„A ma és a jövő jogászainak meg kell ismerniük a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket”


Dr. Megyeri Andreával, a Wolters Kluwer Hungary innovációs és tartalomfejlesztési igazgatójával beszélgettünk a Jogtár fejlesztéseinél alkalmazott legújabb technológiákról, a digitális ökoszisztéma kialakításáról, legaltechről.

2023. különleges év volt a Wolters Kluwer számára, hiszen az idén ünnepelte a kulcstermékének számító Jogtár 30. évfordulóját, és épp a Jogászdíj Díjátadó Gála zárta a jubileumi év rendezvénysorozatát. Mi a Jogtár sikerének a titka, mi az, ami miatt ilyen hosszú ideje a piac vezető termékének számít?

 Véleményem szerint a Jogtár sikerének 3 kulcseleme van. Az első, hogy a felhasználók igényeit szem előtt tartva fejlesztjük, a második, hogy mindig – a kezdetekben a CD-olvasók telepítésével, manapság pedig a mesterséges intelligencia használatával – a legfejlettebb technológia alkalmazásával készül, a harmadik kulcselem pedig a csapat, azok a csodálatos kollégák, akiknek a munkája, elkötelezettsége, szorgalma és szakértelme lehetővé teszi, hogy ez mind egy remek, kerek egésszé álljon össze. 

 

Az előfizetőknek, felhasználóknak valószínűleg sejtelmük sincs a Jogtár előállításához, üzemeltetéséhez és folyamatos fejlesztéséhez kapcsolódó háttérmunkákról. Ez mennyire volt számodra világos, amikor jogi szerkesztőként elkezdted munkádat a Jogtárnál? Beavatnád az olvasókat a részletekbe, hogy mi is folyik ott a háttérben? 

 Szerencsés voltam, tudtam, hogy körülbelül mire számíthatok, hiszen amikor a Wolters Kluwerhez kerültem, már több éve dolgoztam jogász-nyelvészként, majd hatályosító jogászként, azaz már foglalkoztam jogi szövegek feldolgozásával, adatbázisok építésével és fejlesztésével. Munkánk kulcsa az adat. A Jogtár adatbázisa olyan kincs, amelyet nagyon gondosan építünk és bővítünk. Az adatállományunk minőségével, tisztításával, rendszerezésével, metaadatokkal és kapcsolatokkal való ellátásával összefüggő munka rendkívüli precizitást igényel. Ez nagyrészt saját belső fejlesztéseinknek köszönhetően automatizált, és a felhasználók számára a keresési, szűkítési, figyeltetési és egyéb fejlett funkciók működésében mutatkozik meg. 

Az általam közvetlenül vezetett 25 fős csapatban adat-előkészítők, metaadat- és jogi szerkesztők dolgoznak szorosan együtt, egymásra épülő munkafolyamatok során. Kezükön átmegy a Jogtárra és egyéb digitális platformjainkra kerülő valamennyi ún. elsődleges tartalom, valamint a kiváló szerzőink által megírt szakmai tartalmak. 

A termékfejlesztési folyamatok során együtt dolgozunk ezen tartalmak technológiával való ötvözésén a fejlesztői csapatunkkal, és alkalmazzuk a Wolters Kluwer nemzetközi csapataitól származó legjobb gyakorlatokat is. 

legaltech,Wolters Kluwer,Jogászdíj

Dr. Megyeri Andrea, a Wolters Kluwer Hungary Kft. innovációs és tartalomfejlesztési igazgatója

A digitalizáció térnyerésére, az innovációk, mesterséges intelligencia térhódítására milyen válaszokat adott a Jogtár? Hogyan tudja alkalmazni a csapatod ezeket az egyes folyamatokban? 

 Stratégiánk egyik fő eleme, hogy öntanuló, önfejlesztő szervezetté váljunk. A mai gazdasági és technológiai környezetben ez elengedhetetlen, így kiemelt figyelmet fordítunk kollégáink képzésére, folyamatosan nyomon követjük a legújabb technológiai trendeket, bátorítunk mindenkit, hogy szerezzen ismereteket a munkaköréhez kapcsolódó új technológiákról, a Jogtár esetében például az NLP, ML, GenAI területén. Ezen túlmenően olyan szakértőket is bevonunk a munkába, akik ebben Magyarországon élen járnak és tanulhatunk tőlük, valamint kihasználjuk a nemzetközi cég mivoltunkból eredő előnyöket, és ahol lehet, átültetjük a legjobb nemzetközi gyakorlatokat. 

A Jogtáron már több éve elkezdtünk (nem generatív) AI-t alkalmazni az adatok automatizált klasszifikációjára, valamint extaktív szövegkivonatok előállítására. Ezen technológiára épülő funkcióink már elérhetőek felhasználóink számára, és a további felhasználási eseteket – különös tekintettel a generatív mesterséges intelligenciában rejlőket – az ő közreműködésükkel keressük és tervezzük megvalósítani. 

 

A Jogtár lehetővé tette, hogy olyan digitális megoldások épülhessenek rá, mint a Complist, a Praetor, az SDB, azaz kialakulhasson egyfajta digitális ökoszisztéma. Mi a jelentősége az integrációk kiépítésének? 

 A legfontosabb terveink közé tartozik az integrált jogi platformok fejlesztése, amelyek egyszerre szolgálják a jogi kutatómunkát, dokumentumszerkesztést és analitikát. Felhőalapú, valós idejű együttműködési eszközöket és tudásbázisokat kívánunk létrehozni, amelyeket a jövőben akár személyre szabott, specifikus jogi területekre vonatkozó mesterségesintelligencia-alapú megoldásokkal tudunk majd kiegészíteni. Mindezt az ügyfeleink igényei és munkafolyamataik elemzése alapján gondoljuk a legaltech-fejlesztések következő években megvalósítandó fókuszának. Ezt alapozzák meg a Jogtárra épülő, már most elérhető integrációk, ilyen a Complist, amely a jogszabályi megfelelés követését és dokumentálását támogatja, a Praetor, amely egy ügyviteli rendszer, valamint az SDB, amely egyedi adatbázisok létrehozását és összekapcsolását valósítja meg. 

 

A Wolters Kluwer 2023-ban is elkészítette „A jövő jogásza” kutatást, amelyből az idén is kitűnik, hogy a jogászok, ügyvédek zöme tisztában van azzal, hogy a technológiai megoldások alkalmazása javítaná a munkájuk hatékonyságát, de nem használják ezeket, illetve, ha alkalmazzák is, akkor sem aknázzák ki az ebben rejlő lehetőségeket. Mi ennek az oka?  

 Úgy gondolom „A jövő jogásza” kutatásunk eredményeiből kiindulva, hogy az abban adott válaszok sokkal optimistább képet mutatnak, mint amit magyarországi jogász kollégákkal beszélgetve tapasztalok.  

Az alapvető technológiák (szövegszerkesztő, online jogi adatbázis, e-mail és távoli kommunikációt/közös munkát támogató eszköz) már használatban vannak, azonban tapasztalatom szerint hazánkban a jogászok „adat-írástudása” (data literacy, az adatok olvasásának, elemzésének, kommunikációjának képessége) még gyerekcipőben jár, és így még korántsem használják ki a jogi technológia által már most nyújtott előnyöket. Fontos lenne belátni, hogy a technológia lehetővé teheti az egyszerűbb folyamatok automatizálását, például a jogi dokumentumok összefoglalását, eredményesebbé teheti a jogi kutatómunkát, például fókuszálja a találatokat és kiemeli az addig rejtett összefüggéseket az egyre növekvő méretű adatbázisokból és egyre összetettebb dokumentumokból, és akár az ügyfelekkel való kommunikációt is elősegítheti, például adatvizualizálás révén. Ezek nem ördöngösségek, hanem már létező és még csak nem is generatív AI-t használó megoldások.  

A diszruptív technológiák, mint például a generatív mesterséges intelligencia alkalmazása még jelenleg inkább ellenérzést vált ki a jogi szakmában, amely amúgy is aggályosabb, és lassabban alkalmazkodik a digitális transzformáció kihívásaihoz, mint például a pénzügyi területek.  

  

Mi miatt válhatnak „nyitottabbá” a hazai jogászok, ügyvédi irodák az innovációk irányába? Mi kényszerítheti őket, hogy technológiai beruházásokat hajtsanak végre? 

 Szerintem nem kérdés, hogy a ma és a jövő jogászainak meg kell ismerniük és ki kell használniuk a digitalizáció és az innovatív megoldások nyújtotta lehetőségeket, hogy azok tudatos és sikeres alkalmazóivá válhassanak. Véleményem szerint a következő lépés a szemléletváltás, a nyitás az új felé. A kutatásunk szerint a legaltech alkalmazásának egyik fő akadálya a szükséges ismeretek és készségek hiánya. Ezek azonban fejleszthetők, az AI-ba vetett bizalom kialakítható, amihez az kell, hogy kipróbáljuk és saját szakterületünk, és munkafolyamataink szempontjából megvizsgáljuk, hogy valóban hasznos segítő-e.   

 

A jövő jogászait is érinti a kutatás: milyen igényeik lehetnek az ügyvédi irodákkal, vállalati jogi osztályokkal szemben, és ezt jelenleg milyen mértékben tudják kielégíteni a fiatal tehetségeket kereső szervezetek? 

 A kutatás szerint a megfelelő szakemberek megtalálásának nehézsége valószínűleg komoly kihívást jelent majd a következő években, különösen az emelkedő munkaterhek és a hatékonyság javulásának növekvő igénye miatt. A frissen végzett jogászok gyakran elvárják az ügyvédi irodáktól és vállalati jogi osztályoktól, hogy biztosítsanak számukra változatos és kihívást jelentő projekteket, mentorálási lehetőségeket, valamint rugalmas munkakörülményeket. A felmérésből az is egyértelműen kiderült, hogy támogatást igényelnek a sikerhez, tehát elvárják a munkáltatójuktól, hogy egyértelműen ruházzon be a munkájuk elvégzését segítő eszközökbe és technológiákba. A munkáltatók ennek az igénynek annak függvényében tudnak megfelelni, hogy saját digitális transzformációs útjukon éppen hol járnak, ez tehát nagyban függ a vezető jogász stratégiájától is. Úgy látom, hogy ez, vagyis a fiatal tehetségek bevonzása és megtartása a jövő záloga, amire a legnagyobb hangsúlyt érdemes fektetni. 

A Wolters Kluwer Jogászdíj kiadvány teljes egészében ingyenesen letölthető innen.



Kapcsolódó cikkek

2024. január 17.

LegalTech Meetupok támogatják a jövő jogászainak munkáját, a jogi szakmák megújulását

Fejlődés szempontjából ma van a holnap tegnapja: a technológiai fejlődés, a digitalizáció a jogi szakmára is hatással van, és aki ma nem alkalmazkodik a változó helyzethez, nem használja ki az ebben rejlő lehetőségeket, akár már holnap versenyhátrányba kerülhet. A jogi szakmákat érintő innovációk, a legújabb trendek követésére kiváló alkalmat teremt a Wolters Kluwer Hungary LegalTech Meetup sorozata. A tudásmegosztás és szakmai networking terén egyedülálló és páratlanul sikeres rendezvénysorozat tavaly szeptemberben indult, következő ingyenes programja 2024. január 22-én lesz, amelynek témája a jogi működés hatékonyságának javítása a jogi munkafolyamatok automatizálásában rejlő lehetőségek révén.