Játékosok figyelem!!! – Az online szerencsejátékból származó jövedelmek adózása
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jelenlegi magyar szabályozási helyzet alapján, az interneten elérhető (gyakorlatilag) összes szerencsejáték-szolgáltatást nyújtó weboldal illegálisan működik, így minden magyar játékos ki van téve – többek között – bizonyos adójogi kockázatoknak.
E dolgozat a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda, az Új Jogtár és az Ars Boni jogi folyóirat által meghirdetett 2015. évi cikkíró-pályázat keretében született és a 21. lett.
A napjainkban megfigyelhető tendencia alapján, a szerencsejáték ipar egyre inkább a virtuális térben működik és egyre több játékos kerül kapcsolatba az online szerencsejátékkal. Ezzel kapcsolatban elöljáróban el kell mondanunk, hogy ma Magyarországon, illetve a Magyarországról elérhető minden online szerencsejáték-weboldal illegálisan működik. Ennek oka, hogy a jelenlegi szabályozás alapján online szerencsejátékot csak a Nemzeti Adó és Vámhivatal által kiadott engedéllyel lehet szervezni. Ilyen engedélyt azonban csak az a játékszervező kaphat, aki már rendelkezik Magyarország területén történő játékkaszinó üzemeltetésére vonatkozó engedéllyel. A hatóság honlapján elérhető közhiteles nyilvántartás alapján ilyen engedéllyel jelenleg csupán a Casino Sopron Kft., az Onyx Casino Kft., Cívis Grand Casino Kft. valamint az LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft. rendelkezik. Online kaszinó illetve távszerencsejáték működtetésére a hatóság még egyetlen engedélyt sem adott ki. Következésképpen minden magyar játékos valamilyen illegálisan működő honlapon keresztül játszik.
Ennek azon túl, hogy így a magyar állam fogyasztóvédelmi intézkedései gyakorlatilag teljesen hatástalanok és a játékosok ki vannak téve az esetleges jogsértéseknek, az is a következménye, hogy a játékosoknak nem elég szembenézniük az állami védelem hiányából fakadó kockázattal (pl.: a NAV tájékoztatása alapján, a játékosok saját kockázatukra vesznek részt illegálisan szervezett online szerencsejátékban, így amennyiben a hatóság elrendeli egy honlap blokkolását, akkor a játékos nem tud hozzáférni az oldalon keresztül vezetett számlájához, tehát adott esetben a számlán lévő összeget elveszíti), de még az állami adóhatóságon keresztül is, jogi, azon keresztül pedig jelentős pénzügyi kockázatnak vannak kitéve és plusz adminisztrációs terheli őket.
Alapesetben ugyanis, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján, nem számít jövedelemnek a jogszerűen szervezett, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a sorsjátékból, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásból, a lóversenyfogadásból, bingójátékból, a kártyateremben szervezett kártyajátékból, valamint a távszerencsejátékból származó nyeremény. Itt kiegészítésként meg kell jegyeznünk, hogy hiányzik a törvényi felsorolásból az online kaszinóból származó nyeremény. Ennek oka az lehet, hogy ez a kategória csak 2015. október 1.-től szerepel a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben. Mivel azonban hiányzik a felsorolásból, így jelen állás szerint az abból származó nyeremény is adóköteles, még ha legális is.
A probléma abban áll, hogy ma Magyarországon egyetlen játékos sem tud online környezetben, jogszerűen szervezett, a törvényi felsorolásban szereplő, szerencsejátékban részt venni (kivéve természetesen a Szerencsejáték Zrt. által szervezett online sportfogadást és az ugyancsak állami monopólium alatt álló lóversenyfogadást, valamint a sorsolásos, ajándéksorsolásos játékokat). Ez azt is jelenti egyben, hogy a játékosokra nem vonatkozik az Szja. tv. fent említett rendelkezése, tehát a nyereményeik után adókötelezettség keletkezik. További probléma, hogy a magyar játékosok által látogatott honlapokat üzemeltető vállalkozások, engedély hiányában nem minősülhetnek kifizetőnek, így a játékosnak nem csupán adófizetési kötelezettsége van, de neki magának kell az adóköteles bevételét bejelenteni, az adót megállapítani, a vonatkozó bizonylatokat az ellenőrzés (pl.: ha családi adókedvezményt érvényesít a magánszemély) érdekében megőrizni. Amennyiben egy játékos, ezen kötelezettségeinek nem tesz eleget, úgy fenn áll a veszélye, hogy a hatóság adóbírságot, mulasztási bírságot vagy késedelmi pótlékot szab ki. A késedelmi pótlék minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Az adóbírság az adóhiány 50%-a, de ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával függ össze, akkor 200% (az adóhatóság hajlamosabb ezt megállapítani). A mulasztási bírság pedig 200.000-500.000 Ft-ig terjedhet.
Az alábbiakban végigvesszük, hogy milyen adókötelezettségei vannak egy játékosnak, aki illegálisan működő online szerencsejáték-weboldalon keresztül nyereményt ér el, illetve azt, hogy hogyan is kell teljesítenie azt.
Először is, ahogy korábban láthattuk a nyeremény személyi jövedelemadó köteles, így először is be kell jelenteni azt az adóhatósághoz. A nyereményt a tárgyévről szóló adóhatósági közreműködés nélkül elkészített személyijövedelemadó-bevallásban kell bevallani.
Az államnak döntése, miszerint az online szerencsejáték-piacot monopolizálja, érinti a játékosokat is. Ugyanis a fogyasztóvédelmi kockázatokon túlmenően, a játékosokat indokolatlan adminisztrációs kötelezettség terheli, valamint külön adófizetési kötelezettségük is keletkezik
Különbség van az egyes játéktípusok között a tekintetben, hogy önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülnek-e vagy egyéb jövedelemnek. Az adóhatóság tájékoztatása alapján, az internetes pókerversenyen való részvétel tevékenységnek minősíthető, hiszen a játék több óráig, gyakran napokig is eltart, és a játékosok gyakran kifejezetten életvitelszerűen végzik e tevékenységet. Ezért a verseny kitűzött díjának elnyerésével megszerzett összeg nem egyéb jövedelemnek, hanem önálló tevékenység bevételének tekinthető. Az ilyen tevékenységből származó bevétel csökkenthető az elszámolható költségekkel. Ennek módja kétféleképpen történhet. Az egyik a tételes költségelszámolás, mely esetén a tételesen fel kell sorolni azokat a költség elemeket, amelyek a nyeremény megszerzése érdekében felmerültek. Nem számolhatók el olyan költségek, amelyek az adózó személyes vagy családi szükségleteit akár csak részben is kielégítik. Az internetszámla tehát nem számolható el költségként. Ilyen bevétel esetén rendszerint a nevezési díj számolható el. Fontos azonban, hogy a nevezési díj is csak akkor vonható le, ha azt megfelelő számlával tudja igazolni a játékos. Ugyanis az a körülmény, hogy a weboldalon keresztül illegálisan valósul meg az online szerencsejáték, nem érinti az üzemeltetőnek az egyéb adókötelezettségei mellett a számlaadási kötelezettségét és az Szja tv. szerint, ha a magánszemély olyan termék vagy szolgáltatás ellenértéke alapján kíván költséget elszámolni, amelynek értékesítője, illetve nyújtója az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti bizonylat (ide nem értve a nyugtát) alkalmas, egyébként a kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot (így például a kiadás összegét és pénznemét) is. A másik költség elszámolási mód a 10%-os költséghányad alkalmazása. A 10 százalékos költséghányad alkalmazása esetén a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Ebben az esetben a bevétel más költséggel nem csökkenthető, viszont a költségek igazolásához nincs szükség bizonylatokra.
A sportfogadás nem minősül önálló tevékenységnek, így abból egyéb jövedelem keletkezik. Az adóköteles jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételt csökkenteni kell az Szja törvény szerinti elismert költségekkel. Fontos megjegyezni, hogy ügyletenként (fogadásonként) kell a bevételt és a költséget elszámolni. Ez azt jelenti, hogy például a vesztes fogadások költsége nem számolható el a nyertes fogadások bevételével szemben.
A személyi jövedelemadó kötelezettségen túl – mivel nincs kifizetőnek minősülő személy – a játékosnak be kell jelentenie és meg kell fizetnie a 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást is. Itt ki kell emelni, hogy az Szja tv. 29.§-a alapján, mivel a játékos kötelezett az eho megfizetésére, így az előbbiekben felvázolt módon megállapított jövedelemnek csupán a 78%-át kell jövedelemként figyelembe venni.
Mindezek alapján lássunk egy példaszámítást az online szerencsejátékból származó jövedelmek adózására vonatkozóan.
|
A kiadvány első részében az olyan adómentességeket tárgyaljuk részletesen, amelyekhez nem kapcsolódik áfa-levonási lehetőség. A kiadvány második része az áfa-levonással együtt járó adómentes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, valamint az adómentes termékimport szabályaival foglalkozik.
|
Tegyük fel, hogy egy játékos az adott évben 100.000 Ft-os bevételt szerez illegálisan működő online szerencsejátékból. Ebből 50.000 Ft pókerből, 50.000 Ft egyéb játékból származik. A bevallásban tehát először is fel kell tüntetni az önálló tevékenységből származó bevételeknél 50.000 Ft-ot, majd az egyéb jövedelmeknél is 50.000 Ft-ot. Az önálló tevékenységből származó jövedelemből, a 10%-os költséghányad alkalmazása esetén 5.000 Ft számolható el, vagy tételes költség elszámolás esetén jellemzően a nevezési díj. Freeroll versenyekből származó bevétel esetén tehát mindenképpen érdemes a 10%-os költséghányadot alkalmazni. Az így megállapított jövedelem 95.000 Ft. Mivel az eho-t a játékos fizeti, így az adó alapja, mind az szja, mind pedig az eho esetében, ennek a jövedelemnek a 78%-a, tehát 74.100 Ft. Az szja jövőre 15%, tehát az adó 11.115 Ft, illetve a 27%-os eho 20.007 Ft. A nettó jövedelem tehát 63.878 Ft.
Az adót adóelőlegként kell megfizetni az adott negyedévet követő hónap 12. napjáig azonban nem kell adóelőleget fizetni, mindaddig, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként amely negyedévben a fizetendő összeg nem haladta meg a 10 ezer forintot.
A fentiekből látható tehát, hogy az államnak azon döntése, hogy az online szerencsejáték-piacot monopolizálja, érinti a játékosokat is. Ugyanis a fogyasztóvédelmi kockázatokon túlmenően, a játékosokat indokolatlan adminisztrációs kötelezettség terheli, valamint külön adófizetési kötelezettségük is keletkezik. Ahogy az online szerencsejátékok körében hazánkban már annyiszor felmerült a szolgáltatás nyújtás szabadságának sérelme, úgy e körben is beszélhetünk erről, hiszen a tényleges helyzet alapján külföldi székhelyű vállalkozás nem szerezhet engedélyt online szerencsejáték szervezésére, ezen túl, a nála számlával rendelkező játékosoknak olyan adót kell fizetniük, amelyet a hazai – engedéllyel rendelkező – piaci szereplőktől származó nyeremények után nem kellene. Így az állam ismét indokolatlanul előnyösebb helyzetbe hozta a hazai szolgáltatókat a külföldiekhez képest, de ami a játékosok számára ennél is fájóbb, hogy felettük lebeg az adóhatóság kezében tartott damoklészi kard.
A tanulmány szerzője: Mátyás Környei
Források, felhasznált irodalom |
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
NAV tájékoztató: A magánszemély online szerencsejáték utáni adókötelezettsége
|