A Házszabályon túl

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Négy féléven keresztül tart majd a parlamentben A Házszabályon túl című rendezvénysorozat, melynek szervezője az Országgyűlés Hivatalának Törvényhozási Igazgatósága, fővédnökei pedig Kövér László házelnök és Gulyás Gergely törvényhozásért felelős alelnök.

Az Országgyűlés Hivatalának Törvényhozási Igazgatósága által szervezett A Házszabályon túl című négy féléves rendezvénysorozatának első előadására 2016 februárjában került sor, az utolsó tervezett időpontja pedig éppen két év múlva lesz, szintén februárban. Ha a nyári hónapokat (júliust és augusztust) nem számítjuk, akkor minden hónapban egy, azaz összesen 19 rendezvény lesz. Az első félév az alapozó, a második pedig az elmélyítő szemesztert jelenti. A második „tanév” első féléve A parlamenti jog határterületei nevet kapta a sorozat megálmodóitól, az utolsó félévben pedig nemzetközi kitekintésre kerül majd sor. Valamennyi téma közjogi, a parlamenti szabályozásra irányul, ezen belül is az Országgyűléssel és az országgyűlési képviselőkkel kapcsolatos joganyagra, a házszabály megújítására. A szervezeti és jogállási kérdések mellett az előadók kitérnek majd történeti és nemzetközi összefüggésekre is, továbbá politológiai kérdések is elkerülnek.

Az előadások témái és felkért előadói az alábbiak:

Első félév, alapozó szemeszter
–    Kukorelli István: A parlament alkotmányjogi megközelítése és legitimációja
–    Szente Zoltán: Az országgyűlési képviselők jogállása, frakciók vs. szabad mandátum
–    Erdős Csaba – Smuk Péter: Az Országgyűlés a hatalommegosztás rendszerében, a parlament döntési autonómiája
–    Petrétei József: Törvényalkotás és a speciális eljárások
–    Salamon László – Schanda Balázs: Az Országgyűlés ellenőrző szerepe

Második félév, elmélyítő szemeszter
–    Horváth Attila – Soltész István: Házszabálytörténet
–    Bihari Mihály: Beszédjog vs. obstrukció, az Országgyűlés működési rendje
–    Ilonszki Gabriella – Várnagy Réka: Parlamenti kormányzás, politikai működés az Országgyűlésben
–    Bárány Tibor – Gulyás Gergely Az új Házszabállyal kapcsolatos tapasztalatok, a Törvényalkotási bizottság működése

2017 első félév, a parlamenti jog határterületei
–    Adorján Richárd: A költségvetés és a zárszámadás elfogadása és Sonnevend Pál: A nemzetközi szerződéskötési eljárás
–    Jakab András: Az Országgyűlés és az Európai Unió
–    Pesti Sándor: Fegyelmi jog az Országgyűlésben, az Országgyűlési Őrség
–    Móré Sándor: A nemzetiségek parlamenti részvétele és Unger Anikó: A parlamenti etikett változásai

2017 második félév, nemzetközi kitekintés
–    Trócsányi László: Parlamentek Nyugat-Európában: Franciaország, Belgium, Luxemburg
–    Herbert Küpper: Parlamentek német nyelvterületen: Németország, Ausztria, Svájc
–    Papp Imre: Mediterrán parlamentek: Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország
–    Halász Iván: Parlamentek Közép-Európában
–    Stumpf István – Orbán Balázs: A magyar és az angolszász parlamentek közös hagyományai és távlatai

Az e havi előadást Szente Zoltán tartotta, Az országgyűlési képviselők jogállása, frakciók vs. szabad mandátum címmel. Az előadás egyik fő üzenete szerint „az olyan hagyományos parlamenti intézmények, mint a szabad és egyenlő mandátum, a mentelmi jog, a részletes vita és szavazás, vagy a gyakorlatban is garantált ellenzéki jogok nélkül nincs modern parlamentarizmus.”

Szente Zoltán előadásában a szabad mandátum kapcsán megemlítette, hogy az a népképviseleti elvet testesíti meg, ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy a képviselők nem is a népet, hanem a pártjukat képviselik. Akkor töröljük el a szabad mandátumot? Szabad mandátum nélkül viszont nincs demokrácia – figyelmeztetett az előadó. Sérelmezte továbbá, hogy 2014-ben a házszabály módosításakor megszűnt a részletes vita. Kritika érte az úgynevezett salátatörvényeket, melyek sértik a parlamenti jogot, és ezzel aláássák a parlament tekintélyét.

Szente Zoltán kitért azokra a strasbourgi döntésekre, melyeknek a tárgya a képviselők szólásszabadsága volt. Elmondta, nem ért egyet az ítéletekkel, és kifejtette, hogy miért.

Köztudott, hogy 2014-ben Strasbourgban két olyan ügyben hozott döntést az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), melyeknek magyar vonatkozása volt. A bíróság az ítéletében a parlamenti képviselők szólásszabadságát az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítási szabadságra vonatkozó 10. cikke alá sorolta, s kimondta, hogy hazánk megsértette a képviselők emberi jogait. Szente szerint az EJEB helytelenül alkalmazta a Konvenció 10. cikkét a parlamenti képviselők szólásszabadságára, mert ez utóbbi a modern alkotmányos demokráciákban nem az emberi jogokra vonatkozó alaptörvényi rendelkezéseken alapul, hanem a parlamenti képviselők speciális jogállásából következik. A képviselői jogosítványok emberi jogokként való értelmezése ellentétes az európai és az észak-amerikai közjogi tradíciókkal, s nemcsak számos gyakorlati, illetve dogmatikai problémát vet fel, hanem azzal a veszéllyel is jár, hogy az alapjog-korlátozás standardjai erodálódnak, miután a hatékony és demokratikus parlamenti működés olyan sajátos garanciákat igényel, amelyek a valódi alapjogok korlátozásaként elfogadhatatlanok.

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia
2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel. Napijeggyel a részvétel mindössze 39.990 Ft+ áfa! Részletes program és jelentkezés >>

Ami az ügy hátterét illeti, „Loptok, csaltok, hazudtok” – ezt írták az érintett képviselők a Fidesz pártlogójára, s ez volt olvasható azon a transzparensen, amelyet 2013. április 30-án Karácsony Gergely és Szilágyi Péter képviselők kifeszítettek az Országgyűlés plenáris ülésén, a napirend előtti felszólalások idején az elnöki pulpitussal szemben. Ezt követően, pár héttel később Dorosz Dávid és Szabó Rebeka az úgynevezett trafiktörvény módosításakor „Itt nemzeti dohánymaffia működik” feliratú molinót mutatott fel a parlament ülésén. 2013. június 21-én a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény zárószavazásakor Lengyel Szilvia, Osztolykán Ágnes és Szél Bernadett képviselők szintén transzparensre írtak a Fideszt sértő kifejezéseket: „Most árulják el a gazdákat! A Fidesz-maffia jobban teljesít”. Szanyi Tibor pedig, az Országgyűlés 2013. március 18-i ülésén, az interpellációs vitában, a bal kezének középső ujját felfelé tartva balra intett, s ezzel megsértette a más pártban politizáló képviselőtársait, saját pártja pedig tapssal jutalmazta tettét. Az Országgyűlés a parlament elnökének indítványára fegyelmi vétségnek minősítette a fentieket, és az említett képviselőket pénzbírsággal sújtotta, ezért a „megbüntetettek” 2013-ban beadvánnyal fordultak az EJEB-hez. Ezt követően, 2014-ben születtek meg azok a döntések, amelyekre Szente Zoltán előadásában kitért.

Szente Zoltán véleményét a strasbourgi döntésről részletesen kifejti az Állam – és Jogtudomány folyóiratban. (2015/2. szám, 74-9 0.)

A Házszabályon túl című rendezvénysorozat következő előadására áprilisban kerül sor, melynek témája a hatalommegosztás lesz. Előadói pedig: Erdős Csaba és Smuk Péter. Előadásuk címe: Az Országgyűlés a hatalommegosztás rendszerében, a parlament döntési autonómiája. Az előadáson való részvétel regisztrációhoz kötött.

---