A technológia fejlődésével párhuzamosan egyre inkább felmerül a kérdés, hogy vajon a mesterséges intelligencia képes lesz-e etikus döntéseket hozni? A cikk az MI és az etika kapcsolatát, valamint a felmerülő problémákat vizsgálja.
A generatív mesterséges intelligencia terjedése maga után vonta a nem ember által létrehozott képek, szövegek videók rohamos elszaporodását is. Egyes új kutatások arra utalnak, hogy az ilyen „szintetikus adatok felhasználása új GAI (Generative artificial intelligence, azaz generatív mesterséges intelligencia) modellek tanítása során katasztrofális következményekkel járhat. Ez még inkább sürgetővé teszi a mesterségesen generált tartalmak explicit jelölésének kötelezettségét, amennyiben a jövőben továbbra is profitálni szeretnénk az MI nyújtotta gazdasági és társadalmi előnyökből.
A mesterséges intelligencia fejlődése válaszút előtt áll. Attól függően, hogy hogyan alakítjuk a jövőt, válhat belőle mindenki számára elérhető, vagy csak a globális nagyvállalatok által privilegizált eszköz is. Az MI demokratizálása nemes és hasznos cél ugyan, de a kapcsolódó fejlesztéseket jelenleg mégis jelentős globális egyenlőtlenségek jellemzik. A kérdés az, mi ezen egyenlőtlenségek gyökere, és mit tehetünk, hogy felszámoljuk azokat?
Az emberi intelligencia mesterséges úton történő reprodukálása nagy kihívás a tudomány számára, melyhez alapvetően két út vezethet. De vajon az olyan emberi tulajdonságok, mint az öntudat, az empátia, a kreativitás vagy a képzelőerő is leutánozható?
A jog kritikus válaszút előtt áll, ahol egyensúlyba kell hoznia a nagy nyelvi modellek szabályalapú, algoritmikus és adatvezérelt logikáját az ember értelmező, stratégiai és empatikus gondolkodásmódjával, a mesterséges intelligencia által generált eredményeket az emberi szakértelemmel párhuzamosan alkalmazva az ügyfelek problémáinak átfogó kezelése érdekében.
Úgy tűnhet, a mesterséges intelligencia napjainkban egyre inkább az emberhez hasonlóvá kezd válni. Ennek hátterében a tudomány fejlődésének természetes következményei és néha tudatos emberi döntések állnak. Milyen jelenségek állnak a folyamat mögött, és hogyan fogja ez a trend befolyásolni a mindennapjainkat a közeljövőben?
Vajon van-e öntudat a gépek mögött, vagy csak egy fejlett programozás eredményét látjuk? A cikk röviden körbejárja, hogy tényleg éreznek-e a nagy nyelvi modellek, vagy csak a kódjuk írja elő a „viselkedésüket”.
„Csak egy gyors figyelmeztetés arról, hogy olyan erős LLM-eket (nagy nyelvi modelleket) építünk, amelyek komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek.”
A mesterséges intelligencia szoftverek OpenAI (nyílt forráskódú mesterséges intelligencia – a ford.) GPT-4 és az Anthropic Claude 2 verziója sikeresen letette az etikai vizsgát. A LegalOn Technologies kutatói megjegyezték, hogy habár a technológia segítheti az ügyvédeket az etikus döntéshozatalban, de nem helyettesítheti őket ebben a szerepkörben.
Az NKE ÁNTK Kiberbiztonsági Kutatóintézete, az NKE EJKK Információs Társadalom Kutatóintézete és a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület közös félévzáró konferenciájáról olvasható beszámoló az eGov Hírlevélben a mesterséges intelligencia lehetőségeiről – és veszélyeiről – a közszférában.
