Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az V. Wolters Kluwer Jogászdíjon idén 12 kategóriában osztottak ki díjakat, elismerve a szakemberek innovatív, ügyfélközpontú, példaértékű munkáját. A cikkben a kategóriagyőztes pályázatának rövid kivonata olvasható a bírálóbizottság értékelésével, és a díjazottal készített interjú részletével együtt.
Magyar űrbe magyar műhold – a geostacionárius pályaszakasz jogi aspektusai
| Dr. Sárhegyi István |
Mentora: Fekete Péter Krisztián
A mentora szavaival:
Dr. Sárhegyi István űrjogász és űripari vállalkozó. Egyetemi tanulmányait az ELTE ÁJK Jogász szakán summa cum laude, illetve a Corvinus Egyetem Gazdálkodás és Menedzsment szakán kiváló diplomával végezte el. Egyetemi évei során több hallgatói szervezet tagja és vezetője volt, illetve A közösségi finanszírozás magánjogi aspektusai c. dolgozatával 2. helyezést ért el az OTDK-n. Ezek után az Európai Űrügynökség ösztöndíjával tanulmányokat folytatott az International Space University (ISU) Space Studies Programjában, ahol innovatív, interdiszciplináris és interkulturális oktatásban részesült az űrszektort érintően, és társaival megalkották többek között Magyarország űrszektorára vonatkozóan is javaslataikat és stratégiájukat.
Dr. Sárhegyi István a CarpathiaSat Zrt. igazgatósági alelnöke
István ezt a stratégiát tartja szem előtt eddigi és jövőbeli szakmai karrierútja során. Ennek eredményeképpen jelenleg több, az űriparral foglalkozó gazdasági társaság tulajdonosa és/vagy vezetője, oktatási intézmények oktatója, civil szervezetek alapítója és/vagy tagja. A pályázat szempontjából kiemelendő a CarpathiaSat Magyar Űrtváközlési Zrt. A Zrt. célja, hogy 2024-re Magyarország rendelkezzen egy geostacionárius, kommunikációs műholddal. Ezek a műholdak – az összes műholdfajtát ideértve – az egyik legkomplexebb eszközök jelenleg a világűrben. A magyar műhold elsősorban kereskedelmi, kormányzati és kutatási feladatokat fog végrehajtani. A geostacionárius pályaszakasz különlegessége, hogy egy van belőle, ezért a pályának, illetve az ahhoz tartozó frekvenciáknak a kihasználása rendkívül bonyolult jogi kereteken belül értelmezhető. A jelölt a magyar műhold projekt életre hívását megelőzően két évig tanulmányozta a nemzetközi és a hazai jogi kereteket, majd ezeket a szabályokat összefoglalta, értelmezte, és a kutatómunkájának fontos része volt a svájci és magyar jog hatálya alatt lévő szerződések vizsgálata is. Jelenleg a CarpathiaSat Zrt. Igazgatóságának alelnöke, ezért az operatív feladatok végrehajtásában is részt vesz.
A bírálóbizottság a jelöltről:
A pályázó egy rendkívül izgalmas és egyedülálló területen alkot: az űrjog nem az, amiről a mindennapi életben sokat hallani, azonban a jelölt pályázatban bemutatott szakmai életúja mutatja, hogy elkötelezetten egy ennyire speciális területen is lehet és érdemes jogászként dolgozni és magasabb célokat kitűzni. Szakmai útja mellett példaértékű és kiemelendő még társadalmi munkái közül egyik alapítványa, melynek célja, hogy 10–12 éves gyermekeknek adjon átfogó képet a fenntartható fejlődésről és a természettudományok területét népszerűsítse a fiatalok körében.
A díjat átadta: Dr. Tóth M. Gábor (a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke)
A NYERTEST KÉRDEZTÜK
Egy nagyon különleges területtel foglalkozik, ami sok jogász számára a tudományos fantasztikum területének tűnik. Honnan jött az érdeklődés, elhivatottság? Magyar jogászként milyen perspektívák vannak ebben a területben?
Az érdeklődés igazából egy véletlen szerencsének köszönhető. Az ügyvédi irodában, ahol ügyvédjelöltként kezdtem dolgozni, az egyik partner mesélte, hogy az Európai Űrügynökségnek az ösztöndíjával ki lehet utazni a nemzetközi űregyetemre. Először meglehetősen furcsán néztem rá, hogy létezik-e egyáltalán ilyen egyetem. De tényleg létezik, és amikor elmehettem az ISU-ra (International Space University), ott annyira beszippantott a téma, hogy életcélommá vált. Az ISU Adelaide-ban, Ausztráliában rendezte a Világűr Kongresszust, ahol élőben láthattam Elon Muskot. Azt hiszem, ez tette fel véglegesen a bizonyos „i”-re a pontot motiváció és inspiráció szempontjából.
Fiatal jogászként több cégnek is vezetője és viszi a cégek űrjoggal kapcsolatos feladatait is, többek közt ebből született meg, amivel pályázott a Jogászdíjra. Mesélne erről részletesebben?
A CarpathiaSat története úgy indult, hogy az ISU elvégzése után azon kezdtem gondolkodni, hogy mivel lehetne Magyarországon fejleszteni az űripart. Az egyik ötlet az volt, hogy mivel Magyarországnak vannak saját frekvenciái a geostacionárius pályaszakaszon, azonban ezeket nem ő használja, hanem egy külföldi társaság, lehetne ezt Magyarország számára is úgy hasznosítani, hogy hazai kézben legyen. Ez a gondolatiság hívta életre a CarpathiaSat-ot, amit egy megelőző kétéves jogi munkát követően alapítottunk meg a 4iG Nyrt.-vel, az Antenna Hungária Zrt.-vel, illetve a cégemmel, a New Space Industries Zrt.-vel.
Milyen jövőt lát a magyar űrjogban? Azt tudjuk, hogy Önön nem múlik, hogy a jövő generációjának meghozza a kedvét a területhez, hiszen jelenleg is egyetemi szinten oktatja ezt a területet.
Az űripar nemzetközi szinten robbanás előtt áll. A 21. századot az űrben fogják írni, és maga az űripar a kritikus infrastruktúra része, rendkívül fontos, hogy minden országnak szuverén űrképességei legyenek. Hiszen ahhoz, hogy a 21. században érvényesíteni tudja ezeket az érdekeit, például az űr gyarmatosításával kapcsolatban – ami egyébként a közeljövőben meg fog valósulni véleményem szerint –, ahhoz ezekre a képességekre van szükség. Ebben segít a CarpathiaSat. Az űrpiac egy globálisan robbanás előtt álló piac, egyre több hírt látunk róla, és ez begyűrűzik szépen Magyarországra is. Jobb előbb ráébredni erre a régióban és versenyelőnyt szerezni a szomszédos országokkal szemben.
(Az interjút dr. Balogh Sándor és dr. Mátyás Ferenc készítette.)
| A Wolters Kluwer Jogászdíj kiadvány teljes egészében ingyenesen letölthető innen. |
