Az Európai Bizottság kiberbiztonságot erősítő uniós jogszabályra irányuló javaslatot fogadott el


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság kiberbiztonsági szolidaritásról szóló uniós jogszabályra irányuló javaslatot fogadott el mintegy 1,1 milliárd eurós költségvetéssel, amelynek célja, hogy előmozdítsa a kiberbiztonsági fenyegetések és támadások felderítését, javítva ezáltal a kritikus fontosságú szervezetek felkészültségét – közölte a testület.

„Az egyre gyakoribb és egyre súlyosabb kiberbiztonsági fenyegetések és támadások nagy kockázatot jelentenek a hálózati és információs rendszerek működésére és az európai egységes piacra. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja keretében tevékenykedő hekkercsoportok akciói által a fenyegetettség még jobban megnőtt” – hívta fel a figyelmet a bizottság.

A javaslat – a bizottság szerint – tovább erősítené a szolidaritást, illetve az összehangolt válságkezelési és reagálási képességeket a tagállamokban, valamint megteremti a szükséges uniós képességeket ahhoz, hogy Európa ellenállóbbá váljon és hatékonyabban tudjon fellépni a kiberfenyegetésekkel szemben. A főbb kiberfenyegetések gyors és hatékony felderítése érdekében a testület, egy EU-szerte működő nemzeti és határokon átívelő biztonsági műveleti központokból álló páneurópai infrastruktúra, az úgynevezett európai kiberbiztonsági pajzs létrehozását javasolja.

A műveleti központok feladata a kiberfenyegetések felderítése és az azokkal szembeni fellépés biztosítása lesz a legkorszerűbb technológiák – például a mesterséges intelligencia (MI) és a fejlett adatelemzési technika – alkalmazásával. A terv egy uniós kiberbiztonsági tartalék létrehozását is tartalmazza, amely olyan incidensreagáló szolgálatokból áll, amelyek egy uniós ország vagy intézmény kérésére beavatkoznak egy nagyszabású kiberbiztonsági incidens vagy fenyegetettség esetén.

Az Európai Parlament és az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanácsnak még el kell fogadnia a javaslatot, hogy az törvényerőre emelkedhessen.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A technológia által támogatott joggyakorlat jövője: az AI precizitása egyensúlyba kerül az emberi szakértelemmel

A jog kritikus válaszút előtt áll, ahol egyensúlyba kell hoznia a nagy nyelvi modellek szabályalapú, algoritmikus és adatvezérelt logikáját az ember értelmező, stratégiai és empatikus gondolkodásmódjával, a mesterséges intelligencia által generált eredményeket az emberi szakértelemmel párhuzamosan alkalmazva az ügyfelek problémáinak átfogó kezelése érdekében.

2024. április 17.

Digtális megfelelés: Miért nem működnek a régi rutinok, és ez miért fájdalmas?

A digitális gazdaságban mind többen érezzük úgy, hogy általános közérzetünket minden téren meghatározza, hogy a régi és bevált rutinokat újra és újra felül kell vizsgálnunk. Ahogy Kahnemann mondaná, a gyorsról a lassú gondolkodásra kell váltanunk. A rutin lényege pedig éppen abban rejlik, hogy felgyorsítja és „fájdalommentesíti” az ismétlődő döntési szituációk megoldását. Különösen nagy kihívás, miközben a figyelmünket ezer csatornán felfoghatatlan számú inger bombázza. Ne felejtsük el, hogy az időnk és figyelmünk az egyik legnagyobb gazdasági értékké vált.

2024. április 17.

Miért (ne) antropomorfizáljuk a generatív mesterséges intelligenciát? – 1. rész

Úgy tűnhet, a mesterséges intelligencia napjainkban egyre inkább az emberhez hasonlóvá kezd válni. Ennek hátterében a tudomány fejlődésének természetes következményei és néha tudatos emberi döntések állnak. Milyen jelenségek állnak a folyamat mögött, és hogyan fogja ez a trend befolyásolni a mindennapjainkat a közeljövőben?