Nemzetközi adatbázisok – ENSZ BT


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Joghallgatóként és jogalkalmazóként elkerülhetetlen, hogy a hazai joganyag és bírói gyakorlat mellett egyre gyakrabban forduljunk nemzetközi dokumentumokhoz és esetjoghoz. Sorozatunkban most az ENSZ Biztonsági Tanácsával foglalkozunk.


A Biztonsági Tanács az ENSZ egyik főszerve, amely a Szervezet tizenöt tagjából áll. Állandó tagjai: a Kína, Franciaország, Oroszország, Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok. A Szervezet tíz további tagját a Közgyűlés a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává választja meg, különös tekintettel elsősorban az Egyesült Nemzetek tagjainak a nemzetközi béke és biztonság fenntartása és a Szervezet egyéb céljai tekintetében nyújtott hozzájárulására, valamint a méltányos földrajzi elosztásra is (ENSZ Alapokmány 23. cikk 1. pont). A BT nem állandó tagjait két évre választják.

Ideiglenes tagok 2016. január 1. és 2017. december 31. között: Egyiptom, Szenegál, Japán, Uruguay, Ukrajna.

Ideiglenes tagok 2015. január 1. és 2016. december 31. között: Angola, Malajzia, Új-Zéland, Spanyolország, Venezuela.

Magyarország 1968-69-ben, majd 1992-93-ban BT-tag volt.

Az ENSZ BT feladati közül most csak a béke és biztonság fenntartásával kapcsolatos funkcióját emeljük ki. A gyors és hathatós cselekvés biztosítása érdekében a tagok a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért a fő felelősséget a BT-re ruházzák és elismerik, hogy a Biztonsági Tanács e felelősségből folyó kötelességeinek teljesítésekor az ő nevükben jár el az ENSZ céljaival és elveivel összhangban (ENSZ Alapokmány 24. cikk).

Az ENSZ BT eljárásnak akkor van helye, ha a béke veszélyben van. A BT az Alapokmány 39. cikke alapján egymaga jogosult arról is dönteni, hogy veszélyben van-e a nemzetközi béke, és arról is, hogy milyen szankciót kell alkalmazni. A béke és biztonság megsértése esetén a biztonsági Tanács:

  • nem kötelező ajánlásokat tehet (39. cikk),
  • ideiglenes szabályokat foganatosíthat (40. cikk),
  • nem fegyveres szankciókat rendelhet (41. cikk),
  • végső esetben katonai akciókat foganatosíthat (42. cikk), légi, tengeri és szárazföldi erők felhasználásával.

Ideiglenes szabályok: például elrendelheti a hadműveletek felfüggesztését, csapatok visszavonását. Kötelező jellegük nincs, szankciójuk, hogy a BT a be nem tartásukat számon tartja.

Nem fegyveres szankciók: például a gazdasági kapcsolatok, a vasúti, tengeri, légi, postai összeköttetés megszakítása, egyéb forgalom felfüggesztése, diplomáciai képviselet megszakítása.

Katonai akciók: nem feltétlenül fegyveres harcok. Ide tartozik a tengeri, légi és vízi haderő tüntető felvonulása, vagy a blokád, zárlat, bojkott is. Fontos kiemelni, hogy az ENSZ-nek nincs saját fegyveres ereje, elsősorban a BT tagjai bocsátják a szervezet rendelkezésére a haderőt.

Szavazás a BT-ben: A Biztonsági Tanács mindegyik tagja egy szavazattal rendelkezik. Eljárási kérdésekben a BT határozatait kilenc tagjának igenlő szavazatával hozza. Minden más kérdésben a BT határozatait tagjainak az összes állandó tagok egybevágó szavazatait magában foglaló kilenc igenlő szavazatával kell hoznia.

Az ENSZ BT által hozott határozatok az alábbi úton érhetőek el:

Az ENSZ dokumentációs rendszerében megtalálható az ENSZ hivatalos dokumentációs rendszere (ODS), ahonnan minden ENSZ Dokumentum elérhető, továbbá külön egységbe szedve megtalálhatóak az ENSZ Közgyűlés és az ENSZ BT dokumentumai is.

 

1. Keresés az ODS rendszeren keresztül:

1990. augusztus 2-án Irak megtámadta Kuvaitot, és megkísérelte annak teljes bekebelezését. A BT 1990. augusztus 2-án 661. számú határozatában elítélte az iraki inváziót.

Ha nem tudjuk a BT határozatának számát, az ODS rendszerre kattintva behozott részletes keresés során használhatjuk a két országot, vesszővel elválasztva. Fontos! Az országokat az ENSZ nyelvein lehet megadni, magyarul nem. A példában az angolt állítottuk be keresésre.

 

A kapott találati lista jelenleg rengeteg, 867,432 találatot tartalmaz, ezért azt tovább kell szűkíteni.

Pipáljuk ki a BT-t (Security Council) és az angol nyelvet:

Az oldal a találatokat relevancia sorrendben mutatja. Sajnos az évszámot nem tudjuk szűkíteni 1990-re, de ha tudjuk, hogy a határozatot 1990. augusztus 2-án hozta, nyissuk meg a részletes keresőt

 

Írjuk be a kívánt keresőszavakat: Iraq Kuwait 1990

A keresést követően zárjuk be a „Close Advanced Search” gombra kattintva a részletes keresőt, mert csak ezután tudjuk ismét a pipálós ikonokat használni, és állítsuk be ismét a BT-t és az angol nyelvet. A lista most már jóval szűkebb, rögtön a második oldalon meg is találhatjuk a keresett 661-es számú BT határozatot. Bár az elfogadás dátuma augusztus 2 volt, a határozat csak 6-án került publikálásra.

Tovább egyszerűsíthetünk a keresésen, ha pontosan tudjuk, milyen dokumentumot keresünk. Az ENSZ BT határozatait RESOLUTION megjelölés alatt találjuk. Természetesen, ha tudjuk a keresett határozat számát, még egyszerűbb a keresés. A használt megjelölés:

S/RES/661(1990) vagy SECURITY COUNCIL RESOLUTION 661 (1990)

A „S” jelöli a BT-t, a „RES” a határozatot és a szám, évszám. Az adatok ismeretében viszonylag könnyen képezhető. Ezek ismeretében ezt az ODS keresőoldalán pontos kifejezésként megadjuk, egyből kiadja a kívánt dokumentumot találatként.

2. Keresés a BT anyagai között: A határozatok a nyitóoldalon a BT rész alatt is elérhetőek:

 

Az oldalon hasznos, évszám szerinti megjelöléssel érhetőek el a határozatok:

 

A BT határozatainak számozása 1946-ban az 1-es sorszámmal kezdődik és folyamatosan halad előre (az utolsó eddig – 2016. március 18. – a 2274-es). Az egyes évszámra kattintva megjelennek az abban az évben elfogadott határozatok, mellette pedig segítségként, hogy mire vonatkoznak:

Az új határozatoknál már az elfogadása is feltüntetésre kerül:

 

Ha például minden egyéb ismeret nélkül az ENSZ Biztonsági Tanács 1244. sz. határozatát akarjuk megtalálni, az egyes évszámokra kattintva, megnézve, hogy abban éppen hol tart a számozás, könnyen megtalálható, ebben az esetben az 1999-ben Koszovóval kapcsolatban hozott BT határozat.


Kapcsolódó cikkek