Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Folytatjuk sorozatunkat az egyetemek online vizsgáztatási és óratartási tapasztalatairól. A szegedi jogi kar dékánja, Prof. Dr. Görög Márta, és a digitális oktatásért felelős dékáni megbízott, Prof. Dr. Karsai Krisztina beszélt arról, hogy milyen volt a digitális átállás az egyetemen.
Az elmúlt hónapok járványügyi helyzete az egyetemeket is nagy kihívás elé állította: rengeteg hallgatónak az online oktatását, majd (záró)vizsgáztatását kellett megoldani rövid idő alatt úgy, hogy előtte egyáltalán nem volt erre kialakult gyakorlat. Cikksorozatunkban az egyetemek jogi karának dékánjaival készítettünk interjút, hogy megtudjuk, milyen tapasztalatokkal gazdagodtak, és hogyan oldották meg ezt a nem mindennapi helyzetet.
(Az első rész a PTE-ÁJK dékánjával, Dr. Fábián Adriánnal itt olvasható.)
Mai részünkben a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánjával, Prof. Dr. Görög Mártával, és a digitális oktatásért felelős dékáni megbízottal, Prof. Dr. Karsai Krisztinával készített írásbeli interjúnkat olvashatják.
Prof. Dr. Görög Márta
Nagyjából hány hallgatót érintett az online képzésre és vizsgáztatásra átállás a Karon?
Az ÁJTK minden szakján és minden tagozaton át kellett állnunk a digitális környezetre, így a graduális képzésben, a szakirányú továbbképzéseken, a felsőoktatási szakképzésen és a doktori képzésen egyaránt. Mindez közel 2000 hallgatót jelent.
Volt-e már korábban tapasztalatuk az online képzéssel/vizsgáztatással kapcsolatban?
Az SZTE digitális tanulási környezete, a CooSpace olyan platform, amely igen sokféle olyan szolgáltatást nyújt, amit online képzésben is fel lehet használni. A járványhelyzet előtt is sok oktatónk igyekezett kihasználni ezeket a lehetőségeket, az oktatás és a tanulás rugalmassá tétele, a hallgatói tanulás hatékonyabb támogatása érdekében. Az online írásbeli vizsgáztatásra korábban is folytattunk pilot-projekteket (többek között az Igazságügyi Minisztérium támogatásával), most teljes évfolyamokra terjesztettük ki ezeket a gyakorlatokat – sikerrel.
Lényegében egyik napról a másikra kellett újragondolniuk a tárgyak oktatását – milyen szempontokat tartottak a legfontosabbnak e folyamat során?
Két szempontot tartottunk szem előtt: egyfelől azt, hogy mindenképpen biztosítsuk a hallgatói előmenetelt, azaz ezen váratlan esemény miatti következmények senkit ne hozzanak olyan helyzetbe, hogy ne tudjon haladni a tanulmányaival. Másfelől pedig azt, hogy a tantermi és jelenléti oktatásra szabott tanulási eredményeket a lehető legjobb módon tudjuk elérni a digitális környezetben, miközben egyébként teljesen eltérő módszerekből építkezik a kétféle oktatás és tanulás.
Prof. Dr. Karsai Krisztina
Milyen formátumban oldották meg az órák tartását?
Nagyon sokféle módszert alkalmaztak a kollégáink, így előre felvett videóleckéket küldtek ki a hallgatóknak, live előadásokat, online jogesetmegoldó szemináriumot tartottak, a diasorokhoz ellenőrző kérdéseket és online fogadóórát kapcsoltak, olvasóleckét készítettek.
Milyen platformot használtak, használnak az oktatásra/vizsgáztatásra?
A korábban említett CooSpace az SZTE-re és az itt működtetett tanulási és oktatási folyamatokra van szabva, ennek megfelelően az anyagok feltöltése, a különböző típusú aszinkronos feladatok kitűzése vagy a hallgatókkal való videochat működtetése nem jelentett problémát. Külön fejlesztés, hogy ez a platform az online írásbeli vizsgák esetében kommunikál a kreditek és jegyek nyilvántartására szolgáló Neptun rendszerrel, így jelentős adminisztratív teher alól mentesültek a kollégák. A járványhelyzetben több technológiai újítás is megjelent a platformon, például az integrált videóhívás (webináriumra, tanórára, értekezletre). Szükség esetén további platformokat is alkalmaztunk, mint a Skype vagy a Facebook Messenger.
Milyen tapasztalatuk volt az órák tartásával kapcsolatban?
Az oktató kollégák többsége arról számolt be, hogy az élő videókapcsolattal tartott órák alkalmával a hallgatók nem szeretik bekapcsolva tartani a kamerájukat még biztonságos internetkapcsolat esetén sem. Ez a fajta magatartás sokunk számára azt a disszonáns érzést váltotta ki, mintha a sötét képernyőkockáknak hiába beszélnénk. A legtöbb esetben persze akkor, amikor eljött az ideje a kérdezésnek, akkor legalább a chatablakban (bármelyik platformról is legyen szó) feltették a kérdéseiket a hallgatók, de ez a fajta kommunikáció nem éppen olyan dinamikájú, mint a személyes jelenléttel járó oktatás.
Igényelt-e extra felkészülést az oktatók részéről az újfajta tanítási/vizsgáztatási módszer?
Azon tantárgyak esetében, ahol az írásbeli vizsgát a fenti rendszer által kínált elektronikus tesztfelületen keresztül szervezték meg és nem volt még kellő nagyságú kérdés-adatbázis, ott a kérdésbankok kidolgozásával jelentős munkát kellett elvégeznünk.
Az online szóbeli vizsgák elsősorban a technikai felkészülésben jelentettek többletterheket, mivel semmiképpen nem akartuk, hogy ilyen akadályok miatt legyen sikertelen a vizsga. Egyébként is komoly stresszfaktora van a vizsgáknak, legalább ez ne terhelje a hallgatókat. A szóbeli vizsgáztatás egyébként hasonló, akár online, akár személyes jelenlét mellett zajlik.
Az idei vizsgaidőszakban a vizsgákat/záróvizsgákat/szakjogászi vizsgákat továbbra is online formátumban szervezik meg?
Igen, mindenképpen.
Hogyan nézett ki egy online vizsga – hogy működött a tételhúzás, felelés, illetve mit tudtak tenni az esetleges csalás ellen?
Vizsgáztatási rendszerünk alapvetően nem a tételhúzásos, kötött tartalomra szorítkozó ismeretátadáson nyugszik, így most sem alkalmaztuk. A csalás ellen csak azokat az intézkedéseket tudtuk megtenni, amelyek nem sértik a hallgatók emberi méltóságát és van értelme is. A videókapcsolatos szóbeli vizsgák alkalmával bármilyen ellenőrzés kijátszható, az online írásbeli vizsgák esetén pedig jelentős technológiai és humánerőforrással (például a hallgató gépének távoli vezérlése, másik eszközzel állandó videókapcsolat fenntartása stb.) lehet csak alacsony szintre szorítani a csalást, ezért inkább bízunk a hallgatóinkban, hogy készülnek a vizsgákra, hiszen ez közös érdek.
A vizsgák formátuma maradt az eredeti szerint – vagy több vizsgát tartottak inkább szóban vagy inkább írásban?
A vizsgáink többsége online platformon, írásban zajlott. Elenyésző számú videókamera-kapcsolatos szóbeli vizsgánk volt. A záróvizsgák is online platformon zajlottak, szintén tételhúzás nélkül, közvetlen kérdésekkel.
A jövőre nézve hogyan látják, járványtól függetlenül bevezetnék vagy lehetővé tennék bizonyos esetekben az online oktatást, online vizsgáztatást?
Mindenképpen. Bizonyos vizsgák esetén elhagyjuk a szóbeli vizsgáztatást, és ellenőrzött körülmények között (tehát egyetemi gépteremben) írásbeli vizsgákra térünk át (kevésbé stresszes, a teljes tananyag elsajátítását lehet mérni, nem ad lehetőséget a visszaélésekre stb.). Az online elérhető tananyag-tartalmakat jobban fogjuk integrálni, mivel azok bármikor visszanézhetők és jobban felhasználhatók házidolgozatokhoz, projektmunkákhoz és vizsgára való tanuláshoz, az elkezdett fejlesztéseket ebbe az irányba folytatjuk tovább. Az SZTE is támogatja az egyes szakok ilyen irányú erősödését, a Coursera for Campus és a Webuni szolgáltatásokba való partneri belépés óriási lehetőségeket nyújt a jogi kari képzések fejlesztését illetően.
Köszönjük, hogy elfogadták felkérésünket és megosztották velünk a tapasztalataikat!
