Jogászképzés Magyarországon és USA-ban – 1. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelen cikk fókuszában a jogásszá válás folyamata áll Magyarországon és USA-ban, különös tekintettel a felvételi eljárásokra. Milyenek a felvételi rendszerek, miben különböznek ezek, illetve miben térnek el a jogi képzések?

A két bemutatásra kerülő jogászképzési struktúra egyaránt számos előnnyel és hátránnyal bír, amelyek közül csupán néhány kerül említésre. Ilyennek tekinthető az egyénre tekintet nélküli magyar felvételi rendszer, vagy a hallgatónak talán túlságosan „szabad kezet” engedő amerikai kurzusválasztás. A két képzés rövid áttekintését követően felvázolom egy olyan jogi képzés lehetőségét, amelyben a hazai és amerikai elemek pozitívumait ötvözöm, figyelembe véve a magyar jogi oktatás tradícióit.

A két ország jogi oktatásának fejlődését, történeti alakulását bemutató írás messze meghaladná e cikk kereteit, ellenben e kérdéskört a jogirodalom már feltérképezte.[1][2][3][4] A következőkben tehát ismertetem a jogásszá válás módját a két elemzésre kerülő országban.

Jogászképzés Magyarországon

Frissen végzett[5], majd PhD hallgatóként a jogi oktatás másik oldalát is egyre inkább megtapasztaló jogászként rendkívül érdekes számomra a jogi oktatás mikéntje, hiszen az elmúlt hat év során lehetőségem volt megismerni a katedra mindkét oldalát. Megtapasztaltam, milyen akadályokat kell leküzdenie egy hallgatónak ahhoz, hogy jogi diplomát szerezzen, ugyanakkor láthatóvá vált számomra mindazon erőfeszítés, amit oktatóink e cél elérése érdekében megtettek (megtesznek). E rövid gondolatébresztő után nézzük meg, miként válhat ma valaki Magyarországon jogásszá!

Első lépésként a felvételi eljáráson kell megfelelni, ahol a hivatalos tájékoztató szerint a történelem mint kötelező tantárgy mellett, latinból vagy magyar nyelv és irodalomból, vagy egy idegen nyelvből (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol) kell érettségi vizsgát tenni, azzal a kikötéssel, hogy a fentebb felsorolt tárgyak közül legalább egynek emelt szintűnek kell lennie.[6]

Természetesen a felvételi eljárás során elkerülhetetlen megemlíteni az elmúlt évek egyik legnagyobb vitát kiváltó jelenségét: az államilag támogatott jogászi helyek drasztikus mértékű csökkentését 2012 óta.[7] Szemléltetésként a Debreceni Egyetem államilag támogatott, nappali tagozatos jogász képzésének statisztikáit kívánom ismertetni. 2011-ben[8] (a jogorvoslattal felvettek is beleértendők a számadatokba) 54 fő nyert felvételt, majd a fentebb említett 2012-es szabályozásból kifolyólag 2012-ben[9] nem vettek fel államilag támogatott jogász hallgatót a Debreceni Egyetemre. A 2013-as[10] év során a felvettek száma 8 fő, 2014-ben[11] 4 fő, majd 2015-ben[12] (a pótfelvételik előtt) 6 fő volt. A számok jól mutatják a mennyiségi változást, amely éles vitát váltott ki a kormány és a felsőoktatási intézmények között. Érdekességként megjegyzendő, hogy egy, a Szegedi Tudományegyetemen, 50 hallgató bevonásával készült felmérés alapján keletkezett, 2002-ben megjelent cikk szerint[13] (pontosan 10 évvel a létszámcsökkenést megelőzően) az akkori joghallgatók a saját hallgatói létszámukat túlzottan nagynak ítélték, s ezt a legjelentősebb problémaként jelölték meg: „maguk a hallgatók mondják azt, hogy túl sokan vannak, túlságosan sok embert vesznek fel az egyetemre. Ez ugyanis egyrészt a minőség rovására megy, hiszen minél több diák nyer felvételt, annál több az alacsonyabb tanulmányi eredménnyel rendelkező hallgató, végső soron tehát a végzősök tudásának átlagos szintje is alacsonyabb. Mikor pedig a hallgatók jogi pályára lépnek, ez az alacsonyabb tudásszint ott is megmutatkozhat, ami hosszabb távon ronthatja az oktatási intézmény hírnevét, a későbbiekben a jelentkezők számának csökkenését okozva.”.[14]

A kérdést árnyalja, hogy ugyan az államilag támogatott helyek, s így az évfolyamok létszáma csökkent, azonban ezáltal a hallgatók gyakorlatilag kizárólag az alacsonyabb felvételi pontszámmal bíró költségtérítéses képzésre nyernek felvételt, amely jelenség a képzés színvonalának csökkenéséhez vezethet.

Az államilag támogatott hallgatók, amennyiben nem teljesítettek két félév során összesen 30 kreditet, elveszíthették állami támogatásukat, valamint napjainkban is kizárólag az államilag finanszírozott hallgatók jogosultak tanulmányi ösztöndíjra. Mindezen tanulásra motiváló tényezők a jelenlegi, szinte kizárólag költségtérítéses hallgatókkal feltöltött évfolyamok esetén hiányoznak.

A felvételi eljárás fenti elemzése azért indokolt, mert mind a férőhelyek, mind a felvételi ponthatárok száma ez alapján változik, s így válik egy középiskolai diák a „jogászképzés alanyává”.

Ezt követően a jogi egyetemeken (8 db) 10 szemeszter erejéig tartó képzésben vesznek részt a hallgatók, amelyek képzési rendjében találhatók eltérések, azonban alapvetően egymással kompatibilis főtárgyak kerülnek oktatásra. Ilyen eltérésnek tekinthető például, hogy az ELTE jogász képzésében III. évfolyamon a polgári anyagi és a polgári eljárásjog párhuzamosan kerül oktatásra[15], míg a szegedi jogi képzésben e két tárgy egymást követő években képezi a tananyagot.[16] A képzés 10. félévében minden joghallgató 5 tárgyból álló záróvizsgát köteles tenni, s ezek abszolvását követően minden végzett hallgató jogosult a dr.iur. cím viselésére. A képzési, specializációs paletta természetesen rendkívül színes, azonban ezek bemutatása túlfeszítené jelen cikk korlátait.

A diploma megszerzése utáni lehetőségek tárháza igen sokoldalú, ám a klasszikus jogászi hivatások (bíró, ügyész, ügyvéd) gyakorlásához minimum három év gyakorlati idő eltöltése[17] szükséges az igazságügyi miniszteri rendeletben meghatározott munkakörökben[18], majd a gyakorlati idő leteltét követően szakvizsga teljesítése is kötelező. Természetesen más pálya is rendelkezésre áll a frissen végzett hallgatók előtt, például az államilag támogatott (vagy költségtérítéses) egyetemi doktori képzés, amely három éves képzési időtartama alatt lehetőséget nyújt a doktori disszertáció elkészítésére s ezáltal a PhD fokozat megszerzésére.[19]

Összességében kijelenthető, hogy a jogászképzés Magyarországon egy osztatlan, 10 félév erejéig tartó egyetemi képzés, amely során specializációra, néhány kivételes esettől eltekintve, nincs lehetőség. A diploma megszerzését követően, posztgraduális képzések keretében lehet további szakspecifikus ismereteket szerezni.[20]

 

A szerző PhD hallgató az SZTE-ÁJTK Alkotmányjogi Tanszékén.

 

Forrásjegyzék:

5/1991. (IV. 4.) IM rendelet

Horace L. Wilgus: Legal Education in the United States, University of Michigan Law School Scholarship Repository, 1908

Nagy Zsolt: Az angolszász jogi oktatás fejlődésének „önálló” útja az Egyesült Államokban, Jogelméleti Szemle 2002/3. sz. http://jesz.ajk.elte.hu/nagy11.html

Nagy Zsolt: A magyar jogi oktatás történeti vázlata, Jogelméleti Szemle 2003/3. sz. http://jesz.ajk.elte.hu/nagy15.html

Schweitzer Gábor: Legal education and ethos of the legal profession in Hungary in the Civil Era, Journal on European History of Law, Vol. 2/2011., No. 2.

Nagy Zsolt – Tóth J. Zoltán: A jogi oktatás helyzete (Felmérés a jogi oktatást befolyásoló tényezőkről), Jogelméleti Szemle 2002/4. sz.

Sandra R. Klein: Legal education in the United States and England: A comparative analysis, Loyola of Los Angeles International and Comparative Law Review, 1991

Felvi. hu hivatalos tájékoztató a Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudomány Kar jogász szak, nappali tagozat tekintetében http://www.felvi.hu/felveteli/egyetemek_foiskolak/!IntezmenyiOldalak/meghirdetes.php?meg_id=6763&elj=15a

Felvételi adatok a Debreceni Egyetem államilag támogatott képzéseiről 2011. október, http://www.unideb.hu/portal/sites/default/files/togyib/Masolat_eredetijefelveteli_adatok_2011_oktober_5._jogorvoslattal_all_fin.pdf

Felvételi adatok a Debreceni Egyetem államilag támogatott képzéseiről 2012. július 24., http://www.unideb.hu/portal/sites/default/files/togyib/Masolat_eredetijefelveteli_adatok_20120724all_tam_honlap1.pdf

Felvételi adatok a Debreceni Egyetem állami ösztöndíjas képzéseiről (összehasonlítás a 2012. évi kari adatokkal) 2013. évi általános felvételi eljárás, http://www.unideb.hu/portal/sites/default/files/togyib/Masolat_eredetijefelvitablak_20130724_allami_jogorvoslattal.pdf

Felvételi adatok a Debreceni Egyetem állami ösztöndíjas képzéseiről (összehasonlítás a 2013. évi kari adatokkal) 2014. évi általános felvételi eljárás, http://www.unideb.hu/portal/sites/default/files/felvitablak_2014_allami.pdf

Felvételi adatok a Debreceni Egyetem állami ösztöndíjas képzéseiről (összehasonlítás a 2014. évi kari adatokkal) 2015. évi általános felvételi eljárás, http://www.unideb.hu/portal/sites/default/files/RH/STAT/felvitablak_2015_allami_150813.pdf

ELTE ÁJK Tanrendi tájékoztatók 2015/2016. tanév őszi szemeszter, http://www.ajk.elte.hu/tanrend

SZTE ÁJTK Tanrend 2015/2016. tanév I. félév, http://www.juris.u-szeged.hu/download.php?docID=46794

Az SZTE ÁJTK képzési kínálata – összefoglaló táblázat, http://www.juris.u-szeged.hu/oktatas/kepzesek/szte-ajtk-kepzesi

LSAC hivatalos honlap, http://www.lsac.org/

Harvard Law School Degree Programs, http://hls.harvard.edu/dept/academics/degree-programs/

Harvard Law School Course Catalog, http://hls.harvard.edu/academics/curriculum/catalog/index.html?year=2015-2016&keywords=&faculty=&term=&subject=&rows=10

Yale Law School, http://courses.law.yale.edu/courses/term/14

Harvard Law School First-year J.D. Course and Credit Requirements, http://hls.harvard.edu/dept/academics/handbook/rules-relating-to-law-school-studies/requirements-for-the-j-d-degree/first-year-j-d-course-and-credit-requirements/

Harvard Law School Upper-level J.D. Credit Requirements, http://hls.harvard.edu/dept/academics/handbook/rules-relating-to-law-school-studies/requirements-for-the-j-d-degree/upper-level-j-d-credit-requirements/

Csak 250 közgazdász és 100 jogász járhat ingyen egyetemre, Origo Itthon rovat, http://www.origo.hu/itthon/20120105-keretszamok-csak-250-kozgazdasz-es-100-jogasz-jarhat-ingyen-egyetemre.html

 

[1] USA jogi oktatásának fejlődésére lásd: Horace L. Wilgus: Legal Education in the United States, University of Michigan Law School Scholarship Repository, 1908, 647-682. o.

[2] USA jogi oktatásának fejlődésére lásd még: Nagy Zsolt: Az angolszász jogi oktatás fejlődésének „önálló” útja az Egyesült Államokban, Jogelméleti Szemle 2002/3. sz. http://jesz.ajk.elte.hu/nagy11.html (utolsó megtekintés: 2015. augusztus 13.)

[3] Magyarország jogi oktatásának fejlődésére lásd: Nagy Zsolt: A magyar jogi oktatás történeti vázlata, Jogelméleti Szemle 2003/3. sz. http://jesz.ajk.elte.hu/nagy15.html (utolsó megtekintés: 2015. augusztus 13.)

[4]Magyarország jogi oktatásának fejlődésére lásd még: Schweitzer Gábor: Legal education and ethos of the legal profession in Hungary in the Civil Era, Journal on European History of Law, Vol. 2/2011., No. 2., 51-55.o

[5] A szerző 2014-ben szerezte jogi diplomáját.

[6] Felvi. hu hivatalos tájékoztató a Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudomány Kar jogász szak, nappali tagozat tekintetében

http://www.felvi.hu/felveteli/egyetemek_foiskolak/!IntezmenyiOldalak/meghirdetes.php?meg_id=6763&elj=15a (utolsó megtekintés: 2015. augusztus 13.)

[7] Csak 250 közgazdász és 100 jogász járhat ingyen egyetemre, Origo Itthon rovat, http://www.origo.hu/itthon/20120105-keretszamok-csak-250-kozgazdasz-es-100-jogasz-jarhat-ingyen-egyetemre.html (utolsó megtekintés: 2015. augusztus 13.)

[8] Felvételi adatok a Debreceni Egyetem államilag támogatott képzéseiről 2011. október, http://www.unideb.hu/portal/sites/default/files/togyib/Masolat_eredetijefelveteli_adatok_2011_oktober_5._jogorvoslattal_all_fin.pdf (utolsó megtekintés: 2015. augusztus 13.)

[9] Felvételi adatok a Debreceni Egyetem államilag támogatott képzéseiről 2012. július 24., http://www.unideb.hu/portal/sites/default/files/togyib/Masolat_eredetijefelveteli_adatok_20120724all_tam_honlap1.pdf (utolsó megtekintés: 2015. augusztus 13.)

[10] Felvételi adatok a Debreceni Egyetem állami ösztöndíjas képzéseiről (összehasonlítás a 2012. évi kari adatokkal) 2013. évi általános felvételi eljárás, http://www.unideb.hu/portal/sites/default/files/togyib/Masolat_eredetijefelvitablak_20130724_allami_jogorvoslattal.pdf (utolsó megtekintés: 2015. augusztus 13.)

[11] Felvételi adatok a Debreceni Egyetem állami ösztöndíjas képzéseiről (összehasonlítás a 2013. évi kari adatokkal) 2014. évi általános felvételi eljárás, http://www.unideb.hu/portal/sites/default/files/felvitablak_2014_allami.pdf (utolsó megtekintés: 2015. augusztus 13.)

[12] Felvételi adatok a Debreceni Egyetem állami ösztöndíjas képzéseiről (összehasonlítás a 2014. évi kari adatokkal) 2015. évi általános felvételi eljárás, http://www.unideb.hu/portal/sites/default/files/RH/STAT/felvitablak_2015_allami_150813.pdf (utolsó megtekintés: 2015. augusztus 13.)

[13] Lásd: Nagy Zsolt – Tóth J. Zoltán: A jogi oktatás helyzete (Felmérés a jogi oktatást befolyásoló tényezőkről), Jogelméleti Szemle 2002/4. sz.

[14] Uo.

[15] ELTE ÁJK Tanrendi tájékoztatók 2015/2016. tanév őszi szemeszter, http://www.ajk.elte.hu/tanrend (utolsó megtekintés: 2015. augusztus 13.)

[16] SZTE ÁJTK Tanrend 2015/2016. tanév I. félév, http://www.juris.u-szeged.hu/download.php?docID=46794 (utolsó megtekintés: 2015. augusztus 13.)

[17] 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet 2.§ (1)

[18] Uo. 2.§ (2)

[19] Megjegyzendő, hogy a képzés ideje alapvetően nem tekinthető a jogi szakvizsgához szükséges három éves gyakorlati időnek.

[20] Az SZTE ÁJTK képzési kínálata – összefoglaló táblázat, http://www.juris.u-szeged.hu/oktatas/kepzesek/szte-ajtk-kepzesi (utolsó megtekintés: 2015. augusztus 14.)

---