A Wolters Kluwer LegalTech Meetup sorozatának februári alkalmán a résztvevőink betekintést nyerhettek a projektmenedzsment elméletébe és gyakorlati eszköztárába, a jogi szektorban futó projektek sikeres irányításához és a csapat hatékony vezetéséhez szükséges kompetenciák világába.
A meetup egyik előadója Dr. Höflinger Hajnalka volt, aki szakdolgozatát “Az európai jogi szektor sajátosságai projektmenedzsment szempontból” címmel írta a Budapesti Corvinus Egyetemen. Konzulense Zsoldos Tamás volt. Az Év Projektmenedzsment Diplomamunka Díj abszolút és Posztgraduális kategória nyertese.
Mit tekinthetünk projektmenedzsmentnek a jogi területen?
dr. Höflinger Hajnalka, Project Manager – Legal, Business & Government Affairs
Magának a „jogi terület” értelmezésének is számos verziója létezik. A dolgozat tekintetében kizárólag az ún. üzleti jogi területet vizsgáltam, amelybe a tradicionális szervezeteken (ügyvédi iroda, jogi osztályok) túl az olyan újnak számító szereplők is tartoznak, mint az alternatív jogi szolgáltatók (jellemzően kiszervezett jogi feladatokat látnak el), a legaltech cégek (a jogi munkát optimalizálják és fejlesztik legaltech eszközökkel), valamint a legal innovator cégek (új módszereket és szolgáltatásokat dolgoznak ki a többi szereplő részére, pl. smart contract, legal process analysis). Bár részei a tágabb értelemben vett jogi ökoszisztémának, nem vizsgáltam a közjegyzőket, önálló bírósági végrehajtókat, bíróságokat és ügyészségeket.
A kutatás eredményei alapján a projektmenedzsment alkalmazási területei közül az első két helyen mind Európában, mind Magyarországon a workflow kialakítása és az eljárások standardizálása, valamint az M&A ügyletek és az auditok állnak. Európában a harmadik helyen a legaltech szerepel, míg Magyarországon a szervezeti kultúra, illetve felépítés módosítása.
Milyen előnyökkel jár a projektmenedzsment alkalmazása a jogászok számára?
Európában és Magyarországon is megegyezik a tizenhét lehetséges válasz közül megjelölt top három ösztönző. A projektmenedzsment előnyeként a jobb erőforrás menedzsmentet, a munka jobb követését, a mérőszámok bevezetésének a használatát, valamint a világos eljárások érthető nyelven történő leírását jelölték meg. Az európai kollégák listáján még a jobb ügyfélkapcsolat, míg a magyarokén a jobb minőség-ellenőrzés szerepel.
Vegyen részt a Wolters Kluwer Legal Meetup sorozatának következő alkalmán! Részletekért kattintson ide!
Mi akadályozza a szélesebb körű elterjedését a jogi szektorban Európában, illetve Magyarországon?
A megkérdezettek szerint az akadályok közül egységes az első három helyezett: a projektmenedzsment tudás hiánya, valamint ehhez köthetően az, hogy a jogászok egyelőre nem látják a projektmenedzsment
előnyeit. Ezeken felül a túlterheltség került fel a képzeletbeli dobogóra. A negyedik helyen Európában a status quo preferálása, míg Magyarországon az a hiedelem áll, hogy a projektmenedzsment túl adminisztratív vagy komplex.
Milyen képességek szükségesek a jogi projektmenedzsmenthez?
Az elvárt képességek, készségek tekintetében markáns eltérés tapasztalható. Európában a top háromban a jogi működés, a jogi eljárások, illetve a jogászok elvárásainak ismerete szerepel, a prioritást tehát a jogi tudás és gyakorlat jelenti. Magyarországon ugyanakkor a projektmenedzsment, ezen felül a jogi projektmenedzsment tapasztalat, valamint a jogi logika és attitűd ismerete áll a fókuszban. Toborzási nehézséget Európában az elvárt képességek, készségek hiánya, míg Magyarországon elsődlegesen az eltérő fizetési elvárások jelentik.
(A cikk a Wolters Kluwer Hungary termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz)
