Útkeresés a bizonytalanságban: szabályozási homokozók a vállalati mindennapokban
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
A koronavírus és az Emberi Jogok Európai Egyezménye
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A szerző blogposztjában amellett érvel, hogy az államoknak aktiválnia kell az Egyezmény 15. cikkét (az Egyezmény hatályának felfüggesztése szükséghelyzet esetén), amely álláspontom szerint a koronavírus-járvány miatt szükséges korlátozó intézkedések megtételére is lehetőséget biztosít.
….
A szerző blogposztjában amellett érvel, hogy az államoknak aktiválnia kell az Egyezmény 15. cikkét (az Egyezmény hatályának felfüggesztése szükséghelyzet esetén), amely álláspontom szerint a koronavírus-járvány miatt szükséges korlátozó intézkedések megtételére is lehetőséget biztosít.
Ez a helyzet ugyanis szinte “ideáltipikus rendkívüli állapot” – azaz pontosan olyan helyzet, amire a 15. cikket kitalálták. Amennyiben ugyanis a részes államok nem aktiválják az Egyezmény hatályát felfüggesztő cikket, az nem a jogvédelem erősítését jelenti. Épp ellenkezőleg, a rendkívüli jogrendben hozott intézkedéseknek az Egyezmény általános keretei közé való beszorítása az Egyezményben garantált jogok újraértelmezéséhez vezet, ami a védelmi szint végleges csökkenését eredményezi.
Számos európai parlamenti képviselő, de még maga az Európa Tanács szóvivője is aggályát fejezte ki az Egyezmény hatályának a koronavírussal való küzdelemmel összefüggésben történő felfüggesztése kapcsán. Ez az aggodalom érthető, ha figyelembe vesszük a rendkívüli jogkörök emberi jogi szempontból borús európai történelmi tapasztalatait.
….
A rendkívüli jogrend azonban tipikusan nem “jogon kívüli világot” jelent. Jellemzően nem a szuverén nyers, elemi erejének olyan szabadon engedését jelenti, ami Carl Schmitt felfogása szerint a jogrend helyreállítása érdekében szükséges. A rendkívüli jogrend ugyanis az esetek túlnyomó többségében nem ennek a nyers erőnek a jog béklyóitól megszabadított gyakorlását jelenti annak érdekében, hogy a fenyegetést olyan eszközökkel verje vissza, amelyeket a jog által szabályozott hatalomgyakorlás képtelen lenne. A legtöbb rendkívüli jogrendet ugyanis jogszabályok egész garmadája szabályozza.
Az Egyezmény 15. cikke ugyan lehetőséget biztosít saját hatályának felfüggesztésére “háború vagy a nemzet létét fenyegető más rendkívüli állapot” esetén, azonban kizárólag “a helyzet szükségessége által feltétlenül megkívánt mértékben”. A 15. cikk 2. bekezdése pedig további kikötéseket fogalmaz meg, hogy mely jogoktól nem lehet eltérni még ilyen helyzetben sem. Az Egyezmény 15. cikkének aktiválása tehát nem jelenti a Carl Schmitt-i értelemben vett rendkívüli – jogon kívüli – állapot bekövetkezését.
…
A koronavírus elleni küzdelem jegyében kiszélesített közhatalmi jogkörök emberi jogi következményei
…
Szabadsághoz és biztonsághoz való jog
A koronavírus idején bevezetett rendkívüli intézkedések által potenciálisan érintett kulcsfontosságú jog az 5. cikkben védett személyes szabadsághoz és biztonsághoz való jog. Ez megtestesülhet olyan “hagyományos” intézkedésekben, mint a fertőzött betegek személyi szabadságának korlátozása, és olyan kevésbé szokványos rendelkezésekben, mint a távolságtartás és kijárási korlátozás, illetve tilalom elrendelése és kikényszerítése. Utóbbiak esetében az sem egyértelmű, hogy egyáltalán az 5. cikk hatálya alá tartozó korlátozásokról van-e szó.
…
A megkülönböztetés tilalma
Az Egyezmény 14. cikkében rögzített diszkriminációtilalommal kapcsolatban is felmerülnek aggályok. Ugyan mindannyian lehetünk vírushordozók, az általános kijárási korlátozás, illetve tilalom pedig első ránézésre minden érintettre ugyanúgy hat, nem nehéz elképzelni olyan forgatókönyvet, amikor a rendkívüli jogköröket egyes rasszok vagy csoportok ellen használják. A világ számos pontján látjuk már most is, ahogy politikai vezetők a vírus “idegen” jellegét hangsúlyozzák.
….
A rendkívül széles diszkrecionális jogkörök magukban rejtik a diszkriminatív alkalmazás veszélyét, ahogyan a jogalkalmazók gyakran a megérzéseikre hagyatkozó intuitív módon döntik el, hogy e rendkívüli jogosítványaikat kikkel szemben alkalmazzák.
…
A véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága
…A személyes érintkezéseket közterület használatát korlátozó rendkívüli jogkörök érintik a 11 cikkben védett gyülekezési jogot. E jog korlátozása különösen problémás egy demokratikus társadalomban, ha politikai pártok és szakszervezetek ellen is felhasználhatók. A szigorítások hatással lehetnek tüntetésekre is, ami a 10. cikkben védett véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos aggályokat vet föl. A 10. cikk még kendőzetlenebb korlátozását jelentik a Magyarországon bevezetett rendelkezések, amelyek lehetővé teszik újságírók büntetőeljárás alá vonását rémhírterjesztésért, illetve “fake news” terjesztéséért.
…
A rendkívüli jogrend vége
…A koronavírusjárvány ráadásul könnyen lehet, hogy a lehető legjobb példája egy olyan jelenségnek, ami objektíve szükségessé teszi a rendkívüli intézkedéseket. Valamely fenyegetés objektív fennállásának jogi elismerésére azonban éppen a rendkívüli jogrend bevezetése a megfelelő eszköz. Történelmi tapasztalataink azt mutatják ugyanis, hogy a rendkívüli jogrend gyakran az azt eredetileg kiváltó esemény megszűnését követően továbbra is érvényben marad. Míg a rendkívüli események bekövetkezésekor a rendkívüli jogrend szükségessége általában egyértelmű, ugyanez már egyáltalán nem mondható el arról, hogy meddig indokolt fenntartani a rendkívüli jogrendet.
…
A szerző cikke első részének, illetve második részének fordítását az Átlátszó oldalán olvashatja.