Május 8-án abban a szerencsében volt részem, hogy részt vehettem a Wolters Kluwer Hungary és a Portfolio Digital Compliance by Design & LegalTech című konferenciáján. Nem túlzás azt állítani, életem eddigi legjobb konferenciája volt, és ezt nem egyedül mondtam ki a jelen levők között… A szervezők ugyanis roppant sikeresen megléptek több olyan dolgot is, amikre igény már régóta lett volna, de eddig vagy nem jutott eszébe senkinek, vagy nem mert beleállni.
A konferencia ugyanis egyszerre teremtette meg a régóta szükséges platformot a tech szektor és a jogi oldal közötti párbeszédhez, talált meg egy olyan “business casual” hangnemet ami amellett, hogy nagyon is szakmai volt, a legkevésbé sem volt unalmas vagy szakzsargonnal túlterhelt (ez mondjuk egymás megértésének ilyen eltérő háttérrel előfeltétele is), kaptak helyet a rövid távú profit oltárán sokszor igazságtalanul és tévesen feláldozott témák (akadálymentesség), és személyes sztorik is. Emellett kellemesen jutott hely networkingnek és egy jó kis “kocsmázásnak” is – még ha a Radisson Blu Béke Hotel Zsolnay terme jobban hasonlított is egy elegáns fogadáshoz, mint egy kikötői kocsmához.
A szervezők a fentieken túl a témák és előadók kiválasztása terén is igazán kitettek magukért. Tóth Kata gyors köszöntőjét követően dr. Lábody Péter, az SZTNH elnökhelyettese kiváló előadásából ismerhettük meg a digitalis gazdaság kihívásait a hatóság szemszögéből. Egy ilyen innovatív területen a szellemi alkotáshoz fűződő jogok fontossága kétségtelen, bár néhány, dr. Lábody által közölt számadat még így is meg tudott lepni – így például az, hogy a mesterséges intelligenciával és big data-val kapcsolatos szabadalmak növekedése a tech szektor átlagának hétszerese, valamint, hogy 2020-ban a Standard and Poor’s 500 nagyállalata esetében az immateriális javak a vállalatérték 90%-át tették ki (1975-ben 17%-ot). Mellbevágó kontraszt és elgondolkodtató, hogy ehhez képest a hazai cégek csupán 3,4%-a rendelkezik legalább egyfajta szellemi tulajdoni oltalommal…Ezen 3,4 % esetében sem feltétlen lehet azonban valódi IP stratégiáról és oltalmi portfolióról beszélni nagyobb részt. Dr. Lábody előadásából hasznos tudásra tehettünk szert az olyan esetekről, amikor az emeber és a mesterséges intelligencia társszerzőként hoz létre valamit, illetve kaptunk egy érdekes áttekintést a közelmúlt legfontosabb MI vonatkozású nemzetközi ügyeiről.
A hatósági oldal szempontjai után a digitális gazdaság kihívásait a vállalati megfelelés szemszögéből ismerhettük meg dr. Csömör Magdolna, a 4iG csoportszintű szabályozási vezetője, a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács elnöke előadásából. Dr. Csömör Magdolna kiválóan rávilágított, hogy mi a digitalis szabályozás olyan sajátossága, amihez nem voltunk hozzászokva: ebben – különösen a pandemia után – mindenki érintett. 2020 után – amikor is a hírközlés volt „a társadalom a lélegeztető gépe” – minden vállalkozás legalább részben digitális vállalkozássá vált. A szabályozás túlment tehát a szokásos szabályozott iparágakon – ide értve a hírközlés, gyógyszer, energetika, bank szektort – és ennek az általánosításnak első eleme épp a Privacy by Design követelményét bevezető GDPR volt. Kiterjesztett és általánosított követelményként a compliance by design egyre fontosabbá válik, és átment az egyre szélesebb körű digitalis szabályok világába. Ahogy Dr. Csömör mondta: “Ha egészségesek vagyunk compliance szempontból, észre sem vesszük, hogy van compliance – fel sem merül, hogy a jog az az üzlet elé fekszik”. Dr. Csömör szintén hansúlyozta a reputáció és a brand szempontjából a meg nem felelés súlyos árát – különösen a mai világban, ahol a hírek szuper gyorsan terjednek, a userek pedig tudatosak és a legkissebb ballépés esetén is gyorsan váltanak szolgáltatót – míg a bizalom visszaszerzése hosszú évekbe kerül. A compliance szerepének vonatkozásában dr. Csömör az immunrendszer (kockázat kiszűrés) és üzletet támogató funkciókat hangsúlyozta. Gyakorlati oldalról pedig az eligazodási képesség fontosságát, és a kommunikáció fontosságát. Kiemelte, hogy vége a szakbarbár időszaknak – valóban hídemberekre van szükség, akik azonban nem csak fordítanak, de aktívan alakítják és kialakítják a megfelelést. Széchenyi – egyik általam is favorizált – idézetével utalt a kívánatos compliance kommunikáció fontosságára cégen belül, mely álláspontom szerint nagyon találó: “Nem elég mai időkben törvényeket írni, de azok iránt szimpátiát is kell gerjeszteni”.
fotó: Stiller Ákos Portfolio
Az előadást egy Fireside chat követte a mindig zseniális dr. Tilesch György és Dr. Megyeri Andrea között, melyben szó esett a reputáció fontosságáról, a bizalom versenyelőny szerepéről, a jelenleg a társadalmat jellemző megrendülésről a világban. Dr. Tilesch egy érdekes hasonlattal szemléltette a compliance és az innováció viszonyát, mégpedig óceánként – ami a konferencia tematikájával egyébként kiválóan rímelt. A két végpont a compliance és az innováció – mely kettő között foglal helyet óceán – azon pedig a “responsible AI”. A “responsible AI” alapvetően nagyvállalati közegben kifejlesztett megfelelö (compliant), fogyasztóhoz szóló megoldások összessége. Belső policiek, toolok bizonyítása – dr. Tilesch kiemelte, a mai világban a fogyasztó díjazza a hitelességet. Emiatt fontos organikusan a termékfejlesztésbe beépíteni az interdiszciplinaris rálátást – üzlet, szakmai tudás, jog, compliance, technológia – mindez együtt, bele integrálva a termékfejlesztésbe. Egy még ennél is ideálisabb szinten pedig már a fogyasztó is bele van integrálva termékfejlesztésbe – így például a nagy nyelvi modellek esetében. Dr. Tilesch kiemelte: az innováció és a compliance is mindenki ügye és feladata a termekfejlesztésben – agilis fejlesztés, fontos, hogy belső érdekként élje meg mindenki. Ehhez azonban minden stratégiai terület vezetője kell, hogy lássa, hogy ez neki miért jó. Ebben kiemelte az adatkormányzás (Data Governance) szerepét, s nagy problémaként az egységes data governance hiányát. Hangsúlyozta az önszabalyozas fontos, ám önmagában nem elégséges voltát. Kiemelte: Az AI Act-ben a nagyvállalati responsible AI került kodifikálásra .ami horizontalis praktikák összessége – érdekes hasonlatként az egészséges életmódra utalt – „mindenből van benne egy kicsi”. Dr. Tilesch álláspontja szerint a több bölcsesség beépítése, a hatékonyabb átgondolás üzleti szempontból is hasznos lesz. A tudatos AI stratégia – a “by design responsible AI” magasabb megtérüléssel jár: háromszoros helyett nyolcszoros szorzóval, bizonyos hivatkozott kutatások szerint. Fontos az innovációs kényszer és a megfelelési kényszer egyensúlyát megteremteni: ez egy életmódváltási program, nem nem drasztikus fogyókúra…
fotó: Stiller Ákos Portfolio
A reggeli block zárása a netPORT for Digital Economy: Navigáljunk együtt! panelbeszélgetés volt dr. Firniksz Judit, dr. Megyeri Andrea és Cseh Balázs között. Szó esett a digitális compliance és legaltech kapcsolatáról és fogalmáról, a navigálásról a szabályozási csillagtérképen, legal tech terén a jogi szektor innovációs hajlandóságáról, valamint a legal tech szerepéről az egyre inkább követhetetlenné váló szabáyok közti eligazodásban. A Wolters Kluwer Hungary a navigációban minden téren fontos szerepet vállal – a “jogi tudás forrása” szerep magában foglalja a kiadói és szoftver fejlesztési tevékenységet, az adatbázisokat, LegalTech meetupok és egyéb rendezvények szervezését és az egyetemi oktatást is. Szerepe a navigációban tehát elengedhetetlen – térkép rajzolása, eszközök kézbe adása terén egyaránt.
fotó: Stiller Ákos Portfolio
A számomra egyik legérdekesebb – és nem titkoltan a szívemhez legközelebb álló – téma a digitalis akadálymentesség volt. Bár a címével azonal vitatkozni is kezdenék – mentségemre szóljon, ezt tették a panel tagok – dr. Velegi Dorottya, Kállai Gábor, dr. Tóth Péter és a moderator, dr. Firniksz Judit – is. A magyar akadálymentesség szónál az angol “accessibility” szó szerinti fordítása, a hozzáférhetőség ugyanis sokkal jobban kifejezi itt a lényeget. Az akadálymentesítés ugyanis előfeltételezi, hogy valamit, ami eleve nem volt hozzáférhető, próbálunk azzá tenni – ami egyrészt nem fogja a legjobb eredményt hozni, másrészt nem áll összhangban a compliance-by-design követelményével. A panel aktualitását alátámasztja, hogy a hozáférhetőség terén fontos – volumenben a GDPR 2018-as bevezetéséhez hasonlatos – jogszabályi változások jönnek. 2025 júniusától a webdesign területén új követelményeknek kell megfelelni a vállalatoknak. Bár a jogszabály által kikényszerített változások a legtöbb esetben nem lesznek feltétlen azonal népszerűek a tapasztalatok alapján, a hozzáférhetőségi szabályok álláspontom szerint új lehetőségeket nyithatnak meg a vállakozások számára. A paneltagok kiemelték ugyanis, hogy a hozzáférhetőség hiánya komoly forgalomveszteséget jelentett a vállalkozásoknak. A digitalis hozzáférhetőség kérdése ugyanis az emberek hozzávetőleg minimum 1/3-át érinti: akár tartós vagy időleges fogyatékosság (pl. kéztörés, szemműtét), akár idős kor, tanulási-megértési nehézség formájában. Nem kell itt szükség szerint tartós, vagy akár krónikus állapotra gondolni – elég például az osztott figyelem. Gyakorló kisgyerekes szülőként magam is tapasztalom hogy a gyerek mellett a megértési szintem nem olyan, mint egy nyugodt szobában… Tehát megállapítható, hogy hozzáférhetőség kérdésében az emberiség nagy része – minimum időlegesen és néhanapján – érintett. Egyszerűen kezelhető, jó, robusztus megoldásokat vár tehát mindenki – és ezek megakadályozhatják az elkattintásból eredő veszteséget. Ez úton pedig a jogszabályi követelménynek való megfelelés növelheti a profitot végső soron.
Az eleve hozzáférhetőre tervezés – azon túl, hogy számos fogyasztói szegmens esetén marketing értékkel bír – növeli tehát a retenciót, mivel nem később kell alakítani és robosztus, nem okoz később újratervezési-javítási plusz költséget, és további számos előnnyel járhat. Ami a tervezés során elsőrangú fontosságú, az az érintett fogyasztók bevonása a tervezési folyamatokba – azaz a megoldásról nem állíthatjuk, hogy hozzáférhető egy adott csoport számára, ha rajtuk nem teszteljük a kezdetektől fogva. Hogyan is érthetné például egy látó, mit és hogy érzékel egy látássérült, hogyan használja a terméket? Megoldás itt az érintettek bevonása – a UX tesztelésbe, tanácsadóként, audit során. Enélkül ugyanis elképzelhetetlen egy másik ember használati nehézségeinek megértése, és a kiterjesztett empátia is. A design vonatkozásában ezen túl fontos, hogy a UI design ne írja felül a UX szempontokat, valamint a tartalom és a programozás is megfeleljen a hozzáférhetőségi követelményeknek. Ebben nekünk jogászoknak különösen van tanulni valónk – a jogi szaknyelv hozzáférhetősége ugyanis a legtöbb esetben minimum kérdéses. Még egy fontos érv a 21. században a hozzáférhetőség mellett (ha az eddigiek nem lettek volna elegek): az érzékelés szempontjából a mesterséges intelligencia fogyatékkal élő. Nem feltétlen ért ugyanis egy beszúrt meme-t, képernyöfotót, stb… A hozzáférhetőség tehát gépi olvashatóságot is biztosít, ami szintén nem egy elhanyagolható szempont.
S csak hogy a szokásos témámhoz visszakanyarodjak – ahogy dr. Velegi Dorottya is tette – a hozzáférhetőségi megfelelés biztosításában egyre inkább szükség van hídemberekre – fontos ugyanis pontosan érteni egymást nagyon diverz csapatoknak – fejlesztő, hozzáférhetőségi szakértő, üzlet, jog, laikus felhasználó… a teljesség igénye nélkül. Végül motiváció gyanánt a panel hangsúlyozta, csak tavaly 7 ezer milliardnyi forgalom maradt ki a hozzáférhetőség hiánya és a „customer journey” (ügyfél út – ahogy a user az oldalon navigál) miatt. Az akadálymentes webdesign pedig ezen túl sok egyéb – pl. versenyjogi (dark patterns) – probléma kiszűrésére is alkalmas lesz.
