Megfelelés mesterfokon

Interjúnkban dr. Sükösd Pétert, a 2018-as Wolters Kluwer Jogászdíj egyik nyertesét kérdezzük. Indulásának fő oka volt, hogy a magyar METRO-csoport harmadik lett 2018-ban a cég globális szintű – világszerte 44 METRO vállalati entitást, összesen sok száz önkiszolgáló nagykereskedelmi áruházat jelentő – compliance rangsorában.

„Dr. Sükösd Péter a METRO vállalati compliance struktúrájának végrehajtása és fejlesztése terén, illetve az Magyar Vállalati Compliance Társaság keretein belül folytatott tevékenysége a compliance területe iránti elkötelezettség szinonimája. Péter szakmai pályafutását tehát jól jellemzi pályázata címe: Fókuszban a compliance” – e gondolatokkal méltatták a 2018-as Wolters Kluwer Jogászdíj egyik nyertesének munkáját a díjátadón, akinek compliance kategóriában ítélték oda Az év jogásza kitüntető címet. Dr. Sükösd Péter jelenleg a METRO Kereskedelmi Kft. Jogi és Compliance Osztályának vezetője, a vele készített interjúnkban kitérünk eddigi színes és sokrétű munkásságára, szakterülete mibenlétére és természetesen a pályázatára is.

Egy laikus számára hogyan fogalmazná meg tömören a compliance lényegét?

A compliance egyszerűen megfogalmazva külső-belső megfelelést jelent. Azt, hogy a vállalkozás működése megfeleljen a rá irányadó valamennyi jogszabálynak, valamint a saját maga alkotta belső előírásoknak, utasításoknak, és – kicsit bővítve a kört – az erkölcsi, etikai és társadalmi magatartási normáknak. Ez egy cég üzleti érdekeinek és jó hírnevének a védelmét is szolgálja és elősegítheti az üzleti partnerek általi megbecsülését. Ami fontos, hogy a külső és belső megfelelés között nincs rangsor, azaz nem billenhet el a mérleg egyik irányába sem; mindkettő egyformán fontos és ugyanolyan hangsúllyal betartandó. A külső megfelelőség alatt különösen fontos – többek között – a versenyjogi, a munkajogi, a munkavédelmi, a pénzügyi, az adózási és a környezetvédelmi rendelkezések, valamint az egyéb, specifikus jogszabályok megtartása. Emellett a belső szabályzatok is igen sokfélék lehetnek: ezek egy részét képezik a külső rendelkezések alapján kötelezően megalkotandók (például számviteli, tűzvédelmi szabályzat), de emellett egy vállalkozás szinte bármilyen tárgykörben alkothat olyan belső előírást, amelyet a cég belső rendszerei, működése indokol, így például a közösségi média vagy akár a céges gépjármű használatára is. A belső szabályzatok révén a vállalkozások működése kiszámíthatóbb lehet, a felelősség pontos meghatározásával pedig az egyes feladatok teljesítése számon kérhetőbbé válik.

Ön számos helyen bizonyíthatta rátermettségét, a szabályozói-ellenőrzői és a piaci szférában egyaránt. Ez a szakmai út pedig a jelenlegi munkáján keresztül elvezetett a Wolters Kluwer Jogászdíjhoz. Melyek voltak a főbb állomásai?

A Jogászdíjat valóban a METRO Kereskedelmi Kft. Jogi és Compliance Osztályának osztályvezetőjeként nyertem el, ahol 2015 decembere óta dolgozom. A feladataim közé tartozik – többek között – a társaság verseny- és kereskedelmi jogi képviselete. Ezt megelőzően, 2012-től a British American Tobacco vállalatcsoport magyarországi és horvátországi leányvállalatai működésének jogszerűségéért, valamint compliance folyamataiért feleltem, senior jogi vezetőként. Azelőtt kilenc évig dolgoztam a Gazdasági Versenyhivatalnál, ahol az Antitröszt Iroda vezető-helyetteseként főként versenyfelügyeleti és kereskedelmi jogi eljárások indítása és lefolytatása, az erőfölénnyel való visszaélések vizsgálata tartozott a legfőbb feladataim közé. Nemzetközi kitekintést is sikerült szereznem: 2005-2006-ban az Európai Bizottság Verseny Főigazgatóságán dolgoztam nemzeti szakértőként, emellett 2007-2009 között az OECD Versenyügyi Divíziójánál voltam versenypolitikai elemző, Párizsban.

Mi motiválta, miért döntött úgy, indul a megmérettetésen és mit jelent személyesen az elnyert WK Jogászdíj?

Az indulásom fő oka, hogy a compliance területen szerzett tapasztalataim alapján a karrierem mostanra komoly csúcspontjához érkezett. A METRO-vállalatcsoportot én és a csapatom képviseli a hatóságok előtt – így például a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a versenyhivatal előtti eljárásokban is –, kezeljük a vállalatirányítással és társasági jogi kérdésekkel kapcsolatos ügyeket, compliance officer-ként pedig én foglalkozom a compliance bejelentésekkel, vezetem a Compliance Incidenst Kezelő Bizottságot, emellett pedig jelentéseket készítek a régiónak a futó és lezárt compliance incidensekkel kapcsolatban. A munkánk sikerét jelezi, hogy globális szinten – ami világszerte 44 METRO vállalati entitást, összesen pedig sok száz önkiszolgáló nagykereskedelmi áruházat jelent – a magyar vállaltcsoport a harmadik lett 2018-ban a METRO compliance rangsorában. Ez alapján döntöttünk úgy, hogy indulunk a Jogászdíjáért, bemutatandó a sikerünket. Bár az elismerést én kaptam, de ez a siker a csapat eredménye is egyben.

Mire fókuszált a pályázata, milyen érdekességeket, újításokat emelne ki belőle?

Jogászként mindig is kiemelt jelentőséget tulajdonítottam a jogszabálykövetésnek, az ezeknek és az üzleti, etikai előírásoknak megfelelő szabályok kialakításának, ahogy a hivatások közötti, őszinte kommunikációnak. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy e céljaimért a METRO Kereskedelmi Kft. osztályvezetőjeként és a Magyar Vállalati Compliance Társaság (MVCT) alelnökeként is egyaránt tehetek. A pályázatom alapjaiban e két elemre épült: a METRO központi compliance management-rendszere magyarországi átültetésének és fejlesztésének, valamint az MVCT-ben való aktív közreműködésem, tudatosságnövelő előadásaim bemutatására. A hatékony kommunikáció alapvetően meghatározza a különböző compliance problémák kezelését. Technikai szempontból kiemelném, hogy a METRO-nál compliance visszaélés-bejelentő weboldalt, compliance postaládát működtetünk, elősegítendő, hogy a munkavállalóink, ügyfeleink, illetve harmadik személyek élhessenek panasztételi jogukkal, emellett munkavállalóinknak e-learning anyagokat bocsátunk a rendelkezésükre, az összes compliance incidens kivizsgálására pedig úgynevezett compliance incidenskezelési-eljárás és a fent említett bizottság áll rendelkezésre. Tavaly kialakítottuk a munkavállalóknak szóló, a különböző vállalati (beszállítói) meghívásokat előértékelő rendszert. Ez egy előzetes elemzés, ami értékelés alá von olyan fontos üzletetikai kérdéseket, mint az egyes meghívások éves gyakorisága, a rendezvény résztvevői (pl. állami tisztviselő), a rendezvény jellege (pusztán networkingről van szó vagy van szakmai tartalma is), helyszíne (a meghívó székhelye vagy külső helyszín), a rendezvényen biztosított ajándékok jellege és összértéke, valamint a munkavállaló által elvihető emberek köre (pl. családtagok) és a költségtérítés/önköltség aránya, mértéke. Az így született eredmény egy jelzőlámpa formájában piros-/sárga-/zöld-jelzés formájában megjelenik, és eligazítást ad a dolgozónak a részvételhez ajánlott eljárásról. A fentieken túl hozzáférhetővé tettük a közvetlen elérhetőségemet a METRO compliance-szel kapcsolatos weboldalán (https://www.metro.hu/metro-compliance), emellett a vállalati megbízhatóságot (belső megfelelést) nagyban segítik az időszakosan megtartandó úgynevezett compliance talk-ok is, melyeket egyes munkavállalókkal, akár az ügyvezetők jelenlétében folytatunk. Az ilyen beszélgetések kettős célt szolgálnak; egyrészt erősítik a munkavállalók és az ügyvezetők tudatosságát és tájékozottságát a compliance területén, másrészt pedig pontosabb képet kapnak arról, hogy az adott beszélgetőpartnerek az üzleti megfelelés a compliance bizonyos aspektusait hogyan értelmezik. Ezek az alkalmak megfelelőek arra is, hogy egy, esetlegesen a belső szabályzatainkba, és/vagy jogszabályokba ütköző cselekményekről tájékoztassanak engem.

dr. Sükösd Péter - WK Jogászdíj 2018, compliance kategória

Dr. Sükösd Péter: Magyarország abszolút felzárkózott az EU nyugat-európai tagállamaihoz a versenyügyek kezelésében. Ahol van még mit fejlődni, az a dolgozói tudatosság; bár a hazai cégek figyelnek a külső-belső megfelelésre, a munkavállalóikra ez – bizonyos esetekben – már kevésbé jellemző, ők kevésbé tudatosak. A kikényszeríthetőség és a kikényszerítés hatékonysága ezért elsősorban a cégek következetességén múlik

Ahogy már szó esett róla, sok helyen dolgozott, az állami és a vállalati szektorban egyaránt. Mennyiben volt más például a versenyhivatali munka, mint a magánszféra?

A hatósági szerepkör egészen más, mint a vállalati. A Gazdasági Versenyhivatalnál értelemszerűen a vonatkozó törvények kikényszerítése a cél, míg a piaci szereplőknél az üzleti érdekeket is mérlegelni kell a jogszabályok betartása mellett, és így kidolgozni egy olyan jogszabálynak megfelelő megoldást, mely az üzleti növekedést is elősegíti akár már rövidtávon.

A korábbi, hatósági tapasztalatait jól tudja hasznosítani a versenyszférában?

A futó versenyfelügyeleti ügyekben feltétlenül, de a dolgozókkal szembeni elvárások tekintetében is. Például abban, mi a megfelelő tárgyalási pozíció, milyen „tól-ig” határokat kell és ajánlott betartani például a beszállítókkal való árképzés alkufolyamatában.

Az Európai Bizottságnál és az OECD-nél végzett feladata mennyiben tért el a magyar versenyhivataliétól, ha egyáltalán lehet különbséget tenni?

Az Európai Bizottság Verseny Főigazgatóságán, Brüsszelben nemzeti szakértőként dolgoztam; elsősorban a bizottsághoz érkező, a gyógyszergyárak EU-n belül alkalmazott szállítási kvótarendszereivel kapcsolatos panaszokat intéztem, információt gyűjtöttem a gyógyszerpiaccal és a gyógyszergyárak párhuzamos kereskedelmet korlátozó magatartásával kapcsolatban, és előkészítő anyagokat állítottam össze a különböző megbeszélésekhez. Az OECD-nél, azaz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnél versenypolitikai elemzőként a tagsággal nem rendelkező, elsősorban latin-amerikai országok irányába folytatott úgynevezett outreach tevékenységhez kapcsolódóan készítettem versenyjogi háttéranyagokat. Például arról, az adóhatóságnál nem bejelentett cégek milyen piactorzító hatást gyakorolnak. Emellett a szervezett kerekasztal-fórumokhoz állítottam össze vitaanyagokat. Ez tehát inkább kutatómunka volt, amit viszont oktatói tevékenységemben tudtam hasznosítani, korábban ugyanis versenyjogi előadásokat tartottam a modenai egyetem jogi karán (Universiteit van Modena en Reggio Emilia), itthon a Budapesti Corvinus Egyetemen egyaránt. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Doktori Iskoláján jelenleg is PhD-tanulmányokat folytatok.

Megkülönböztethetőek-e markánsan az egyes cégek compliance területei/előírásai (belső szabályozásai); ez cégfilozófiától vagy inkább az anyaországi követelményektől függ-e?

Ez egy jó kérdés – azt mondhatnám, hogy általában a compliance előírások nem különböznek egymástól markánsan. Ugyanakkor például a bankszektorban a pénzmosás elleni cél a hangsúlyosabb, míg a kereskedelmi vállalatoknál a versenyjogi complience Magyarországon nagyobb jelentőséggel bír, mint másutt, tekintettel a kereskedelmi törvényben szabályozott jelenetős piaci erő fogalom-meghatározásából fakadó gazdasági erőfölényes törvényi vélelemre. Ami pedig a cégfilozófiákat illeti, eltérés leginkább abban lehet, hogyan kényszerítik ki a compliance-t, hogyan kezelik a bejelentéseket.

Ebben a vonatkozásban hol tart – jobb-e vagy rosszabb-e – a hazai vállalati szféra, összehasonítva mondjuk az európai jellemzőkkel?

Szerintem e tekintetben nincs különbség hazánk és más EU-s tagállam között, különösen, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés egyaránt tartalmaz versenyjogi előírásokat. Magyarország abszolút felzárkózott a nyugat-európai tagállamokhoz a versenyügyek kezelésében. Ahol van még mit fejlődni, az a dolgozói tudatosság; bár a hazai cégek figyelnek a külső-belső megfelelésre, a munkavállalóikra ez – bizonyos esetekben – már kevésbé jellemző, ők kevésbé tudatosak. A kikényszeríthetőség és a kikényszerítés hatékonysága ezért elsősorban a cégek következetességén múlik.

Idén is megpályázza a Wolters Kluwer Jogászdíját?

Nem tervezem. Azt hiszem, ez a siker most a megkezdett és jó irányba haladó munkánk továbbvitelére, fejlesztésére ösztönöz nem csak engem, hanem a csapatomat egyaránt. Emellett pedig másnak is meg kell adni a lehetőséget.

dr. Sükösd Péter

Munkahelyek:

2015 december – METRO Kereskedelmi Kft., jogi- és compliance osztályvezető

2012 szeptember-2015 december – British American Tobacco Hungary, senior jogi vezető

2012 március-2012 szeptember – Gazdasági Versenyhivatal Antitröszt Iroda, megbízott irodavezető

2007-2009 – OECD, versenypolitikai elemző, Párizs

2005-2006 – Európai Bizottság Verseny Főigazgatóság, nemzeti szakértő, Brüsszel

2003 szeptember-2005 szeptember – Gazdasági Versenyhivatal, vizsgáló

Tanulmányok:

2003 szeptember-jelenleg is – Pécsi Tudományegyetem, PhD-képzés

1997 szeptember-2003 június – Pécsi Tudományegyetem, ÁJK

2001 augusztus-2002 január – International People’s College, Helsingoer, Dánia

2000 szeptember-2001 július – University of Warwick, School of Law, Coventry, Anglia

1993 szeptember-1997 június – Leőwey Klára Gimnázium, Pécs

Szervezetei és tudományos tagság:

2017 január – Magyar Vállalati Compliance Társaság, alelnök

2017 április – Országos Kereskedelmi Szövetség, társelnök

Versenyjogi Kutatóközpont – aktív tag

Magánjogot Oktatók Egyesülete – tag

Publikációs lista:

Eddig 58 cikke, szakcikke, tanulmánya jelent meg

Nyelvismeret:

Angol – felsőfok

Német – középfok

Hobbi:

Festészet (www.petersukosd.com), fallabda, tenisz, vitorlázás

Kapcsolódó cikkek:


Ülj be a legizgalmasabb perekre!
2019. szeptember 16.

Ülj be a legizgalmasabb perekre!

Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.

Segítség, jogi szakvizsgázom!
2019. szeptember 16.

Segítség, jogi szakvizsgázom!

A jogi szakvizsga teljesítése nem váltja ki az élethosszig tartó folyamatos ön- és továbbképzést, de mindenképp jelentős mérföldkő a jogászi hivatást választók életében.

Nem könnyű megcsinálni, de még ma is fontos a jogi szakvizsga
2019. augusztus 22.

Nem könnyű megcsinálni, de még ma is fontos a jogi szakvizsga

Aki a jogászi hivatást választja, az előbb vagy utóbb szinte elkerülhetetlenül találkozik a rettegett jogi szakvizsgával, ami a nevével ellentétben nem egy, hanem rögtön három, nagyon komoly, lényegében az egész magyar jogrendszert (és annak Európai Uniós vetületeit) lefedő vizsgát takar.

Számomra egyértelmű, hogy bíró leszek…
2019. augusztus 8.

Számomra egyértelmű, hogy bíró leszek…

Az OBH dr. Pálfi Dórával, a XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság fogalmazójával beszélgetett, a fogalmazói vizsgáról, a THEMIS versenyről és a jogi szakvizsgáról.

Beszélgetés a Themis-t meghódító magyar csapattal
2019. július 24.

Beszélgetés a Themis-t meghódító magyar csapattal

Korábban még egyetlen magyar csapatnak sem sikerült a mostanihoz hasonló sikert elérnie az EJTN által szervezett THEMIS versenyen. A dr. Gyuranecz Franciska, dr. Papp Dorottya és dr. Krausz Bernadett fogalmazókból álló trió Bulgáriában, Szófiában megnyerte a „D” elődöntőt, prezentációjukkal pedig hazavihették a legjobb vizuális előadásmódnak járó különdíjat is.