Az Egyesült Államok vezető szerepe a generatív mesterségesintelligencia-modellek fejlesztésében és az EU széles körű szabályozási struktúrája megalapozottan eredményezheti két, potenciálisan eltérő mesterségesintelligencia-piac létrejöttét.
Az Egyesült Államok vezető szerepe a generatív mesterségesintelligencia-modellek fejlesztésében és az EU széles körű szabályozási struktúrája megalapozottan eredményezheti két, potenciálisan eltérő mesterségesintelligencia-piac létrejöttét.
A mesterséges intelligencia globális „fegyverkezési versenyében” az Egyesült Államok gyorsan megszerezte a vezető szerepet az innovációs térben, és kifejlesztette a piacon elérhető legelterjedtebb és legfejlettebb nagy nyelvi modelleket. Noha az Európai Unióban is megtalálható néhány feltörekvő mesterséges intelligencia-fejlesztés, az Unió saját stratégiáját a szabályozáson keresztül határozta meg, és elfogadta az egyik első átfogó mesterségesintelligencia-rendeletet.
De hol tart a valóságban a mesterséges intelligencia elfogadása és fejlesztésének igénye az Atlanti-óceánon innen és túl?
A Legaltech News-nak (médiaplatform, mely a mesterséges intelligencia jogi felhasználásával kapcsolatos cikkeket közöl – a ford.) nyilatkozó globális jogi technológiai szolgáltatók szerint az EU-ban és az Egyesült Államokban a jogi szakemberek egyenletes ütemben hasznosítják a legújabb fejlesztéseket és alkalmazzák a generatív mesterségesintelligencia-megoldásokat. Továbbá az európai ügyfelek a történeti megközelítésekkel alátámaszthatóan az átlagnál kifinomultabb megközelítéseket alkalmaztak és alkalmaznak az adatvédelmi szabályozás terén. Emellett az AI-technológiák nóvumai miatt mindkét régió ügyvédei az alapoktól kezdődően új keretrendszerek kiépítésén fáradoznak.
Mindannyian az AI vonat fedélzetén
Noha az EU rendeletét hivatalosan márciusban hagyták jóvá, még mindig hónapok vannak hátra a hatályba lépésig (augusztus 1-jén hatályba lépett – a ford.), és a jogi környezet további mérföldekre van attól, hogy a jogszabály számos követelménye életbe lépjen. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a legtöbb jogi szakembernek már meglevő tudására kell hagyatkoznia annak érdekében, hogy biztonságos mesterségesintelligencia-irányítási programokat hozzanak létre, és megfelelően alkalmazzák a legújabb technológiákat – ugyanakkor ez egyesek számára még mindig azt jelenti, hogy ugyanúgy kell megközelíteni az AI-t, mint a felhőalapú technológiákat.
„Nem tudom, hogy a generatív mesterséges intelligencia kontextusában jelenleg óriási különbség van-e az Egyesült Államok és Európa között” – jegyezte meg Jim Leason, az Agiloft EMEA (kaliforniai székhelyű üzleti menedzsmenttel foglalkozó vállalat – a ford.) ügyvezető igazgatója. A közel három éve készülő uniós mesterségesintelligencia-rendelet ellenére a jogszabály „nem feltétlenül szűrődik be a vásárlói körbe”.
Ezt a gondolatot sok más kontinensen működő szolgáltató is osztja, köztük a Henchman, a ContractPodAi, a NetDocuments és a Kili Technology, akik ha egyáltalán sikerült, mind kevés különbséget találtak abban, hogy globális ügyfeleik hogyan viszonyulnak az említett technológiákhoz.
Ennek a jelenlegi – bár talán átmeneti – homogenitásnak az okai szolgáltatónként változnak. François-Xavier Leduc, a Kili Technology, a szabadalmaztatott mesterséges intelligencia segédvezérlő-eszköz, a „davinci” mögött álló cég társalapítója és vezérigazgatója, rámutatott arra a gyakorlati területre, amely válaszul szolgál a differenciálódásra.
„Valójában egyáltalán nem eltérő az ökoszisztéma. Talán kifejezetten a mi fókuszunkra, azaz a szellemi tulajdonra vonatkozik. Ugyanezeket a kérdéseket látjuk minden gyakorlati vonalon. Ugyanazokat a visszaeséseket és elmélkedéseket látjuk, de ez talán a mi specifikációnk természetéből adódik, ami a szellemi tulajdon, amely általában sokkal globálisabb, mint más jogi ágazatok.” – mondta Leduc.
Mások nem joghatóság, hanem kockázati profil szerint differenciálják ügyfeleiket – ez a megközelítés azonban továbbra is cégenként változó, néha a vállalat méretétől vagy székhelyének gyakorlatától függetlenül.
„Általában már kialakult vásárlói körünk van egy adott régióban, majd mikor megpróbálunk értékesíteni egy terméket egy másik ügyfélnek ugyanabban a térségben vagy egy hasonló régióban, azt mondják, az [ilyen mértékű] innováció számunkra lehetetlen” – jegyezte meg Gilles Mattelin, a Henchman (jogi technológiai eszközöket fejlesztő nemzetközi vállalat – a ford.) alapítója és társ-vezérigazgatója.
Ugyanaz, mégis más?
Mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy a szolgáltatók egy mindenkire érvényes megközelítésre hagyatkoznának, amikor generatív mesterségesintelligencia-alapú megoldásaikat bemutatják és eladják jogi szakembereknek az Egyesült Államokban és külföldön. A ContractPodAi-nál (szerződéslogisztikával foglalkozó mesterséges intelligencia alapú vállalat – a ford.) például a vállalat főtanácsosa, Jerry Levine úgy találta, hogy az ügyfeleket érintő joghatóságtól függően különböző „érdekeltségi szintekhez” kell alkalmazkodniuk.
„Határozottan úgy látom, hogy az Egyesült Államok [és] az Egyesült Királyság sokkal átfogóbban foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, mint mondjuk néhány közép-európai ország. Ausztrália, Kanada, Japán, Tajvan és Korea is sokkal több erőfeszítést tesz. Szerintem az innovációk közötti hezitálás a közép-európai országokban továbbra sem elhanyagolható” – mondta Levine.
Német és svájci érdekeltségű vásárlók körében Levine azt mondta, hogy a ContractPodAi fogyasztói analitikával foglalkozó munkatársai e területeken kevésbé pozitív statisztikát tudnak közölni. Matt Gould, a ContractPodAi londoni vállalatának főtanácsosa megjegyezte, hogy az EU-beli jogi szakembereket általában jobban aggasztják a szellemi tulajdonnal kapcsolatos problémák, különös tekintettel arra, hogy bizalmas adataikat begyűjthetik-e vagy felhasználhatják-e az MI-szolgáltatók.
„Úgy gondolom, hogy az uniós jogászok valamivel kevésbé jártasak a technológia terén, mint amerikai társaik” – mondta Gould.
Eközben az olyan országokban, mint Japán vagy Szingapúr , az ügyfelek MI-hez való hozzáállása egyre határozottabban változik, részben a kormányaik egyedi megközelítése miatt, már ami az AI szabályozását illeti. Japán például jelenleg nem köti engedélyhez a szerzői jog által védett anyagok felhasználását az AI-modellek betanításának esetében.
Végső soron elmondható, hogy még korai lenne meghatározni, mely országokban lesz a leggyorsabb a mesterséges intelligencia jogszabályok útján történő kimunkálása, és valószínű, hogy a jövőbeli eredményeket az fogja befolyásolni, hogy a meglévő jogi technológiai megoldások miként fognak az uniós mesterségesintelligencia-rendelet kockázati szintjein elhelyezkedni.
Fordította: Takács Fanni Bernadett
Eredeti cikk: Laggards or Vanguards: Are US, EU Attorneys Approaching AI the Same Way?
A cikk a Wolters Kluwer Hungary termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.
