Végre van egy definíciónk a nyílt forráskódú mesterséges intelligenciára
A kutatók hosszú ideje nem értenek egyet abban, hogy mi minősül nyílt forráskódú mesterséges intelligenciának. Egy befolyásos csoport most felajánlott egy választ.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának csapata 2023-ban tizenegyedik alkalommal képviselte Magyarországot a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (International Chamber of Commerce – ICC) által megrendezett Mediációs Versenyen.
A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) tizennyolcadik Nemzetközi Kereskedelmi Mediációs Versenyét 2023. február 5. és 11. között rendezték meg Párizsban. 2023-ban az ELTE-t Gilly Zsófia Bernadett, Kádár Gellért, Vajda Luca Csenge és Zsakay Balázs képviselte. A csapat felkészítését 2022. ősz óta dr. Horváth Dóra, Darcsi Barbara és Dr. Inzelt Éva végezték.
A versenyen idén 47 egyetem csapata vett részt a világ több mint 34 országából. A korábbi évektől eltérően idén a csapatok 3-3 ülésen vettek részt, és a 47 csapat közül mindössze 4 jutott tovább egyenesen az elődöntőbe.
A verseny írásbeli és szóbeli részekből épült fel. A verseny jelenléti fordulóit megelőzően a magyar csapatnak el kellett készítenie három mediációs tervet (mediation plan) a három különböző fiktív esetről. A helyszínen pedig a szóbeli, mediációs ülésekre (session) került sor, ahol két csapat két-két csapattagja (az ügyfél és a jogi képviselő) ült egymással szemben, az asztal másik oldalán pedig a hivatásos mediátor, vele szemben a két zsűritag, akik a való életben szintén hivatásos mediátorok. Az egyes ülések lényege közös megoldást, megállapodást találni egy a felek között fennálló fiktív konfliktusra az előre meghatározott bizalmas információkhoz, érdekekhez hűen maradva.
Az ELTE diákjai három ülésen, az első napon a vietnámi Hanoi egyetem hallgatóival, a második napon az Equador fővárosában található Quitói egyetem hallgatóival, harmadik napon pedig az indiai Jindal egyetem hallgatóival versenyeztek.
A selejtezőket követően az utolsó ülésnapon ki is hirdették a továbbjutó négy csapatot: egy olasz, egy amerikai, egy ausztrál, illetve egy indiai egyetem csapata mérettethette meg magát az elődöntőkben. Bár a magyar csapat nem jutott a legjobb négy közé, számos elismerést bezsebelt a bíráktól és több jelölést kapott különdíjra, így a Best Mediation Plan különdíjra is.
A döntőben végül az indiai NALSAR egyetem és az amerikai New York Law School diákjai versenyezhettek. A két félnek egy emblematikus épület tervezési munkálataival és kivitelezési hibáival kapcsolatos vitában kellett helyt állniuk, mely során lendületes stratégiával a NALSAR egyetem került fölénybe.
A magyar csapat a döntőbejutás hiányában is rengeteget tanult a versenyen való részvételből, és az azt megelőző hosszú hónapok gyakorlása során. Stimulatív, nemzetközi környezetben mérettethették meg magukat, magas szinten gyakorolva és fejlesztve az angol nyelvű kommunikációt. Az ICC mediátorai, akik az üléseken facilitáltak, egytől egyig a szakma legjobbjai, értékes meglátásaikkal és konstruktív kritikájukkal a verseny hete alatt folyamatosan segítették a diákok fejlődését, illetve a korrekcióiknak köszönhetően a versenyen túlmutatóan is hozzájárultak a tárgyalásokhoz szükséges soft skillek finomításához, ebben a bírák visszajelzései is segítettek. A mediáció közben a tárgyalópartnerekhez való alkalmazkodás, illetve az ügyfél és jogi képviselő közötti megfelelő felelősség megosztás, és az ezeket részben összetartó magabiztosság olyan tapasztalatot és tudást adtak a résztvevőknek, mely a szakmai életútjuk bármely pontján hasznukra válik majd.
A csapat felkészülését anyagilag és szakmailag támogatta a Wolters Kluwer Hungary Kft., a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, az ELTE Tehetséggondozási Tanácsa, az Igazságügyi Minisztérium, a Frank Ignác Alapítvány, valamint az ELTE Állam-és Jogtudományi Kara.
A Jogászvilág kiadója a Wolters Kluwer Hungary Kft. (a szerk.)
A kutatók hosszú ideje nem értenek egyet abban, hogy mi minősül nyílt forráskódú mesterséges intelligenciának. Egy befolyásos csoport most felajánlott egy választ.
Jelen cikkünk elméleti bevezetőt ad a kísérleti alapú szabályozási eszközök hátteréhez, majd a következő részben igyekszünk az elméleti bevezetőt lefordítani a gyakorlat nyelvére és a szabályozási homokozók példáján arra keressük a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
Egy német bíróság visszautasította a nagyméretű képi adatkészleteket szolgáltató, nonprofit LAION (Large-scale AI Open Network) elleni szerzői jogok megsértése miatt beadott keresetet. Az adatkészleteket olyan képgeneráló modellek használják, mint a Midjourney, a Stable Diffusion és mások, rajtuk gyakorolnak. A szolgáltató tevékenysége a jogi védelem alatt álló tudományos kutatások kategóriába tartozik – mondta ki a verdikt.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!