Nemzetközi adatbázisok – EJEB
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Joghallgatóként és jogalkalmazóként elkerülhetetlen, hogy a hazai joganyag és bírói gyakorlat mellett egyre gyakrabban forduljunk nemzetközi dokumentumokhoz és esetjoghoz. Sorozatunkban az Emberi Jogok Európai Bíróságával foglalkozunk.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az Európa Tanács által 1950-ben elfogadott „Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről”, (Emberi Jogok Európai Egyezménye) betartásának felügyeletére létrehozott bíróság. Az egyezménynek mind a 47 tag részese. Az aláíró felekkel szembeni emberi jogi sérelmekkel kapcsolatos kereseteket a többi aláíró állam és magánszemélyek nyújthatják be. A bíróságnak jelenleg magyar tagja is van Sajó András személyében, akit 2015-ben 3 évre elnökhelyettesnek is választottak. Korábban 1991-től 2008-ig Baka András volt tagja a testületnek.
Ha a benyújtott kérelmet elfogadhatónak találják, az egy 7 tagú Kamara elé kerül és érdemben a Kamara hoz döntést vagy jóváhagyja a felek között létrejött egyezséget. A jóváhagyott egyezség azonnal végleges és végrehajtható lesz.
A Kamara ítélete ellen bármely fél 3 hónapon belül a Nagykamarához fordulhat, aki a fellebbezett ügyekben másodfokon dönt.
Az ítélet akkor lesz végleges, ha a Nagykamara döntést hoz vagy a három hónapos fellebbezési határidő eredménytelenül telik el. A véglegesség (jogerő) azt vonja maga után, hogy az államnak az ítéletet végre kell hajtania. Az ítélet általában nem csak Egyezménysértést, hanem kártérítést (igazságos elégtételt) is megállapít.
A Bíróság által hozott döntések az alábbi úton érhetőek el:
A Bíróság döntései itt találhatóak:
Ha szeretnénk megtalálni például az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) és Index.hu Zrt. kontra Magyarország-ügyben hozott döntését, a következőket kell tennünk:
