A visszajelzések alapján az ELTE ÁJK-n szerzett diploma a legjobb belépő a munkaerőpiacra, aminek az alapja egy 350 éven át fejlesztett tudásbázison és ennyi idő alatt rögzült minőségi standardon nyugszik – fogalmaz lapunknak adott interjújában dr. Menyhárd Attila, a kar dékánja.
2017 júniusában került megrendezésre a Hugo Sinzheimer Moot Court Competition, a HS MCC. A kezdeményezés fő célja, hogy játékos és versengő keretek között növelje az európai joghallgatók – nemzetközi keretek között is versenyképes és piacképes – munkajogi szaktudását és széles körű együttműködést generáljon a szakmában.
Az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület az alternatív vitarendezés témájában pályázatot hirdetett egyetemi hallgatók és pályakezdők részére a hazai vitarendezési kultúra fejlődésének ösztönzésére.
Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.
Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.
Ha adózás, akkor az úgynevezett BEPS 5 mellett 2015 novembere óta nem lehet elmenni. Nagy hatással van ez hazánkra, a gazdaságra és a multikra. A cikk célja, hogy egy magyarul még kevés helyen hozzáférhető, bonyolult témát mutasson be az olvasónak érthető, követhető módon, és elgondolkodtassa a szabályozás kérdéses területeiről, a BEPS 5 hatásairól.
Dr. Frech Ágnes az ország egyik legismertebb büntetőbírája, hiszen a nevével ítélkező bíróként – de leginkább a Fővárosi Bíróság kollégiumvezetőjeként és szóvivőjeként – is sokszor találkozhatott a nyilvánosság. Sikeres, 40 esztendős pálya van mögötte, ráadásul 2012-es nyugállományba vonulás után, az OBH szakértőjeként is aktív szereplője a jogszabály-előkészítésnek. Egyik szakmai „fájdalma”, hogy a büntetőjogi reform részeként nem állhatott fel egy önálló, a fiatalkorúak bírósága. E korosztály „specialistájaként” szívesen emlékszik vissza pályája „szelídebb” elejére, amikor még „szerethetőbbek voltak a fiatal elkövetők, sokukat egyszerűen a rossz vagy drámai sorsa juttatta oda, ahová”. Nem egy drámai esetet tárgyalt. „Soha nem felejtem el azt az intézetis fiút, aki az utolsó szó jogán az Anyám tyúkját szavalta el. Megejtő volt, mindannyian megilletődve hallgattuk a tárgyalóteremben. Még a bírói tanács tagjai is sírtak”.
A globalizálódó világban, ahol nincsenek távolságok, nincsenek nyelvi akadályok, a piacok egyre kevésbé behatároltak földrajzilag, meghatározott termékek gyártói között a verseny megállíthatatlanul nő, a piaci részesedés megszerzése általában ugyanazon a piacon megjelenő vállalkozás hátrányára történik. A gyártók életre-halálra szóló küzdelmet folytatnak minden egyes vásárlóért a piacon maradás vagy a profitjuk növelése érdekében. Ebben a küzdelemben meghatározó szerepet tölt be a marketing és a reklám, mint a fogyasztók és az üzletfelek felé irányuló kommunikáció elsődleges eszköze.
Bizonyára sokan hallottak már a Mycobacterium tuberculosis okozta gümőkórról, ismertebb nevén a „tbc”-ről. Ez a normális tüdőfunkciót megakadályozó és gennyes agyhártyagyulladást is okozó betegség Magyarországon súlyos közegészségügyi problémát jelentett a 20. század első évtizedeiben (minden tízedik halálesetért a „tbc” volt a felelős). 1954-ben indult meg a betegséggel szembeni, úgynevezett BCG-védőoltás kötelező alkalmazása. Így azóta már valamennyi újszülött oltásban részesül még a kórházból való távozás előtt. A BCG-oltáson kívül jelenleg további tíz kötelező oltás beadatását írja elő a jogszabály. Napjainkban viszont egyre gyakoribb eset, hogy a szülők vallási, világnézeti vagy egészségügyi okokra hivatkozva bojkottálják gyermekük beoltását.
Az elektronikus forradalommal együtt lehetővé vált például a felhasználó adatainak, elektronikus eszközeinek azonosítása, mobil eszközeinek helymeghatározása és sok minden más. Eme adatok birtokában az adott személy magánélete igen pontosan ellenőrizhetővé válik. Ám joggal merülhet fel a magánélethez és a személyes szabadsághoz való jog sérelme. Kérdés, hogy az egyébként jogszerű célok érdekében, mint a terrorizmus elleni küzdelem és a bűnözés elleni harc, megengedhető-e az alapjogok korlátozása? Illetve, a biztonság fokozását szolgáló intézkedésekkel párhuzamosan a társadalmak vajon képesek lesznek-e szigorítani a politika és a biztonságért felelős intézmények civil kontrollját.
