A vállalati kommunikáció megfelelőségi kérdései
A „Jog és kommunikáció – A modern kommunikációs technológiák versenyképességi kihívásai” című konferencia – amelyet a Wolters Kluwer Hungary, a Szegedi Tudományegyetem Üzleti Jogi Intézete és az SZTE Európai Értékek Elemző Központja közösen szervezett májusban – arra kereste a választ, hogy felkészültek vagyunk-e mindazokra a kommunikációs jelenségekre, amelyekkel a technológiai fejlődés eredményeként a digitális környezetünkben nap mint nap szembesülünk. Olvassa el a konferencia délutáni szekciójáról készült beszámolóinkat, így betekintést kaphat az előadásokba.
A konferencia további előadásairól, szekcióiról készült beszámolóinkat itt olvashatja
A konferencia délutáni szekciójában a második panelbeszélgetés moderátora Dr. Németh Gabriella volt, az SZTE Üzleti Jogi intézetének tudományos főmunkatársa. Résztvevők voltak Dr. Zavodnyik József, a Dudás-Hargita-Zavodnyik Ügyvédi Iroda partnere, valamint Dr. Sükösd Péter, a Magyar Vállalati Compliance Társaság elnöke; az Extreme Digital-eMAG Kft. jogi, compliance és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója. A a résztvevők gondolatait Dr. Németh Gabriella által feltett kérdések mentén foglaljuk össze.
Vannak-e kiemelendő compliance alapvetések vagy olyan aktualitások, amelyek a terület szakértőit foglalkoztatják?
Dr. Zavodnyik József: A compliance napjainkban egy új bizonytalansági faktort is magában hordoz, ami abban nyilvánul meg, hogy nincs éles határvonal az egyes hatóságok hatáskörei között. Az adatvédelem terén érdemes megjegyezni, hogy ez a terület az utóbbi években jelentős fókusz alá került a jogásztársadalomban. A GDPR-rendelet, bár tartalmi újdonságot nem jelentett, mégis megalapozta ezt a fokozódó érdeklődést. A környezetvédelem mint téma aktualitásának kapcsán érdemes kitérni a “zöldre festés” (angolul: greenwashing) jelenségére, ugyanis itt szépen nyomon követhető a compliance egyik feladata, egészen pontosan annak azonosítása, hogy melyik az a jogszabályi környezet, melyhez alkalmazkodni kell. A folyamatosan változó és leginkább rohamos ütemben bővülő szabálymennyiség okán a compliance szakemberek számára nehéz felmérni, hogy mely jogszabályértelmezésekhez kell éppen alkalmazkodni. A korábbi szekciókban elhangzottakra reflektálva a kapuőrök szerepéről megjegyzendő, hogy megnehezítheti a szakma feladatát az, hogy az állami apparátus kiszervez bizonyos ellenőrzési funkciókat. Érdekes megfigyelés tárgya például, hogy a sportjog esetén, mely sajátos, önálló rendszer, szinte jog a jogon belül, hasonló kihívások merülnek fel, de a környezetvédelemben is egyre nagyobb gondot jelent a decentralizált szabályozás. A mesterséges intelligencia kapcsán a jelenlegi dogmatikai kérdések magában foglalják a compliance területén való megfelelő felkészülés szükségét.
Dr. Sükösd Péter: A versenyjog elsődleges számú szempontja a fogyasztói jólét védelmének biztosítása. Azonban ez a célrendszer a jelenlegi gyakorlat mutatói alapján teljesen átalakult. Megjelent a sérülékenység is mint szempont. Továbbá a védelem fókusza is megváltozott, ugyanis a szabályok inkább az online kereskedőktől védik a fogyasztókat. Ez a compliance területén olyan kihívásokkal jár, melyeknek egyre nehezebb megfelelni. Ilyen például a tervezhetőség és kiszámíthatóság biztosítása. Továbbá olyan magatartási szabályokat kell betartani, ami a külső megfelelőség érdekében belső szabályozást is szükségessé tesz. Nincs szabad információcsere már cégen belül sem. Korábban még volt súlya a horizontális- és vertikális információmegosztás szabályainak, azonban most már egy kollegák közötti meeting szervezése is komplikált.
Mi a compliance feladata? Milyen kihívások jelennek meg a vállalati kommunikációban a szabályoknak való megfelelés nehézségeinek okán?
Dr. Zavodnyik József: Az elmúlt évek szabályozási tendenciája alapján, egyre több olyan funkcióval találkozhatunk, például a visszaélésbejelentési rendszerben, ahol követelmény a függetlenség. Mindez hatással van a vállalati struktúrára és a vállalaton belüli kommunikációra.
Dr. Sükösd Péter: A függetlenség kapcsán kiemelendő, hogy a kollegialitás terén az üzleti életre vonatkozó etikai kódexek és külső compliance szabályok okán vannak ellentmondások. Az új bejelentői rendszer szabályai szerint bejelentést kell tenni akkor is, ha az Alaptörvény rendelkezéseivel áll fenn kollízió. A társadalmi együttélés során számos olyan helyzet adódhat, melyben az egyén értékítéletén múlik, hogy szükség van-e az előbbiek alapján bejelentésre, ami egyértelműen ellentmondásokhoz vezethet.
Az éves compliance jelentések esetén mik a kiemelendő nehézségek és mi igényel igazán nagy odafigyelést?
Dr. Sükösd Péter: Manapság nem a jogalkotó értelmezi a saját szabályát, hanem a kedvezményezettje. Így ember legyen a talpán az a megfelelőségi szakember, aki ennek alapján belső szabályrendszert tud alkotni.
A kérdésre felelve a compliance jelentés kapcsán fontos, hogy mindig ex post reagál az éves eseményekre. Ennek ellenére a hatályos szabályozás összemossa a belső audit és a compliance szabályait, ami aggályos, hiszen a két terület alapvetően tér el egymástól mind cél-, mind eszközrendszerében.
Éles vita van abban a kérdésben, hogy a compliance rendszere elrettentő vagy jutalmazó legyen? Számos hatóság van, ahol jutalmazzák a bejelentőt aktivitásáért, de ez nagyon kontraproduktív lehet. Az elrettentés megnyilvánulhat akár a szankciós politika nyilvánosságra hozatalában is. Azonban fontos, hogy nem a jogsértésekre kell fókuszálni, hanem elő kell írni magatartási szabályokat is.
Jelen területen milyen különbségek figyelhetőek meg a kkv-k és a nagyvállalatok között?
Dr. Zavodnyik József: A kkv-k esetében már az is kihívást jelent a legtöbb esetben, hogy felismerésre kerüljön a megfelelőségi kihívás. A szükséges apparátus meglehetősen drága, ami a kkv-k számára nem gazdálkodható ki, így a gyakorlat azt mutatja, hogy multinacionális vállalatokkal van a legkevesebb probléma ezen a téren.
A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire és szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz. A Wolters Kluwer Hungary a Jogászvilág kiadója.