ha az ügyész vádat emel, akkor a büntetőeljárás a bírósági szakaszába ér, ahol hatásköre az alsóbb, azaz a körzeti bíróságoknak van. A felsőbb bíróságok pedig Dániában fellebbviteli bíróságok, kasszatórius és reformatórius jogkörrel rendelkeznek, vagyis megsemmisíthetik az elsőfokú döntést, és a bíróságot új eljárás lefolytatására utasíthatják, illetve meg is változtathatják a fellebbezéssel megtámadott ítéletet.

bíróság_rab

A dán büntetőeljárás során a védő a terhelt érdekében indítványozhatja, hogy a vádiratban megjelölteken túl, akár az ügyészség által elutasított más tanúkat is megidézzen a bíróság

A Miranda-elv Dániában is érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a terhelt nem köteles vallomást tenni, és nem köteles igazat mondani. Ha az eljárás folyamán már tett vallomást, azt később akár vissza is vonhatja. Amennyiben vallomást tesz az első kihallgatásakor, azt jegyzőkönyvbe veszik. A jegyzőkönyvben foglalt vallomás viszont nem vehető a bírósági eljárásban bizonyítékként figyelembe, de a vád képviselője kérdéseket intézhet a vádlottnak a jegyzőkönyvbe foglalt korábbi vallomás tartalmával kapcsolatban.

Ha a terhelt úgy dönt, hogy nem kíván vallomást tenni, a személyes adatait akkor ebben az esetben is közölnie kell. Amennyiben a terhelt vallomást tesz, és ezt jegyzőkönyvezik, akkor a terheltnek a jegyzőkönyv elolvasása után joga van arra, hogy azt ne írja alá.

A védő nyomozásbeli szerepét tekintve érdekes megoldást nyújt a dán Be. A védő ugyanis, ha terhelttel együtt úgy gondolják, a nyomozóhatóság nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a terheltet mentő összes bizonyítási eszközt beszerezze, akkor a védő indítványozhatja a nyomozóhatóságnál nyomozás folytatását. Amennyiben ezt a hatóság megtagadja, akkor ebben az esetben a védő a bíróságtól kérheti a nyomozás folytatását. A bíróság a védő kérésének eleget téve elrendelheti, hogy a rendőrség szerezze be a többi bizonyítékot. Ettől függetlenül a védő maga is végezhet nyomozást. Ennek a tevékenységének az a feltétele, hogy egyrészről meg kell felelnie az ügyvédi etikai kódexben leírtaknak, másrészt pedig a védő eljárása, nyomozása nem akadályozhatja a hivatalos büntetőeljárást.

A védő szerepével kapcsolatban meg kell említeni, a terhelt érdekében indítványozhatja, hogy a vádiratban megjelölteken túl, akár az ügyészség által elutasított más tanúkat is megidézzen a bíróság.

2010-től Dániában is lehetőség van arra, hogy közvetítői eljárás keretein belül rendezzék a büntetőeljárásban a konfliktust. Erre hatásköre az úgynevezett konfliktusrendezési tanácsnak van. A mediációra akkor van lehetőség, ha a terhelt a bűncselekmény elkövetését beismerte. Ha a közvetítés nem jár eredménnyel, vagy arra nincs lehetőség, akkor a büntetőeljárás a rendes mederben folyik tovább. Vádemelés után a bíróság dönt az ügyben.

A dán bírósági rendszer élén a Legfelsőbb Bíróság áll, alatta van két felsőbíróság és 24 körzeti bíróság. A Feröer-szigeteknek és Grönlandnak külön bíróságai vannak.

[htmlbox civil_konferencia]

A bíróságok igazgatását 1999 óta a Dán Bírósági Igazgatóság látja el, melynek élén áll a kormányzótanács és az igazgató. Ez az igazgatóság az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt áll, mely utasítási jogkört nem foglal magában.

***

A dán igazságszolgáltatás az európai figyelem középpontjába a „Pirate Bay”-ügy kapcsán került, amikor a dán bíróság illegálisnak minősítette és blokkoltatta a „Pirate Bay” weboldalát. A döntés precedensértékű volt más tagállamok igazságszolgáltatásai számára is, mivel arra hívta fel a figyelmet, hogy az internetszolgáltatóknak fontos szerepük van az online jogvédelemben.

***

Napjainkban pedig a dán büntetőeljárási törvényre szoktak hivatkozni azok a tagállamok, amelyek korlátozni kívánják a védő jogait a büntetőeljárás első szakaszában. A dán Be. ugyanis tiltja, hogy a terhelt első kihallgatásakor kommunikáljon a védencével. Jelen lehet, de nem adhat tanácsot a gyanúsítottnak.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!