Az EU döntött az egységes digitális kapuról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta az egységes digitális kapuról szóló rendeletet, amely az online hozzáférés javítását kívánja szolgálni az információkhoz és az eljárásokhoz az EU egészében – közölte az uniós tanács csütörtökön.

Az uniós versenyképességi tanácsülésen elfogadott rendelet által létrejövő új ügyfélkapu az online információkhoz és eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz biztosít majd hozzáférést magánszemélyeknek és társaságoknak egyaránt.

Az egységes digitális kapu azon magánszemélyeknek és vállalatoknak segít, akik, illetve amelyek élnek a mozgás szabadságával és azzal a joggal, hogy valamely más tagállamban telepedjenek le – közölték.

A tájékoztatás szerint a felület az unió valamennyi hivatalos nyelvén elérhető lesz. Több olyan hálózatot és szolgáltatást fog integrálni, amelyet nemzeti és uniós szinten hoztak létre, hogy a határokon átnyúló tevékenységeket segítsék. Központi hozzáférési pontként szolgál majd az EU-n belüli mozgás szabadságának gyakorlására vonatkozó információkhoz, és teljes körű, hozzáférést biztosít számos online eljáráshoz.

A kapu azon az elven alapul, hogy ha egy eljárás elérhető valamely tagállam állampolgárai számára, akkor annak más tagállamok állampolgárai számára ugyanúgy hozzáférhetőnek kell lennie – emelték ki.

Mint írták, egyes kulcsfontosságú közigazgatási eljárások mind a tagállamon belüli, mind pedig a határon túli felhasználók számára online elérhetők lesznek.

Ezek olyan helyzetekre vonatkoznak, amelyek üzleti tevékenység végzéséhez, munkavállaláshoz, tanuláshoz vagy egyik helyről a másikra költözéshez kapcsolódnak. Ilyen például a tartózkodást igazoló okmány kikérése, a diákhitel vagy tanulmányi juttatás iránti kérelem, a tudományos címek elismerése, az európai egészségkártya beszerzése, a gépjármű nyilvántartásba vétele, nyugdíj igénylése és a munkavállalók nyugdíj- és biztosítási rendszereknél való bejelentése.

Annak érdekében, hogy valamennyi nemzeti, regionális és helyi közigazgatási szervnek több ideje legyen az alkalmazkodásra, a hatálybalépés után az adott rendelkezésektől függően kettő, négy vagy öt év áll rendelkezésükre ahhoz, hogy kialakítsák az összes vonatkozó információ és eljárás online elérhetőségét – tették hozzá.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 7.

NIS2: ki legyen az információs rendszerek biztonságáért felelős személy?

A kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan-törvény” hatálybalépésével kezdetét vette Magyarországon is az EU új NIS2 (Network Information System v2) irányelvének átültetése a hazai jogrendbe. Ezek az információvédelmi követelmények minden eddiginél szélesebb kört érintenek, az előzetes becslések alapján közvetlenül 2500-3000 társaság került a hatálya alá. Az érintett cégeknek  2024. június 30-ig már csak alig két hónap áll rendelkezésükre, hogy bejelentkezzenek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZFTH).  A regisztráció során adminisztratív és technikai jellegű cégadatok megadása mellett az információs rendszerek biztonságáért felelős személy (IBF) adatait és elérhetőségét is fel kell tüntetni. Kóczé Péter a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég digitális üzletágának vezetője segít átgondolni, hogy mi alapján válasszuk ki a cég számára optimális megoldást.