A találmányok jogi védelme (a szabadalmi útvesztő)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

E dolgozat a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda, az Új Jogtár és az Ars Boni jogi folyóirat által kiírt 2014. évi cikkírópályázat keretében született, és 41. helyezést ért el.

Kicsi, ám de büszke és tehetséges hazánkban elképesztő találmányok születnek. Elmondható, hogy manapság, de régebben is nagyban hozzájárultunk a világ technológiai fejlődéséhez. Néhány példa a nemrég múlt időszakból: az orrszívó nosiboo (http://hu.nosiboo.com), az összehajtható robogó (http://moveoscooter.com/hu/), a kenguru car (http://www.kenguru-car.com/hu/), a mindig egyenesen vágó olló (http://www.vectorscissors.com/en/) és még sorolhatnánk. Ezek a találmányok a maguk nemében korszakalkotóak és eddig megoldatlan problémákra reagálnak, ahogyan a legtöbb startup.

Manapság az ilyen találmányokat is, nagyrészt startupok keretében viszik piacra. Mivel igen nagy piaci potenciál rejlik bennük, nem meglepően, ám sajnálatos módon sokszor merülnek fel szabadalmi jogviták velük kapcsolatban. Néhány, a sajtóban is nagy port kavaró ügy: Oroszi László és az Adidas közötti per, az úgynevezett „irányítósávos futballcipő” szabadalom bitorlása ügyében, vagy említhetnénk az üvegbeton körüli szabadalombitorlási ügyet, az USA-ból pedig többek között az Apple vs. Samsung ügyet.

Ezeknek a találmányoknak a védelme kiemelkedően fontos a startupok számára, hiszen ez jelenti számukra magát a terméket. Ennek fényében érdemes kicsit körüljárni a témát, hogy tudjuk milyen lehetőségeink vannak megvédeni a találmányainkat.

A találmányok jogi védelmét a szabadalom biztosítja. Ebben a cikkben a szabadalmakra vonatkozó főbb tudnivalókat összegzem. Mi a szabadalom? A találmány alkotója, a feltaláló részére időleges és kizárólagos jellegű jogosultságot nyújt a találmány feletti rendelkezésre és nyilvánosságra hozatalára. Röviden tehát a szabadalom a találmány jogi oltalma. Mit lehet szabadalmaztatni, mi a találmány? Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához. A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség (általában a szabadalmi bejelentés napja) időpontja előtt bárki számára hozzáférhetővé, megismerhetővé vált. Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest a szakember számára nem nyilvánvaló a technikai megoldás. Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható. Nem minősül találmánynak a felfedezés (valamely tudatunktól függetlenül létező, objektíve ható, de eddig nem ismert természeti törvényszerűség felismerése, feltárása, meghatározása. Inkább felismerő, mint alkotó tevékenység eredménye), a tudományos elmélet és a matematikai módszer, az esztétikai alkotás (design) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás (sokszor vonható a know-how körébe), valamint a számítógépi program (amely szerzői műnek minősül), az információk megjelenítése. Ezekre szabadalom nem kérhető, azonban más szerzői vagy iparjogvédelemben részesülhetnek.

Amit nem lehet szabadalmaztatni

Nem fárasztok senkit a hosszú felsorolással tekintve, hogy a kizárt találmányok köre ritkábban fordul elő startupoknál (aki akar görgessen lejjebb, ezt a részt csak a teljesség kedvéért vettem be). Néhány példa erejéig azért kitérünk rá. Nem szabadalmaztatható például az ember klónozására szolgáló eljárás vagy az emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra. Nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások sem.

Hol, mely országokban védi a találmányt a szabadalom? Külön eljárásokban lehet szabadalmat kérni Magyarország, valamint az EU területére és nemzetközi szabadalom is igényelhető.

A feltaláló jogai

Feltaláló az, aki a találmányt megalkotta. Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell feltalálónak tekinteni, aki a szabadalmi bejelentésben eredetileg feltalálóként szerepelt vagy, akit a szabadalmi lajstrom, a módosítását követően feltalálóként feltüntet. Ha többen közösen alkották a találmányt, a feltalálók szerzőségi részarányát – a szabadalmi bejelentésben eredetileg megadott ellenkező megjelölés hiányában – egyenlőnek kell tekinteni. Vagyis a szabadalmi bejelentés előtt érdemes tisztázni, hogy „kinek mekkora szelet jár a tortából”. A szabadalmi bejelentés közzététele előtt a találmányt csak a feltaláló, illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni, tehát a sajtó engedély nélkül nem hozhatja le hírként az új találmányt, ha arra már megtették a szabadalmi bejelentést, de még nem tette közzé a hivatal.

A szabadalom tartalma

A szabadalmasnak kizárólagos joga van a találmány hasznosítására. Ez azt jelenti, hogy engedély nélkül, a szabadalmason kívül senki sem állíthatja elő, használhatja, birtokolhatja, forgalmazhatja stb. a találmány tárgyát képező terméket, eljárást vagy a szabadalom tárgyát képező eljárással előállított terméket. A kizárólagos hasznosítási jog azonban nem jelenti azt, hogy a magánhasználatot és a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményeket is tiltaná a szabadalom, vagyis magánhasználat és nem kereskedelmi, gazdasági felhasználás körében használható és hasznosítható a találmány. A szabadalmi oltalom 20 évig tart. 20 év után kiegészítő oltalommal hosszabbítható.

Az oltalomnak éves díja is van, amit az első évre a bejelentés napján, a további évekre pedig a bejelentés napjának megfelelő napon előre kell fizetni. Ha egyben nem tudjuk kifizetni ezt az összeget, akkor sincs gond, mert 6 hónap türelmi időt ad a törvény.

Mire vonatkozik konkrétan a szabadalom? A szabadalmat az SZTNH (a továbbiakban: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) az igénypontok szerint adja meg. Az igénypontokat a beadott dokumentáció alapján értelmezi a hivatal. A szabadalmi oltalom az olyan termékre vagy eljárásra terjed ki, amelyben az igénypont összes jellemzője megvalósul.

A közös szabadalom

Ha a szabadalom több személyt illet, akkor a saját részével mindenki szabadon rendelkezhet, vagyis a saját hányadát eladhatja, megterhelheti stb., de a többi szabadalmastársnak elővásárlási joga van, vagyis ha az eladni kívánt szabadalomra tett ajánlatot valamelyik vagy az összes szabadalmastárs közösen elfogadja, akkor azt nekik kell eladni. A szabadalom tárgyát bármelyik szabadalmastárs egyedül is hasznosíthatja, tehát egyedül is megkezdheti a gyártást, forgalmazást, de ilyenkor részarányos díjat kell fizetnie a többieknek.

Licence-be viszont csak közösen adhatják a hasznosítás jogát.

A szabadalom korlátai

A szabadalommal nem csak jogosultság jár, hanem egyfajta kötelezettség is arra nézve, hogy a szabadalmasnak a találmányt belföldön, a hazai kereslet kielégítése céljából hasznosítania kell, vagyis el kell kezdenie a gyártását, vagy licence-be kell adnia azt. Ha ezt nem teszi meg a bejelentéstől számított négy év alatt, vagy ha az hosszabb, a szabadalom megadásától számított 3 év alatt, akkor bárkinek, aki kéri, úgynevezett szabadalmi kényszerengedélyt adhat az SZTNH. A törvény annyiban engedékeny, hogy elég, ha a hasznosításra komoly előkészületet teszünk.

Ha a szabadalmazott találmány másik szabadalom (gátló szabadalom) megsértése nélkül nem hasznosítható, a függő szabadalom jogosultjának – kérelmére – a gátló szabadalom hasznosítására a szükséges terjedelemben kényszerengedélyt kell adni, feltéve, hogy a gátló szabadalom szerinti találmányhoz viszonyítva a függő szabadalom szerinti találmány számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést jelent.

Előhasználati jog illeti meg azt, aki az elsőbbség napja előtt, vagyis általában a bejelentés napja előtt kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett. Az előhasználóval szemben a szabadalmi oltalom – az előállításnak, a használatnak, illetőleg az előkészületnek az elsőbbség napján meglévő mértékéig – hatálytalan. Vagyis az előhasználati jogosult csak a bejelentés előtti állapotában hasznosíthatja a találmányt.

Továbbhasználati jog illeti meg azt, aki a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése közötti időben kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett. Például, ha valaki abban a hiszemben hasznosítja a találmányt, hogy az már nem szabadalom tárgya, de később újra érvénybe helyezik a szabadalmat, akkor sem kell felhagynia a hasznosítással.

Jogvédelmi igények

Találmánybitorlás: ha a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak a tárgyát, tehát a találmányt jogosulatlanul másnak a találmányából vették át, a sértett vagy jogutódja követelheti annak megállapítását, hogy a szabadalom őt illeti meg, valamint kártérítést követelhet.

Szabadalombitorlás: szabadalombitorlást követ el, aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja. A szabadalmas a bitorlóval szemben – többek között – követelheti a szabadalombitorlás vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől; követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot, információt a szabadalombitorlással érintett termékek, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, valamint az ilyen termékek terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról; követelheti a szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítését (vagyis amit a bitorló keresett a találmányból); követelheti a szabadalombitorlással érintett termékek lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését, és kártérítést is követelhet. Bitorlás esetén a szabadalmas követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett áruk forgalomba kerülésének megakadályozására.

A nemleges megállapítás

Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy egy bizonyos általunk hasznosított találmány nincs szabadalmaztatva, de hasznosítani szeretnénk, akkor kérhetjük annak a megállapítását, hogy az általunk hasznosítani kívánt termék vagy eljárás nem ütközik valamilyen szabadalomba. Ez az úgynevezett nemleges megállapítás. A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt szabadalom alapján ugyanarra a termékre vagy eljárásra vonatkozóan szabadalombitorlás miatt eljárást indítsanak.

A szabadalom megszűnése

Ideiglenes szabadalmi oltalom esetén a szabadalom megszűnik, ha a szabadalmi bejelentést elutasítják, a fenntartási díjat a türelmi időn (6 hónap) belül sem fizetjük meg, vagy lemondtunk az oltalomról.

Végleges szabadalmi oltalom esetén megszűnik a szabadalom, ha az oltalmi idő lejár, a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizettük meg, az oltalomról lemondtunk, vagy a szabadalmat megsemmisítették.

Mikor szabadalmaztassuk a találmányt?

A fentiek összegzéseképp megállapíthatjuk: amíg nincs megfelelő dokumentáció ahhoz, hogy az igénypontokat ki tudja jelölni a hivatal, addig nem érdemes ezzel foglalkozni, mert úgyis elutasítanák a bejelentést. Nem a termék fejlődésének szakaszaihoz igazodik az, hogy mikor érett meg a találmány a szabadalmaztatásra, hanem ahhoz, hogy a fent írt feltételeknek megfelel-e és ezt megfelelő dokumentáció is alátámasztja-e. Tehát lehet, hogy az MVP (a továbbiakban: Minimum Viable Product) gyártása előtt is szabadalmaztatnunk kell a találmányt, mert az MVP az csak a találmány felhasználásával előállított termék lesz.

Például, ha egy crowdfunding kampányt indítunk és ott leírjuk a találmányunk lényegét és működését, de a találmányt nem szabadalmaztattuk, akkor „szabad préda” lesz, mivel bárki számára hozzáférhetővé tesszük azt. Ilyen esetben csak az előhasználati jog illethet majd minket. Ezzel ellentétben viszont, ha nem nyilvános startup versenyen vagy eseményen, vagy befektetők előtt, nem nyilvános eseményen vagy tárgyaláson adjuk elő a találmányunkat, akkor az a találmánybitorlás szabályai alapján védett lesz.

 

Források, felhasznált irodalom:

1995. évi XXXIII. törvény

---