Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Április 28-án zajlott a The New Lawyer Challenge elnevezésű verseny záró fordulója; az alábbiakban a győztessel és a különdíjassal készült interjúinkat olvashatják. Abban mindketten egyetértenek, hogy a tanulmányokon túl fontos szerepe volt a kreativitásnak.
A joghallgatók számára idén hatodik alkalommal, április 28-án megrendezett The New Lawyer Challenge elnevezésű verseny egyik célja, hogy kimozdítsa a hallgatókat a „jogszabálytól jogszabályig terjedő” komfortzónájukból. A szervező Baker McKenzie Ügyvédi Iroda a pénznyereményen túl minden évben gyakornoki lehetőséget ajánl fel az első három helyezettnek, a megmérettetés támogatója, a Wolters Kluwer pedig 50 ezer forintos könyv/e-könyv-utalványt a különdíj nyertesének. Az idei verseny képzeletbeli aranyérmese Rideg Anna (Eötvös Loránd Tudományegyetem – ELTE), második helyezettje Magony Gellért (Szegedi Tudományegyetem – SZTE) lett, a jelképes bronzérmet pedig megosztva vehette át az ugyancsak Szegedről érkező Agócs Petra Márta, valamint Tapia-Soto Cristina, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója. A különdíjat Hunvald Andrásnak (ELTE) ítélte oda a zsűri.
Vajon hogyan találkozott össze a Baker McKenzie által megfogalmazott cél a résztvevők tapasztalataival? Ezt tudakoltuk a verseny győztesétől és különdíjasától, egyaránt ugyanazokat a kérdéseket feltéve.
Melyik egyetemről érkezett, és hányadik évfolyamra jár?
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán vagyok harmadéves, nappali tagozatos hallgató.
Honnan értesült a versenyről?
Annyi online felületen találkoztam a verseny hirdetésével, hogy már nem is emlékszem pontosan, de az Arsboni hírlevelére tenném le a voksomat.
Miért jelentkezett rá – esetleg indult-e már rajta, vagy más, hasonló versenyen? Tervezi-e, hogy jövőre is elindul?
Szerettem volna kimozdulni a komfortzónámból és nagyon szimpatikusnak találtam, hogy az első forduló egy viszonylag könnyen, otthonról teljesíthető teszt volt. A második „kör” jogesete ugyanakkor már első olvasatra is sok gondolatot ébresztett bennem, vitt magával a lendület. Pontosan erre volt szükségem, hiszen egészen mostanáig kizárólag a kötelező iskolai elfoglaltságaimra koncentráltam. Teljesen új vagyok a versenyek világában, talán ezt nevezik a kezdők szerencséjének, hogy azonnal első helyezett lettem. Természetesen nem kizárt, hogy megmérettessem magam más versenyeken is, de ez a jövő zenéje.
Mennyire voltak nehezek a feladatok, mennyit tudott hasznosítani az egyetemi tanulmányokból és mennyire volt szükség kreativitásra, esetleg tágabb napi/gyakorlati ismeretekre?
Annak ellenére, hogy sem a második fordulóban „számonkért” szerzői jogból, sem a döntő tematikáját adó ingatlanjogból még nem teljesítettem a rám váró vizsgákat, fel tudtam használni az egyetem által biztosított releváns forrásokat, valamint olyan problémákkal találtam magam szemben, amelyek inkább a kötelmi jog általános és különös részének, valamint érdekes módon a közigazgatási eljárásjognak az ismeretére alapoztak. A legnagyobb szerepe a kreativitásnak és az üzleti gondolkodásnak volt, utóbbi főleg a döntőben mutatkozott meg. El kellett tudnunk engedni az iskolában nagy szigorral begyakoroltatott pártatlan, semleges hozzáállást, a jogesetmegoldás klasszikus sémáit, ami számomra eleinte ijesztő volt, azonban ahogy a zsűri tagjai kérdésekkel kezdek el bombázni, hagytam a saját gondolataimnak átvenni az irányítást. Ami a gyakorlati ismereteket illeti, munkatapasztalattal még nem rendelkezem a jog területéről, de mivel nem a gyakornokoknak tipikusan adott feladatokból merített a zsűri ihletet a jogesetek összeállításához, ez nem jelentett hátrányt. Csak a 2023-as versennyel kapcsolatban tudok nyilatkozni, de kétség kívül megéri követni a jog világának aktualitásait, mivel a különböző szakmai blogok, folyóiratok, sőt a közösségi média is nagyon sok írást lehoz mostanában az ESG-ről, a témában való alapszintű jártasság pedig idén meghozta gyümölcsét.
Milyen többletet jelent egy ilyen megmérettetés az egyetemi képzéshez képest? Milyen tapasztalatokkal gazdagodott? A zsűri mit emelt ki a teljesítményéből?
Habár az ország számos pontjáról érkeztünk, szerintem senkit sem szoktatott hozzá az egyetemen az ilyen interdiszciplináris jellegű jogesetek megoldásához. Ahogy azt a zsűri is megjegyezte, tudni kell, hogy hol és ki teszi fel az adott kérdést, ugyanannak a jogesetnek ugyanis egészen más lenne a megoldókulcsa az Egyetem téren és a Dorottya utcában, én pedig szerencsére jó taktikát választottam. Mint már említettem, gazdasági szempontokat is folyamatosan mérlegelni kellett a feladatmegoldás közben, igyekeztem nem „túljogászkodni” a válaszaimat, ezt pedig a zsűri is értékelte. Fontos a pozitív visszacsatolás a szakmai fejlődés szempontjából, azonban ezt nem feltétlenül csak az egyetem tudja megadni, érdemes volt kipróbálni magamat egy új területen is.
Van-e már szakmai orientációs elképzelése: melyik jogi területen, jogágban (ügyvéd, ügyész, bíró; polgári, büntető, esetleg közigazgatási jog) szeretne dolgozni az egyetem elvégzése után?
Az utóbbi időben próbálok részt venni a lehető legtöbb pályaorientációs programon, így jártam büntetés-végrehajtási intézetben, különböző tárgyalásokon, beszéltem ügyészekkel, bírákkal, ügyvédekkel, sőt, pénzügyi tanácsadó cégek standjaihoz is ellátogattam állásbörzéken, a New Lawyer Challenge pedig betekintést nyújtott a nemzetközi ügyvédi irodák világába. A szívem jelenleg az utóbbi terület és a polgári jog felé húz, de harmadévesként szerintem kevés joghallgató teljesen biztos a jövőjét illetően, hiszen még a képzés fele hátra van, így én is mindenre nyitott vagyok.
Melyik egyetemről érkezett, és hányadik évfolyamra jár?
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ötödéves hallgatója vagyok.
Honnan értesült a versenyről?
Az egyetem küldött Neptun-üzenetet, de az Arsboni honlapján is láttam a felhívást.
Miért jelentkezett rá – esetleg indult-e már rajta, vagy más, hasonló versenyen? Tervezi-e, hogy jövőre is elindul?
Korábban egyszer már indultam ezen a versenyen, évekkel ezelőtt. Emiatt ismertem már a felépítését. Az idei megmérettetés témája rendkívül tetszett, szóval úgy gondoltam, ismét megpróbálom. Más hasonló versenyen nem indultam korábban, azonban részt vettem már OTDK kari fordulón, illetve egyéb versenyeken, amelyekre pályaművet kellett benyújtani, de ezek inkább az akadémiai, kutatási szféra versenyei. Mivel én már ötödéves hallgató vagyok, ezért nem tervezem a jövő évi indulást, hiszen addigra – remélhetőleg – befejezem az egyetemet.
Mennyire voltak nehezek a feladatok, mennyit tudott hasznosítani az egyetemi tanulmányokból és mennyire volt szükség kreativitásra, esetleg tágabb napi/gyakorlati ismeretekre?
Az első fordulóban egy tesztfeladatsort kellett megoldani, ami véleményem szerint nem volt olyan nehéz. A második fordulóban angolul kellett egy memorandumot írni egy szerzői jogi jogesetről. Ez már sokkal érdekesebb feladat volt, hiszen nagyon sokféle irányba el lehetett indulni, szóval itt szükség volt a kreativitásra. Nekem az egyetemi tanulmányok is segítettek, hiszen itthon is, meg külföldön is (Erasmus révén) hallgattam szerzői jogot. De mivel volt időnk kutatni, úgy gondolom, a versenyen az sem volt hátrányban, aki esetleg még nem tanult szerzői jogot. A harmadik forduló már személyesen zajlott az ügyvédi irodában, itt egy ingatlanjoggal kapcsolatos jogesetet kellett megoldani 1 óra alatt, majd pedig a megoldást prezentálni 20 percben. Itt is rendkívül fontos volt a kreativitás, mindemellett pedig nagy hangsúlyt fektettek a gyakorlatias megközelítésre, nem pedig az egyetemen megszokott számonkérés volt. Emiatt – véleményem szerint – ebben a fordulóban számított a legtöbbet a kreativitás és a gyakorlati ismeretek, az egyetemi tanulmányok pedig inkább háttérbe szorultak.
Milyen többletet jelent egy ilyen megmérettetés az egyetemi képzéshez képest? Milyen tapasztalatokkal gazdagodott? A zsűri mit emelt ki a teljesítményéből?
Szerintem az ilyen és ehhez hasonló versenyek nagyon jó lehetőséget adnak arra, hogy a hallgatók fejlesszék a képességeiket a kutatás, a problémamegoldás és az előadókészség területén. Mindemellett betekintést nyújtanak azoknak is a gyakorlatba, akik az egyetem mellett nem gyakornokoskodnak. A számos tapasztalat közül a nemzetközi ügyvédi irodák világába való betekintés az, amit kiemelnék, hiszen még sosem dolgoztam ilyen helyen korábban, de mindig is kíváncsi voltam rá. Éppen ezért nagy öröm volt számomra, hogy a zsűri különdíjban részesített a szakmai angolnyelv-tudásom miatt, nagyon meg voltak elégedve az angol nyelvű prezentációmmal.
Van-e már szakmai orientációs elképzelése: melyik jogi területen, jogágban (ügyvéd, ügyész, bíró; polgári, büntető, esetleg közigazgatási jog) szeretne dolgozni az egyetem elvégzése után?
A jogi területről van elképzelésem, jelenleg is dolgozom a Dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Irodában, illetve dr. Szentgáli-Tóth Boldizsár konzulensem révén az akadémiai szférában is kipróbálom magam a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézeténél. A továbbiakban is ilyen lenne az irány, az ügyvédi pályán tudom magam elképzelni, ami mellett pedig kutatnék. A jogág tekintetében már nehezebb dolgom van, ugyanis közülük nincs olyan, amit mindenképpen kerülnék, mindegyik jogágban megtalálom a számomra érdekes témaköröket. Talán ezt majd jobban kikristályosítja egy LL.M. vagy egy PhD.
(A verseny szervezőjével, Kertész Judittal készített interjúnkat itt olvashatják el.)
A Jogtár 30. évfordulóján különös hangsúlyt kap a jövő jogász generációjának támogatása. Ezen belül is kiemelkedik az idén újra megrendezendő Jogászdíj, amivel teret adunk a hazai jogi szakma képviselőiben rejlő kreatív potenciálnak. Szakmai mentorként nevezzen Ön is „Az év joghallgató tehetsége” és „Az év fiatal jogász tehetsége” kategóriában az erre érdemesnek tartott fiatalokat. A pályázat minden fontos részletét itt olvashatja!
A Jogászvilág kiadója a Wolters Kluwer Hungary Kft.
