Útkeresés a bizonytalanságban: szabályozási homokozók a vállalati mindennapokban
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
A VI. Wolters Kluwer Jogászdíj 8 kategóriájának nyertesei olyan pályázatokkal indultak, melyek büszkévé tehetik a jogásztársadalmat, inspirációt nyújthatnak a szakmai közösségnek, és példaképet állíthatnak az eljövendő jogászoknak. A cikkben a kategóriagyőztes pályázatának rövid kivonata olvasható a bírálóbizottság értékelésével, és a díjazottal készített interjúval együtt.
A pályázat címe: Stratégia – Innováció – Szabályozás: interdiszciplináris megközelítésben az energiajog
A díjazott: Dr. Biró Zsófia – Mentor: Dr. habil. Berke Gyula |
A díjazott a pályázatáról:
2017-ben summa cum laude végeztem a PTE ÁJK-n jogászként, majd doktori (PhD) tanulmányaimmal párhuzamosan, 2019-ben a PTE KTK-n gazdálkodási és menedzsment BA, illetve a Pénzügy MSc diplomáimat vehettem át. Érdeklődésem 2017 végén fordult az energia-gazdaságtan felé, energiajoggal 2018 vége óta foglalkozom és e két terület tudása ötvözésének köszönhetem szakmai sikereimet. Hiszek az élethosszig tartó tanulásban, így ösztöndíjas PhD-tanulmányaim mellett 2020–2021-ben elvégeztem a Budapesti Corvinus Egyetem energiagazdálkodási szakközgazdász képzését, közben pedig a PTE ÁJK-n akkreditáltattam az Energy Law LL. M., Energy Law Specialist Consultant angol nyelvű, valamint az energiajogi szakjogász és energiajogi szaktanácsadó képzéseket. Doktori fokozatomat 2023 februárjában szereztem meg. 2021–2022 között a Women In Energy mentoráltja voltam, ahol testközelből ismerhettem meg az energiaipar működését olyan kiváló nőknek köszönhetően, akik energiaipari nagyvállalatoknál vezetői pozíciókat töltenek be. Idén a III. Károly brit király által alapított, Hungarian Business Leaders Forum Nemzetközi X Mentorprogramjában veszek részt, ahol egy energiaipari vezető nagyvállalat vezérigazgató-helyettese mellett szerzek további iparági tapasztalatokat.
Régóta vallom, hogy a XXI. század az energiáról és az űrkutatásról fog szólni (illetve tény, hogy energia nélkül még Elon Musk sem megy a világűrbe), ezért részese vagyok az UNISPACE világűr-politikai tanácsadó képzés (NKE) első évfolyamának. Célom kettős: a két terület tudományos, gazdasági és ipari kapcsolódási pontjaival kívánok foglalkozni, illetve a hazai világűrjog-szabályozás kialakítása terén is javaslatokat fogok megfogalmazni.
Számos tudományos tevékenység, együttműködés, kutatómunka és projekt közreműködőjeként energiaipari tapasztalatokkal is rendelkezem. Részt vettem a nagykanizsai energiaközösség előkészítésében, emellett tanulmányoztam a munka hátterében húzódó Urbact-Vilawatt spanyol–holland–magyar–görög projektet. Tagja voltam annak a kutatócsoportnak, akik az NKFI Alap, 2020-2.1.1-ED-2020-00077. sz. projekt: „A technológiai fejlődés jogi kihívásai” című anyagon dolgoztak.
Minthogy a Nemzeti Energiastratégia szemlélete a fogyasztót helyezi a középpontba, én is e mentén készítettem el kutatásomat, ami tananyagként is szolgál. Nem csupán az energiaközösségek európai uniós és hazai szabályozásával foglalkozom, de a hozzá kapcsolódó innovatív és digitális megoldások regulációjával is, úgymint a blockchain alapú belső elszámolás, az okosmérők és okoshálózatok, valamint az energiatárolás kérdéskörei.
2021–2022-es szakirányú tevékenységemet illetően az egyik hazai nagy energiaipari vállalattal folytatott közös munka és megvalósíthatósági tanulmány elkészítését emelem ki: a Biohidrogén projekt energiajogi oldalról történő teljes körű támogatását. Okkal választottam pályázatom címéül a következőt: „Stratégia – Innováció – Szabályozás: interdiszciplináris megközelítésben az energiajog”. Energiajoggal foglalkozó jogászként és energiagazdálkodási szakközgazdászként olyan egyéni, különleges látásmóddal és összetett gondolkodásmóddal rendelkezem, ami elemző készségeimmel kiegészülve segítenek meglátni az egyes projektekben és stratégiákban a rejtett összefüggéseket.
Éppen ezért munkám és kutatásaim során mindig egy adott stratégiai anyagból indulok ki, megvizsgálom, hogy abban milyen energiaipari innovációk lennének szükségesek, vagy éppen milyen, már létező megoldásokat tartalmaz az anyag, majd ezt követően az uniós és hazai joganyagra, nemzetközi jogi, gazdasági és innovációs benchmarkokra támaszkodva dolgozom ki, hogy hazánkban milyen konkrét szabályozást vagy szabályozási rendszert lenne célszerű kialakítani egy adott energiaipari innováció vonatkozásában. Mindig szem előtt tartom, hogy a szabályozás ne gátolja az innováció organikus fejlődését, épp ellenkezőleg, a szabályozási keretrendszer is ösztönzőleg kell, hogy hasson az egyes innovációk kialakulására és rendszerbe ágyazódására.
A bírálóbizottság a jelöltről:
A jelöltnek már pályázata címe is jól tükrözi a tudását, szakmai hozzáállását és egyedi gondolkodásmódját. Energiajogászként és energiagazdálkodási szakközgazdászként olyan összetett tudással rendelkezik, amely ritka a jogi szakmában, és különösen a fiatal jogászok között. Elemzői képességeivel és interdiszciplináris tudásával képes olyan új összefüggéseket és stratégiákat felismerni, melyek mások számára rejtve maradnak. Kutatásaiban és munkáiban vizsgálja az energiaipari innovációk szükségességét, és szabályozási javaslatokat dolgoz ki. A jelölt sajátos gondolkodásmódja és módszertana például a „Biohidrogén projekt” esetében is megmutatkozott, ahol sikeresen megoldotta a jogi szakkérdéseket és lefedte a megvalósításhoz szükséges jogi hátteret, annak ellenére, hogy hazánkban még nem létezik kiforrott hidrogénszabályozás. Ezenkívül a jelölt már egyetemi évei alatt is részt vett innovatív projektekben, és elsajátította a különböző adatbányászatot, gépi tanulást érintő és modellező programok használatát. Szakmai tudása, innovatív gondolkodásmódja és elkötelezettsége az energiajog és a digitális fejlődés területén kiemelkedő és példaértékű, így érdemes a Jogászdíj elnyerésére.
A díjat átadta: Dr. Herczegh Zsolt, a Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozatának elnöke
A NYERTEST KÉRDEZTÜK
Egy viszonylag kevésbé népszerű területtel pályáztál, az energiajoggal, ami – valljuk be – a nők között meglehetősen ritkaságszámba megy. Miért pont ezt a szegmenst választottad?
Minden területnek megvan a maga szépsége és persze a nehézsége is. Ami itt engem megfogott, az az energiajog interdiszciplináris jellege. Itt ugyanis nem elég jó jogásznak lenni, itt érteni kell a műszaki alapokhoz, meg kell látni a közgazdasági összefüggéseket. Úgy lehet megfelelő jogi szabályozást alkotni, esetleg egy mintaprojektet létrehozni, ha jogászként az ember a társterületeket is ismeri.
Kiemelted a pályázatoddal kapcsolatban, hogy fontos számodra az élethosszig tartó tanulás, olyan készségek elsajátítása is, amik nem feltétlenül a jogi témakörbe tartoznak. Ez mennyire segíti a pályádat?
A Budapesti Corvinus Egyetemen végeztem energiagazdálkodási szakközgazdászként, ami hatalmas segítség volt a munkám során. Az energiapiaci működéstől egészen egy erőmű felépítésének a gazdasági hátteréig ismerni kell mindent ahhoz, hogy valóban jó jogi megoldás szülessen az adott helyzetre. Jelenleg is két szakképzésre járok, amelyből az egyik a szívem csücske, a világűr-politikai tanácsadó képzés, amelynek az energiával is megvannak a közös határterületei.
Ez a döntés egy sajátos gondolatból született. Nagyon keveset nézünk felfelé, pedig lehet, hogy épp a világűrben van a megoldás. Itt most nem a jogra gondolok, hanem az élet nagy kérdéseire: lehet, hogy ott van valahol a válasz, ha itt a Földön nem találjuk. Rá két évre láttam ezt a képzés, és azonnal jelentkeztem.
A Wolters Kluwer Jogászdíj kiadvány teljes egészében ingyenesen letölthető innen. |
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
A Jövő Jogásza Podcast Különkiadásában a jogász társadalom életében meghatározó szerepet betöltő jogászoktól, vezetőktől kapunk betekintést abba, hogyan viszonyulnak a jogi munka digitalizációjához. Dr. Megyeri Andrea és Dr. Ungváry Botond ezúttal Dr. Herczegh Zsolttal, a Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozat elnökével elnökével beszélget.
A kutatók hosszú ideje nem értenek egyet abban, hogy mi minősül nyílt forráskódú mesterséges intelligenciának. Egy befolyásos csoport most felajánlott egy választ.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!