Békés gyülekezés: A békétlenek veszélyes joga?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

E dolgozat a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda, az Új Jogtár és az Ars Boni jogi folyóirat által kiírt 2014. évi cikkírópályázat keretében született, és 27. helyezést ért el.


Van valami nyugtalanító a gyülekezési jogban. A demokrácia egyik alapvető joga, Bihari Mihály kifejezésével élve, konfliktust hordozó jog[i]. A hatalom a többség kezében van, egy gyülekezés pedig többséget hoz létre, legalábbis egy adott helyen és időben. A múlt században a tömegmédia lehetőségei folytán a gyülekezések szerepe felértékelődött. Majakovszkij a tömegszervezők poeta doctusa volt, 1920-ban írt ,,150 000 000” című versében  – Szabó Lőrinc fordításában[ii] – ,,az emberekre ilyen plakátok, röplapok és hirdetések özöne szakadt:

MIND!MIND!MIND!HAJRÁ,

MIND, akit a csömör dühe hajt,a

fegyver!Indul a rajt:mindenki elő!

(Aláírás:)

 Bosszú, ceremóniamester,

Éhség, főrendező.

(S nézd lent a titkár-neveket:)
Bomba.
Browning.
Bajonett.

 

Gyerünk!

Gyere-hé-ide-mind!”

2014-ben is beszámolt a sajtó olyan rendezvényekről, Magyarországon is, amelyek felvetik a békés jelleg kérdését.

A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, az európai Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről, az Európai Unió Alapjogi Chartája, és a magyar Alaptörvény nem a gyülekezéshez általában, hanem csak a békés gyülekezéshez biztosít jogot. A gyülekezési jogról szóló, többször módosított 1989. évi III. törvény (Gytv.), más európai országok törvényeihez hasonlóan, speciális jogintézményeket nevesít és szabályoz, nagyrészt a békés jelleg biztosítása érdekében. Ezek a bejelentés, a megtiltás és a feloszlatás, valamint a szervezői és a rendezői jogosultságok és kötelezettségek. Mindez a rendőrség klasszikus szerepe, valamint a büntetőjogi és szabálysértési szankciók, és a polgári deliktuális felelősség mellett. Engedélyezésről szó nincs, a főszabály a szabadság.

A Gytv. szerint a gyülekezési jog alapján tartandó ,,rendezvény szervezését” három nappal előre a szervező köteles a rendőrségnek  bejelenteni  – a kötelezettség megsértése szabálysértésnek minősül. Az intézmény nem új. A felelős minisztérium 1848. április 20-i rendelete 24 órával korábbi bejelentést írt elő bármely Budapesten összehívott népgyűlést megelőzően[iii]. A gondolat, hogy közterületen számot kelljen adni a csoportosulás céljáról, a legkorábbi politikai kultúráktól sem volt idegen. ,,De mért ma műhelyedben nem maradsz? Mért hordod e népséget fel s alá?” – kérdezi Flavius a feltételezett szervezőt a Julius Caesar első jelenetében.[iv]

A jelenleg hatályos Gytv. szerint a rendőrség a bejelentett rendezvényt kizárólag abban az esetben tilthatja meg, ha a ,,rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható”. Ha pedig a rendezvényt a tiltó határozat ellenére megtartják, akkor a törvény 14. § (1) bekezdése szerint  ,,a rendőrség a rendezvényt feloszlatja”. Ez utóbbi rendelkezés feloszlatási kötelezettségként is értelmezhető.[v] A törvényhely ugyanis nem a megengedő ,,feloszlathatja” kifejezést használja, igaz, azt sem mondja, hogy a rendőrségnek a rendezvényt ,,fel kell oszlatnia”.

A személyiség és a média a polgári és a büntetőjogban

Számos izgalmas, elgondolkodtató, különböző nézőpontot felvillantó tanulmány szerepel a kötetben, mely felöleli a téma polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásait, bemutatva az ide vágó hazai bírói gyakorlatot is.

További információ és megrendelés >>

A megtiltást mindenképpen megalapozza a népképviseleti szervek zavartalan működésének súlyos veszélyeztetése. Az ilyen veszélyeztetésre tanulságos történelmi példát nyújt másfél évszázad távlatából a Habsburg-ház trónfosztásának különös körülménye. Nyilvánvalóan megvalósulhat a veszélyeztetés, ha a tömegrendezvényt arra a helyre hívják össze, ahol a képviseleti szerv tanácskozik. (Ezért is írja elő a hatályos törvény többek között a rendezvény helyszínének és útvonalának bejelentését, például az 1848. április 20-ai rendelettel szemben, amely csak a gyülekezés idejét és célját rendelte bejelenteni.) Az adott történelmi helyzetben, 1849-ben,viszont az események szervezőjének egyszerűbb volt a népképviselet tanácskozásának helyét a tömeghez igazítani, és nem fordítva.  1849. április 14-én a trónfosztást indítványozó Kossuth Lajos, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke ,,ismét elővette indítványát, immáron megfelelő közegben. A debreceni népet mozgósítva, a nagy tömegre hivatkozva, és annak jelenlétében, a képviselők tanácskozását áttette a Nagytemplomba, amely a kortárs visszaemlékezése szerint »nem országos ülés, hanem népgyűlés volt, hol lehetetlen bárminő ellentmondás«”.[vi] A hatályos gyülekezési törvényben mindenképpen mérlegelés tárgyává válik, hogy fennáll-e a zavartalan működés súlyos veszélyeztetése. Értelmezésre szorul továbbá a népképviseleti szerv fogalma is, amint erről Takács Albert országyűlési biztos helyettes 5205/2002. számú jelentése[vii], és Halmai Gábor erre közzétett reakciója[viii] is tanúskodik.

Feloszlatni nem csak a megtiltott rendezvényt lehet. Erre jogszerűen kerülhet sor többek közt, ha a résztvevők fegyveresen vagy felfegyverkezve jelennek meg. A két hasonló elnevezésű fogalom nem azonos, és a gyülekezési törvény a fegyveres megjelenést a büntető törvénykönyvnél valamivel szűkebben, a felfegyverkezve megjelenést viszont az eszköz tekintetében szélesebben értelmezi. Az élet kioltására alkalmatlan, de testi sértés okozására alkalmas eszköz magánál tartása már felfegyverkezve megjelenésnek minősíthető a gyülekezési törvény értelmében, és a rendezvény jogszerű feloszlatását vonhatja maga után. A jogszerű feloszlatás eszközei pedig sokfélék. A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) szerint általános – nem csak tömeggel szemben alkalmazható – kényszerítő eszközök a vegyi eszköz, az elektromos sokkoló eszköz, a rendőrbot, a kardlap, a gumilövedék, a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát, az elfogó háló, az ingerlőgáz és a vízágyú. Tömeggel szemben szolgálati kutya is alkalmazható, és a tömegoszlatás lóháton vagy járműkötelékben is végezhető. A rendőrségi lőfegyverhasználat elé viszont az Rtv. számos korlátot állít. A gyülekezések feloszlatásának vonatkozásában a főszabályt az 57. § (1) bekezdése fogalmazza meg: ,,Lőfegyverhasználatnak tömegben, csoportosulásban lévő személlyel szemben nincs helye”. Ez a tilalom a tömegben lévő, de abban már részt venni nem akaró személyre való tekintettel is alapvető. Az adott helyzetben más alapvető jogok, a gyülekezési jogból pedig a jog ,,negatív tartalma”[ix] kerülnek előtérbe, a távozás és a rész nem vétel joga.

Tömegoszlatás esetén a kényszerítő eszközök alkalmazásának passzív alanya, az Rtv. szóhasználatában a ,,jogellenes magatartást tanúsító tömeg”. Mit jelent egy olyan ideiglenes entitás ,,jogellenes magatartása”, amelynek nincs jogi személyisége, se jogalanyisága, szervezetnek nem tekinthető, és a jogellenesség felismeréséhez szükséges saját tudattal nem rendelkezik? Ha komolyan vennénk Gustave Le Bon 1895-ben megjelent ,,A tömegek lélektana” című munkáját (magyar nyelven 1913-ban)[x], ez azt jelentené, hogy egy tudattalan társadalmi összességről – és nem annak az adott helyzetben az egyéniségüket már elvesztett tagjairól – kellene megállapítania a hatóságnak, hogy az jogellenes magatartást tanúsít-e.

De a huszadik század tömegeseményeivel szemben tehetetlennek bizonyult viktoriánus elméleteknél talán többet tanulhatunk napjaink esetjogából. A Kúria 2012-ben hozott határozata egy 2006. szeptember 18-án kifejtett gyülekezés-szervezői tevékenységgel kapcsolatban [xi] olyan jogi kérdéseket vet fel, amelyek a jövőben ismét felmerülhetnek: a szervezőnek minősülés, a rendezvény-azonosság, és a békés jelleg elvesztésének kérdését.

Új értesítő szolgáltatás az Ügyvédvilág portálon

Díjmentes értesítő rendszerünk
segítségével gyorsan és egyszerűen tájékozódhat
az Önt érdeklő friss cikkekről

Az ügyben az alperes, aki ellen a felperes rendőrkapitányság közel 10 millió forint összegű kártérítési igénnyel lépett fel polgári eljárásban, 2006. szeptember 18-án egy petíció közzétételét kérte a Magyar Televíziótól (MTV), a médiaszolgáltató Szabadság téri székházánál, Budapesten. A petíció tárgya és indító oka a kormányfő balatonőszödi beszéde volt. Az őszödi beszédre reagálva egy spontán, szervező nélküli gyülekezés volt folyamatban a közeli Kossuth téren, és a petíció ezen gyülekezésben részt vevő emberektől származhatott. Miután az MTV a petíció átvételét megtagadta, az alperes a Kossuth téren békésen tüntető tömeget rábírta, hogy vonuljanak át a Szabadság térre, abból a célból, hogy ott a tömeg jelenlétének hatására az MTV a petíciót mégis átvegye. A Szabadság térre átvonult tömeg egy része megtámadta az MTV épületét védő rendőröket, sérüléseket és rongálást okoztak a rendőrségi felszerelésekben. Ezt már az alperes megkésett együttműködése a rendőrséggel sem tudta megakadályozni.

A gyülekezési törvény szerint a rendezvény szervezője a rendezvény bármely résztvevője által okozott kárért egyetemlegesen felel. Az alperes álláspontja szerint a Szabadság téri gyülekezés a Kossuth téren kialakult spontán, szervező nélküli gyülekezés folytatása, és nem egy újabb gyülekezés volt, tehát sem ő, sem más a Szabadság téri gyülekezés szervezőjének nem minősülhet. Az elsőfokú bíróság ezt az érvelést elfogadta. A másodfokú bíróság és a Kúria szerint viszont nem egy és ugyanazon, hanem két külön rendezvény zajlott le a Kossuth téren és a Szabadság téren. Más volt az időpont, a hely és a cél, a résztvevők egy részének azonossága nem tette a két gyülekezést azonossá. A Szabadság téri rendezvény konkrét célja már a petíció átvételének kikényszerítése volt. A Szabadság téri rendezvény idejét, helyét és célját az alperes határozta meg, valamint a résztvevők várható létszámát is, mivel egy adott tömeget vonultatott át a Kossuth térről. Meghatározta a rendezvény olyan lényeges elemeit, amelyeket be kell jelenteni, tehát szervezőnek minősül, a bejelentés elmaradása – vagy akár lehetetlenülése a rövid idő miatt – a szervezői minőségen nem változtat. A szervező a bejelentendő elemek meghatározásával és nem a bejelentéssel válik szervezővé. A rendezvény-azonosság megbomlik és új rendezvény jöhet létre, akár ugyanazon résztvevőkkel, ha a hely és a cél megváltozik. A szervező által meghatározott cél pedig, ha kényszerítő célzatot tartalmaz, a békés jelleg elvesztését eredményezheti, ellehetetlenítve bármely mentesülést az elvárható magatartás tanúsítása alapján.

Befejezésül, a vizsgált jogeset kapcsán a ,,forradalom” kifejezésről kívánunk szólni. A Kúria által összegzett tényállás szerint az alperes a ,,forradalom kifejezés használatával a tömeg erőszakos cselekményeinek jogszerűségét támasztotta alá”. Mit is akarnak és mitől tartanak a társadalmi változások szervezői? Válasz híján engedtessék meg a példa, ismét idézve a felelős minisztérium 1848. április 20-án kelt rendeletéből.[xii]A rendelet szerint a hatóság ,,köteles ügyelni arra”, hogy bármely Budapesten szervezett és bejelentési kötelezettség alá eső ,,népgyűlés erőszakos kitörésekre át ne menjen, vagy annak kitűzött czélja más valamely törvényszegési czélra át ne változzék, s illy esetben a népgyűlés azonnal fel fog oszlattatni, s mind az, ki a népgyűlést összehítta, mind pedig azok, kik a kitörést vagy a kitűzött czélnak átváltoztatását szónoklataikkal s bíztatásaikkal eszközölték, feleletre s illetőleg törvényes büntetésre vonatnak.” Pesti Hírlap békés olvasója, nézd lent a titkár-neveket! Aláírás: ,,Pest, ápr. 20. 1848. Gróf Batthyányi Lajos, Deák Ferencz, b. Eötvös József, Klauzál Gábor, Kossuth Lajos, gr. Széchenyi István, Szemere Bertalan.

 

Felhasznált irodalom:

[i] Bihari Mihály: Néhány szó a gyülekezési jogról: az Alkotmánybíróság határozata, a rendőrség joggyakorlata, a gyülekezők és a nem gyülekezők jogainak összefüggéseiről. Közjogi Szemle 2009/1. 24. o.

[ii]  Majakovszkij válogatott művei, első kötet. Európa Könyvkiadó 1968.

[iii]  A rendelet másnap, 1848. április 21-én került közzétételre a Pesti Hírlapban

[iv] William Shakespeare: Julius Caesar. Vörösmarty Mihály fordítása, www.mek.oszk.hu

[v]  Szikinger István: Gyűléshatár. Fundamentum 2002. 1. szám, 90-97, ld. 91.o. és 75/2008 (V. 29.) AB határozat, Holló András alkotmánybíró különvéleménye, www.mkab.hu

[vi]  Mezey Barna (szerk.): Magyar alkotmánytörténet. Osiris Kiadó, 2003

[vii] Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének 5205/2002. számú jelentése.

Javaslatok és ajánlások. www.ajbh.hu

[viii] Halmai Gábor: Jogvédelem vagy jogkorlátozás? Fundamentum, 2003, 1. szám, 116-121, ld. 118. o.

[ix]  Bragyova András alkotmánybíró különvéleménye  az Alkotmánybíróság 75/2008 (V. 29.) AB határozatához.  www.mkab.hu

[x] Gustave Le Bon: Psychologie des foules, 1895. Ford. Balla Antal, Budapest, Franklin-társulat,

[xi] BH2012. 264. (Pfv. 21 226/2011/6.)

[xii]  Pesti Hírlap 1848. ápr. 21.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 30.

A jövő jogásza podcast: innovációs stratégia a jogi szektorban

Dr. Ungváry Botonddal beszélgetünk arról, hogy hogyan érdemes hozzákezdeni egy jogi innovációs projekthez, milyen kérdéseket kell tisztáznunk, milyen technológiák közül választhatunk és milyen új ismereteket és készségeket kell elsajátítanunk ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk digitalizálni és automatizálni.

2024. május 29.

Szubjektív beszámoló a Digital Compliance by Design & LegalTech konferenciáról

Május 8-án abban a szerencsében volt részem, hogy részt vehettem a Wolters Kluwer Hungary és a Portfolio Digital Compliance by Design & LegalTech című konferenciáján. Nem túlzás azt állítani, életem eddigi legjobb konferenciája volt, és ezt nem egyedül mondtam ki a jelen levők között… A szervezők ugyanis roppant sikeresen megléptek több olyan dolgot is, amikre igény már régóta lett volna, de eddig vagy nem jutott eszébe senkinek, vagy nem mert beleállni.

2024. május 23.

Gulyás László: inspiráló most a mesterséges intelligenciát kutatni

Fenntartható-e a mesterséges intelligencia? Lesz-e valaha alapvető közszolgáltatás? Jól járnak-e a felhasználók, ha pár nagy cég kezében összpontosul a technológia fejlesztése? Ezekben a dilemmákban segít eligazodni Gulyás László, az ELTE Informatikai Kar Mesterséges Intelligencia Tanszékének docense, aki a technológia kapcsán felmerülő legaktuálisabb kérdéseket tisztázza. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem áprilisban indult tudományos-ismeretterjesztő sorozata most új videóval folytatódik.