Mit tanultunk a közelmúlt mesterséges intelligenciával kapcsolatos szerzői jogi pereiből?

Kevesebb mint két év alatt a generatív MI-szolgáltatók legalább 20 pert indítottak szerzői jogok megsértésével kapcsolatban. A szakértők három meghatározó közös vonást emelnek ki ezen ügyekben.

A nagyvállalatoktól a kisebb, független alkotókig a mesterséges intelligencia és a szerzői jog területén felmerülő technológiai tárgyú peres eljárások gyakran „Dávid és Góliát” természetűek, ami az innovációs lassulás jele lehet.

Kevesebb mint két év alatt az MI profilú vállalatok legalább 20 esetben éltek keresettel, melyek szerint az érintett mesterségesintelligencia-szolgáltatók az ő szellemi alkotásaikat saját algoritmusaik képzésére, tanítására használták fel, ezzel jogsérelmet okozva.

Remélhetőleg ezek a keresetek körvonalazzák, hogy ez a gyorsan fejlődő technológia hogyan illeszkedik a szellemi tulajdon területébe.

A szerzői joggal foglalkozó ügyvédi irodák azt nyilatkozták a Legaltech News-nak,  hogy három fő párhuzamot vonva a keresetek között próbálták leszűkíteni az iratok közötti egybeeséseket.

A „méltányos használat” érvrendszere

Az említett perek eklatáns eleme a „fair use” (méltányos használat – a ford.) és az azt meghatározó négy tényező. Jogilag azonban kifejezetten érdekes, hogy az alperesek és a felperesek a méltányos használat érvrendszerével igazolták álláspontjaikat – ezzel kérdéssé téve, hogy valójában mit is jelent ez a kifejezés az MI-technológiák esetében.

Shyamkrishna Balganesh, a Columbia Egyetem szerzői jogi, technológiai és szellemi tulajdonjogának professzora azt mondta, hogy a méltányos használat melletti érv eddig egyértelmű válaszok nélkül felmerülő esetek száma felveti a kérdést, hogy mennyiben maradhat „életképes, állandó modell” a szabályozásról.”

„Bevallom, szkeptikus vagyok a kvalitásokkal kapcsolatban” – mondta Balganesh. „Ennek oka a méltányos használat doktrínája, mely alapvetően tény- és kontextus-specifikus, ami ebben a helyzetben technológiai gondolkodást, megközelítést jelent.”

A nagy nyelvi modellek struktúrájának egyedisége a gyakorlatban „azaz a módszerösszesség, melynek során a mesterséges intelligencia értelmezi, felhasználja, majd megjeleníti az általa tanult tartalmat, olyan tényező lesz a közeljövőben, amelyet a méltányos használat feltételének tekintenek” – mondta Balganesh.

„Ezért gondolom, hogy a méltányos használat kétélű fegyver. Egyrészt elég tényspecifikus, hogy a bíróságok rugalmasak maradhatnak a szerzői jogi kérdésekben a különböző ügyekben, másrészt „a technológia-specifikus útmutatás mértéke”, amelyet bármely döntésből kaphat, „szükségszerűen korlátozott” – jegyezte meg Balganesh.

Balganesh számára a szerzői joghoz kapcsolódó mesterséges intelligencia méltányos használatának elemzésével kapcsolatos probléma felveti azt a kérdést, hogy meddig kell a feleknek támaszkodniuk ezen általános érvelésre, mint például az Anderson kontra Stability AI LTD és a New York Times kontra OpenAI ügyben.

Hangsúlyozta, hogy „amennyiben a méltányos használat elvének érvényesítése az ilyen esetekben sikeres lesz, egy adott modell sajátosságaihoz és felhasználási módjához kapcsolódóan, akkor az tanítási folyamatokhoz fog kapcsolódni.

Az eljárások nem szabályozási megoldások

A szövetségi szervek, például az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala eseti útmutatásai alapján felvetődött a kérdés, hogy a szerzői jogokkal és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabályszerűségi útmutatások eljárások útján készülhetnek-e. Azonban az e területen dolgozó jogászok ebben egyáltalán nem biztosak.

Például Ivy Estoesta, a Sterne Kessler Goldstein & Fox védjegy- és designvédelmi iroda vezetője kiemelte, hogy a szerzői jogi ügyeknek mindig két oldala van – az AI „fekete dobozának” mindkét feléről nézve. Felmerül a méltányos használat elvének kérdése a szerzői joggal védett művekről szóló tudatosságnövelés, illetve a művek egyéni, eredeti jellegének vizsgálata körében. Ilyen sokrétű kérdések esetén nem feltétlenül könnyű megtalálni azt a közös pontot, amely alkalmas lenne egy olyan szabályozási útmutatásra, amely minden érintett problémára kitér. Ráadásul az írásművek elemzése eltér a képekétől, ami tovább nehezíti az egyértelműsítést.

„Mielőtt a méltányos használat kérdésére rátérnénk, azt hiszem, érdemes körbejárni azt a problémát, mely szerint amellett, hogy az MI a szerzői joggal védett műveket képzésre használja, potenciálisan reprodukálhatja a szerzői joggal védett művet, ha a kérés az, hogy alapul kell venni a művész stílusát” – mondta Estoesta. „Ilyen esetekben, ami a vizuális alkotásokat illeti, ha nem szolgai másolatról beszélünk, akkor még csak nem is jut el a méltányos használat kérdéséhez a diskurzus, mert nincs jogsértés.” Másrészt az említett szempontrendszer nem feltétlenül csak az írásművek mércéje, hiszen az érvelés továbbra is azon múlik, hogy a tényleges betanítási folyamat méltányos használatnak minősül-e.”

„Érdekes jelenségnek tartom, hogy ha az összes keresetet összeadjuk, egyszerűen nincs egyetlen átfogó üzenet, ami el tudnánk vinni magunkkal” – mondta Balganesh.

A licencia központi szerepe

A méltányos használat elvének értelmezésével ellentétben talán egyszerűbb lehetőség a licencek kérdése.

Ez azt jelenti, hogy a mesterségesintelligencia-vállalatoknak egyszerűen csak ragaszkodniuk kell az adatkészleteikhez, vagy tárgyalásokat kell kezdeniük a licencszerződésekről az összes érdekeltségi körükbe tartozó alkotóval – mondta Estoesta és Balganesh is.

„Véleményem szerint a következő határvonal, amellyel a szabályozási párbeszédben foglalkoznunk kell, az a licencia modalitási mechanizmusa és ennek árnyalatai” – mondta Balganesh. „Ez a jogintézmény alapvetően piacorientált mechanizmusokon alapszik, ami különféle beavatkozási modelleket foglal magában a piac működésének megkönnyítése érdekében. A szerzői jogi rendszernek pedig gazdag története van itt az Egyesült Államokban a különböző típusú licencia modelleket illetően.”

Írott, vizuális és audio művek licencelhetők mesterséges intelligencia képzési célokra, amint az Axel Springer, az OpenAI, illetve a Getty Images és a mesterséges intelligencia képalkotói közötti megállapodásokból is kiderült.

Természetesen, ha bizonyos alkotók „más MI-vállalatoknak” adják a szerzői joggal védett műveiket, akkor valószínű, hogy az ezeket az adatokat használó piaci szereplők rendelkeznek a megfelelő engedélyekkel – jegyezte meg Estoesta.

„Ugyanis ebben az esetben a méltányos használat érvelése nem lenne hatékony az alperes szemszögéből, hiszen akkor egyfajta piaci helyettesítővé válna”. Ennek oka, hogy a szerzői jogi jogosult védett műveit más cégek nagy nyelvi modelleinek képzésére bocsátja.

---

Fordította: Takács Fanni Bernadett

Eredeti cikk: What Have We Learned From 20 AI Copyright Lawsuits?

---