Alternatív vitarendezés a családi vállalkozásoknál 1. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szerzők kutatása a családi vállalkozások belső működését vizsgálja. Hipotézisük, hogy a specifikusan a családi vállalkozásokra jellemző ”neuralgikus pontok” és viszályok – melyeknek alapja az üzleti és az érzelmi kapcsolatok keveredése – mediációval oldhatók meg leghatékonyabban. Ez a módszer biztosítja a folytonosságot a vállalat számra, és segíthet a konfliktusok kezelésben hozzájárulva a működőképes közös munkakörnyezet kialakításához.

I. BEVEZETÉS

A szerzők célja a családi-üzleti rendszerben kulcsszerepet játszó tényezők azonosítása, és többek között az intézmény gyenge oldalainak felvillantása, és az adott problémák megoldásának elemzése volt. Elméleti elemzéssel, és a gyakorlatban működő példával igazolták a működőképességét. Annak ellenére, hogy nem állt rendelkezésükre egyértelmű definíció a családi vállalkozások intézményéről, létezésük és specifikus jellegük, valamint az ebből következő rájuk jellemző problémák megkérdőjelezhetetlenek és jelentőségük egyáltalán nem elhanyagolható. Tevékenységük teljes körű vizsgálata sokszínű tudományos megközelítést igényel. A vizsgálati módszertant két eltérő adatgyűjtési formára alapozták: elsődlegesen szekunder adatokból dolgoztak a számukra elérhető családi vállalkozásokkal foglalkozó kutatási anyagból, valamint mivel a fogalmat nem alkalmazza a statisztika a gyakorlatban, így a tanulmányok során felmért statisztikai adatok alapján tudták elemezni szektort. A szekunder kvalitatív  módszertant  kiegészítették egy mélyinterjúval,  amely  során  kiegészítve  az előzetes meghatározásaikat, az addig tisztázatlan kérdésköröket vizsgálhatták. Ezen két módszertan véleményük szerint  kiegészítette egymást  és  megfelelő adathalmazt  biztosított vizsgálódásaiknak.

II. MEGHATÁROZÁS

Rögtön első lépésként rögzíteni kell, hogy komoly kihívást jelent egy tiszta és megkerülhetetlen meghatározást alkotni a fogalomról. Sem magyar, sem európai uniós tekintetben  nem  létezik  egy egzakt,  egységes  „családi  vállalkozás”  definíció,  jóllehet  igen magas százalékban van jelen a nemzetközi és a magyar piacon is. [1] Meghatározás hiányában számos vállalati jellemzőre alapozható a meghatározásuk, így a következőkben rá jellemző elemek, vonások határozhatók meg.

Ha a családi vállalkozásokat el akarjuk különíteni a nem családi vállalkozásoktól, négy jellegzetes tényezőt kell vizsgálnunk, ezek világítanak rá az egyedi vonásokra.

Elsődlegesen  a  család,  vagy  családi  szövetség  döntő  befolyást  gyakorol  a  vállalkozás fejlődésére. [2]  Ez az alapvető befolyás egyfajta világszeméletet tükröz. Jellegét tekintve ez a szemlélet  sokféle  lehet:  szervezeti,  kulturális,  politikai,  vagy  akár  menedzsmenti  döntési jellegű. [3]   Másodszor  ki  kell  emelni  a  család  tulajdonosi  jelenlétét,  illetve  a  döntési  jogok mértékét, jellegét. A vállalkozás célja pedig több generáció közös munkája és a vállalkozás családi kézbentartása. [4]  Ezen felül jellemző, hogy a család a vállalkozást – és az ezzel járó nyereséget a családban, a „vérvonalban” szeretné tartani, egyes források még a paternalista jelzőt is használják. [5] Pontosan ezért jellemző az ilyen jellegű vállalkozások cégstratégiájára a hosszú távú szemléletmód.

A „soft  law” forrás [6]   több  irányvonalat,  keretet  határoz  meg,  ezek  nagy  mértékben alkalmazkodnak a jogirodalomban említettekhez. Amit az ajánlás kiemel, az a család fogalma, a döntési hatalom, amivel bírnak, a vállalkozás jellege – és a képességeik. Körülhatároljuk a család fogalmát – az itt releváns, és nem alkotmányjogi értelemben. Bármekkora is a vállalat, a döntési hatalom „azon természetes személyek kezében van, akik a vállalatot alapították, vagy az eredeti tőkét megvásárolták.” [7] Fontos tendencia, hogy ezen természetes személyek egyenes ági rokonok, házastársak, vagy közvetlen örökösök legyenek, megtartva ezzel a családi jelleget. Egy tipikus nehézségnél, mint a generációváltás és a családi cég átvétele különösen fontos szerepe van annak, hogy mit tekintünk családnak, hiszen családtag veszi majd át a vezetést. Például a testvér házastársa beletartozik a fogalomkörbe? A válasz erre mindig személyre és vállalkozásra van szabva, a családtagoknak és cégtársaknak a véleménye számít, ebben a kérdésben ők fognak dönteni. [8]

Uhlaner szerint a  családi jelleg abból adódik,  hogy a vér vagy házasság a vállalat alapítójához  köti  az  embereket.  Számszerűsítve pedig,  szerinte  olyan  vállalatról beszélünk, amelyben a tulajdoni többség egy család kezében van, és ugyanennek a családnak legalább két tagja tulajdonolja és/vagy irányítja együtt a céget. [9]

A döntési hatalom a tényleges rendelkezést  jelenti,  vagyis azt  direkt  és  indirekt  módon  is alkalmazhatják.

 

III. KIALAKULÁS

A családi vállalkozások megjelenését Wilken az iparosodás korszakához köti. Ezen kontextusban a családi vállalkozások a család jólétét szolgálják. [10] Ugyanakkor tőkebevonáskor a családra támaszkodik, és a vezetői pozíciókra is családtagot nevez ki. [11] Ebben a kontextusban már jól érzékelhető a családi vállalkozásokra jellemző alapvető kettősség: az apport családtag általi rendelkezésre bocsátásakor a vállalkozás biztos alapokra számíthat, hiszen a családtagok között bizalmi viszony van, ugyanakkor a vállalat akár magas pozíciót biztosíthat egy családtagnak akkor is, ha annak nincsen megfelelő rátermettsége, képzettsége, vagy akár szakértelme, stb.

A családi vállalkozások hosszú történelmi-gazdasági folyamat részeként alakultak ki. Magyarországon az 1990-es években a csökkenő foglalkoztatottság mellett gyors ütemben nőtt az önfoglalkoztatók száma, egyre nagyobb arányt reprezentálva az aktív keresők között. Scharle Ágota okfejtése szerint ennek oka két tényezőben keresendő: az egyik ok az új lehetőségek megnyílása volt a rendszerváltás bekövetkeztével, a másik ok pedig abban keresendő, hogy ugyanezen okból a munkanélküliség is megnövekedett és a népesség bizonyos százaléka egyre nehezebben tudott újra elhelyezkedni alkalmazottként – az ő számukra a családi vállalkozás megoldási alternatívát jelentett. Makrogazdasági szempontból tehát az addig alkalmazotti státuszban dolgozó munkavállalók önálló vállalkozásba kezdtek, – tudatosan, vagy kényszerhelyzetben – vállalva a vállalkozói terhet és felelősséget. Ebben a történelmi-gazdasági folyamatban  figyelhetjük  meg  a  családi  vállalkozások  sajátos  jellemzőit,  amelyek  egyfajta közvetítői szerepet tölthetnek be, hiszen olyan családtagoknak teremtettek munkahelyet, akik egyébként nagyon nehezen találtak volna maguknak fizetett állást. [12] [htmlbox jogtar_kepzes] [1] HNÁTEK, MILÁN (2015): Entrepreneurial thinking as a key factor of family business success, In: Social and Behavior Sciences 181 p342

[2] WIMMER, R. – GROTH, T. – SIMON, F. (2004): Erfolgsmuster von Mehrgenerationen- Familienunternehmen. Wittener Diskussionspapiere. Sonderheft, Nr 5. [3]  BAJMÓCY ZOLTÁN – LENGYEL IMRE – MÁLOVICS GYÖRGY (szerk.): Regionális innovációs képesség, versenyképesség   és   fenntarthatóság.   (ezen   belül:   MÁLOVICS   ÉVA   –  VAJDA   BEÁTA:  A   családi vállalkozások fő problémái), JATEPress, 2012., Szeged, 380. o. [4] CSÁKNÉ FILEP JUDIT: A családi vállalkozások pénzügyi sajátosságai, Vezetéstudomány Folyóirat, XLIII. ÉVF. 2012. 9. SZÁM / ISSN 0133-0179 15. Oldal,

Online elérhető:  http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/954/1/vt_2012n9p15.pdf (utolsó letöltés: 2017-07-25)

[5] CSÁKNÉ FILEP JUDIT: A családi vállalkozások pénzügyi sajátosságai, Vezetéstudomány Folyóirat, XLIII. ÉVF. 2012. 9. SZÁM / ISSN 0133-0179 17. Oldal,

Online elérhető:  http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/954/1/vt_2012n9p15.pdf (utolsó letöltés: 2017-07-25)

[6] Az Európai Parlament 2015. szeptember 8-i P8_TA(2015)0290 számú állásfoglalása az európai családi vállalkozásokról: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2015-0290+0+DOC+XML+V0//HU  (utolsó letöltés 2017-07-25) [7] BAJMÓCY ZOLTÁN – LENGYEL IMRE – MÁLOVICS GYÖRGY (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. (ezen belül: MÁLOVICS ÉVA – VAJDA BEÁTA: A családi vállalkozások fő problémái – az ő megfogalmazásukban), JATEPress, Szeged, 380. o. [8] http://csaladivallalkozasokrol.hu/behazasodott-tronorokos/ (utolsó letöltés. 2017-08-03) [9]   UHLANER,  L.  M.  (2006).  Business  family  as  team:  Underlying  force  for  sustained competitive advantage. In Poutziouris, P. – Smyrnios, K. X. – Klein, S. (eds): Handbook of research on family business. Edward Elgar, Cheltenham, pp. 125–144. (150. oldal) [10]   WILKEN, P. H.  [1979]:  Entrepreneurship:  a  comparative  and historical  study,  Ablex Publishing Corporation, Norwood, New Jersey. [11]  SCHARLE ÁGOTA: Önfoglalkoztatás, munkanélküliség  és családi kisvállalkozások Magyarországon, Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. március, 252. Oldal.

Online elérhető: http://efolyoirat.oszk.hu/00000/00017/00058/pdf/scharle.pdf (utolsó letöltés: 2017-07-25)

[12] SCHARLE ÁGOTA: Önfoglalkoztatás, munkanélküliség  és családi kisvállalkozások  Magyarországon, Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. március, 252. Oldal.

Online elérhető: http://efolyoirat.oszk.hu/00000/00017/00058/pdf/scharle.pdf (utolsó letöltés: 2017-07-25)

---