Útkeresés a bizonytalanságban: szabályozási homokozók a vállalati mindennapokban
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Az EU hamarosan hatályba lépő mesterségesintelligencia-rendelete, az AI Act minden EU tagállamban közvetlenül lesz alkalmazandó, nemzeti átültetésre nem lesz szükség.
Az Európai Unió (EU) várhatóan 2024 júliusában fogja közzétenni az új, a mesterséges intelligencia szabályozásáról szóló rendeletét (AI Act), amely a közzétételtől számított 20. napon lép majd hatályba és megközelítőleg 2 év elteltével lesz alkalmazandó. Az AI Act egy rendelet, amely minden EU tagállamban közvetlenül alkalmazandó, nemzeti átültetésre nem lesz szükség. Az új szabályozás mérföldkő az Európai Unióban, a világ első átfogó jellegű, AI-t szabályozó jogszabálya, amellyel a cél az, hogy új lendületet adjon az innovációnak, de közben garantálja az állampolgárok digitális biztonságát és az alapvető jogaikat.
Mit szabályoz az AI Act?
A mesterségesintelligencia-rendelet az AI-rendszereket szabályozza, amelyek sajátossága, hogy olyan gépi alapú rendszerek, amelyek bizonyos fokú autonómiával rendelkeznek, képesek alkalmazkodni, vagyis van öntanuló képességük, ezáltal pedig képesek bemeneti adatokból következtetéseket levonni, előrejelzéseket tenni, tartalmakat létrehozni, ajánlásokat adni vagy döntéseket meghozni. Ilyen AI-rendszer lehet például egy hitelscoring-rendszer, biometrikus arcfelismerés, önéletrajz-előszűrés, de ide tartozik a chatGPT és más nagy nyelvi modellek is.
A rendelet különbséget tesz a különböző AI-kategóriák között.
a) A tiltott AI-megoldások használata, fejlesztése, forgalmazása tilos.
b) A nagy kockázatú AI-rendszerekre külön, szigorúbb szabályokat ír elő.
c) Az általános célú mesterségesintelligencia-rendszerekre külön rendelkezések vonatkoznak.
d) A korlátozott kockázatú AI-rendszerekre néhány átláthatósági követelmény vonatkozik csak.
e) A minimális kockázatú vagy kockázat nélküli AIrendszerekre nincs jogszabályi előírás.
Az Európai Unióban megszületett a világ első, átfogó jellegű AI-szabályozása
Kire vonatkoznak a kötelezettségek?
A legtöbb kötelezettség az AI-rendszerek szolgáltatóira vonatkozik, ők azok, akik fejlesztik, forgalomba hozzák, üzembe helyezik a saját nevük alatt az AI-rendszert. Hozzájuk képest kevesebb kötelezettség fogja terhelni az AI-rendszerek forgalmazóit és importőreit, akik egy más szolgáltató által fejlesztett AI-rendszert elérhetővé tesznek az EU-ban. Ugyanúgy kötelezettségeik lesznek azoknak a termékgyártóknak is, akik AI-t tartalmazó termékeket gyártanak. A rendelet azonban nem áll meg itt, és az AI-rendszereket alkalmazó entitásokra is fogalmaz meg kötelezettségeket.
Azok a szolgáltatók, forgalmazók, importőrök, termékgyártók sem kerülhetik el az EU-s AI-megfelelést, amelyek nem az EU-ban letelepedettek. Ha ugyanis az AI-rendszerüket az EU-ban forgalmazzák, vagy az AI-rendszerük uniós lakosokat érint, az új AI Act rájuk is alkalmazandó és biztosítaniuk kell a megfelelést.
Milyen AI lesz tiltott?
Az új EU-s rendelet tételesen felsorolja azokat az AI-megoldásokat, amelyek használata és fejlesztése, forgalmazása tilos lesz az EU-ban. A fő indok ezeknél az AI-megoldásoknál, hogy alapvető jogokat sértenek.
Ide tartoznak az alábbiak.
E tiltott AI-megoldások alkalmazása szigorúan tilos és a hatályba lépéstől számított 6 hónapon belül kell felmérni azt, hogy az adott szervezet fejleszt, forgalmaz, alkalmaz-e ilyen tiltott MI-megoldást és ha igen, e határidőben köteles megszüntetni annak fejlesztését, forgalmazását, alkalmazását.
A cikk szerzői:
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
A Jövő Jogásza Podcast Különkiadásában a jogász társadalom életében meghatározó szerepet betöltő jogászoktól, vezetőktől kapunk betekintést abba, hogyan viszonyulnak a jogi munka digitalizációjához. Dr. Megyeri Andrea és Dr. Ungváry Botond ezúttal Dr. Herczegh Zsolttal, a Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozat elnökével elnökével beszélget.
A kutatók hosszú ideje nem értenek egyet abban, hogy mi minősül nyílt forráskódú mesterséges intelligenciának. Egy befolyásos csoport most felajánlott egy választ.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!