Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Dr. Fábián Adrián, a pécsi jogi kar dékánja osztotta meg velünk meglátásait és tapasztalatait az online oktatásról és vizsgáztatásról, ezek kihívásairól, valamint az általuk alkalmazott módszerekről.
Az elmúlt hónapok járványügyi helyzete az egyetemeket is nagy kihívás elé állította: rengeteg hallgatónak az online oktatását, majd (záró)vizsgáztatását kellett megoldani rövid idő alatt úgy, hogy előtte egyáltalán nem volt erre kialakult gyakorlat. Cikksorozatunkban az egyetemek jogi karának dékánjaival készítettünk interjút, hogy megtudjuk, milyen tapasztalatokkal gazdagodtak, és hogyan oldották meg ezt a nem mindennapi helyzetet.
Mai részünkben a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánjával, Dr. habil. Fábián Adriánnal készített írásbeli interjúnkat olvashatják.
Nagyjából hány hallgatót érintett az online képzésre és vizsgáztatásra átállás a Karon?
Lényegében az összes hallgatónkat, mintegy 1700 főt érintett a váltás.
Volt-e már korábban tapasztalatuk az online képzéssel/vizsgáztatással kapcsolatban?
Kevés ilyen korábbi tapasztalatunk volt, ennek ellenére gyakorlatilag zökkenőmentes volt az átállás.
Lényegében egyik napról a másikra kellett újragondolniuk a tárgyak oktatását – milyen szempontokat tartottak a legfontosabbnak e folyamat során?
A legfontosabb szempont a hallgatók – körülményekhez képest – legszínvonalasabb „kiszolgálása”, tájékoztatása, a vizsgákra való felkészülés maximális elősegítése volt.
Dr. habil. Fábián Adrián
Milyen formátumban oldották meg az órák tartását?
Többféle megoldást is alkalmaztunk: a kötelező órák (nagyelőadások) hanganyagát, vagy ppt. diasorhoz kapcsolt hanganyagát minden esetben elérhetővé tettük. A szemináriumokon, gyakorlatokon feladatokat, és azokhoz kapcsoló segédanyagokat küldtünk ki. Természetesen videók és „élő” előadások, bejelentkezések, konzultációk is voltak, a hallgatói igényekhez igazodva.
Milyen platformot használtak, használnak az oktatásra/vizsgáztatásra?
MS Office Teams programot, illetve online írásbeli platformokat (főleg Unipoll-t).
Milyen tapasztalatuk volt az órák tartásával kapcsolatban?
Technikai problémák a rendszer túlterheltsége miatt olykor előfordultak. A hallgatói kérdésfeltevésre a csevegés alkalmasabbnak bizonyult, mint a szóbeliség. Beigazolódott, hogy az online óratartás nem tudja helyettesíteni teljeskörűen a jelenléti oktatást, és nem könnyű „műfaj”. Tulajdonképpen az is kiderült, hogy a Teams-t nem egészen erre találták ki, de általánosságban bevált, így menet közben komolyabb korrekciót nem kellett végrehajtani.
Igényelt-e extra felkészülést az oktatók részéről az újfajta tanítási/vizsgáztatási módszer?
Igen, az oktatók leterheltsége jelentősen megnövekedett ebben az időszakban.
Az idei vizsgaidőszakban a vizsgákat/záróvizsgákat/szakjogászi vizsgákat továbbra is online formátumban szervezték meg?
A vizsgák online történtek, de a jogászképzésben és az igazságügyi igazgatási alapképzésben a záróvizsgákat jelenléti formában valósítottuk meg, a szükséges óvintézkedésekkel. A szakirányú továbbképzéseken a záróvizsgák is online valósultak meg.
Hogyan nézett ki egy online vizsga – hogy működött a tételhúzás, felelés, illetve mit tudtak tenni az esetleges csalások ellen?
Nem volt tételhúzás, kérdéseket kapott a vizsgázó, amelyekre – jobb esetben – válaszolt. A csalások ellen a vizsgáztatónak kevés hatékony eszköze van, például megkérheti a hallgatót, hogy a kamerát forgassa körbe a helyiségben, álljon fel, nézzen a kamerába stb.
A vizsgák formátuma maradt az eredeti szerint – vagy több vizsgát tartottak inkább szóban, vagy inkább írásban?
A formátum lényegében változatlan maradt, kevéssel több írásbeli vizsga volt.
Milyen tapasztalatuk volt az eddigi vizsgákkal, vizsgáztatással kapcsolatban?
Összességében működőképes az online vizsgáztatás, az írásbeli vizsgáknál – a túlterheltség miatt – technikai problémák sajnos előfordultak. Az online szóbeli vizsgáknál a vizsga tisztaságának biztosítása komoly kihívás elé állítja az oktatót.
A jövőre nézve hogyan látják, járványtól függetlenül bevezetnék, vagy lehetővé tennék bizonyos esetekben az online oktatást, online vizsgáztatást?
Vannak olyan képzések, ahol jól hasznosíthatónak tűnik általánosan a távoktatás, pl. a jogi asszisztensi levelező felsőoktatási szakképzésünk tekintetében, de más szakokon – meglátásom szerint – legfeljebb kiegészítő szerepe lehet a „rendes” oktatási időszakban.
Köszönjük, hogy elfogadta felkérésünket és megosztotta velünk a tapasztalatait!
