„Tanulni, tanulni és tanulni!” – interjú dr. Tilesch György mesterséges intelligencia szakértővel

Interjúnkban dr. Megyeri Andrea a Wolters Kluwer Hungary innovációs és tartalomfejlesztési igazgatója beszélgetett dr. Tilesch György mesterséges intelligencia szakértővel, a PHI INSTITUTE for Augmented Intelligence elnökével, a mesterséges intelligencia jogi szakmára gyakorolt hatásáról. dr. Tilesch György a VI. Wolterskluwer Jogászdíj Gála nyitóbeszélgetésén is felvázolta a jogi technológia alkalmazhatóságát a joggyakorlatban.

M. A.: Szeretném a beszélgetést egy viszonylag evidensnek tűnő kérdéssel kezdeni, méghozzá azzal, hogy mi az a mesterséges intelligencia? A köztudatban leginkább az „Artificial Intelligence” terjedt el, Te viszont gyakran „Augmented intelligence”-ként beszélsz róla. Mit takar pontosan ez a két kifejezés, és miért tartod fontosnak a különbségtételt?

T. Gy.: Ez nem egy triviális kérdés, mert azt tapasztalom, hogy minél többet beszél róla a média, annál jobban összezavarodnak az emberek. Az elmúlt időszakban annyiféle definíció jött létre, hogy azok között eligazodni kivételes tehetséget vagy tájékozottságot igényel.

A legegyszerűbb definíció – amit általában használni szoktam – az, hogy a mesterséges intelligencia a gondolkodni és tanulni képes gépek felé vezető út. Azért érdemes kihangsúlyozni az „út” részét, mert ez az út már közel 70 éve tart, tehát nagyon komoly múltja van annak ellenére, hogy a publikumnak csak a ChatGPT berobbanása óta van ez frontálisan az agykérgében. Amit érdemes megjegyezni, hogy ez egy technológiai gyökerű szociokulturális, szociotechnikális erő, ami most alapjaiban formálja át a világunkat. A XXI. századnak az egyik legmeghatározóbb tényezője lesz, és erre mindannyiunknak fel kell készülni.

Az „artificial” – tehát a mesterséges intelligencia – 1956-ban született meg, mint tudományos célkitűzés, Amerikában, a keleti parton. Ennek a kifejezésnek voltak olyan benne rejlő negatívumai, ami azt idézte elő, hogy a közvéleményben indokolatlan méretű félelmek jelentkeztek, hogy ennek az emberi képességek lecserélése a célja. A tudóscsoport tagjai, eredeti definíciójuk szerint ugyanis, az emberi kognitív képességek teljes spektrumának replikálására törekedtek.

Én azért használom az Augmented Intelligence, tehát a kiterjesztett intelligencia kifejezést, mert úgy gondolom, hogy ebben benne van az a morális vízió, hogy az embernek ne lecserélője, hanem kiterjesztője, kiteljesítője legyen. Magyarán az emberi képességek, tulajdonságok, értékek mellé adjunk egy olyan gépi eredetű társat, amitől az ember még jobbá, hatékonyabbá, értékesebbé tud válni, és úgymond az emberi létezésnek és a civilizációs prosperitásnak a kiterjesztését szolgálja. Ez szerintem egy nagyon fontos morális distinkció, ezért szoktam ismételgetni az Augmented Intelligence kifejezést.

M. A.: Nagyon sok területen, így a jogi szakmában is vannak, akik félnek attól, hogy lecserél bennünket a mesterséges intelligencia. Lesznek szerinted olyan munkakörök a jogi szakma területén, amelyeket ilyen negatív módon érinthet?

T. Gy.: Minden technológiai forradalommal együtt jár egy ilyen átalakulás. Minden állás, minden munkakör alapvetően az adott kor technológiájának a lenyomata, de azt gondolom, hogy nem lesz természetes a jogi szakmák lecserélődése. Inkább úgy kellene tekinteni erre az új erőre, hogy megtaláljuk az előnyeit, vagyis az Augmented Intelligence szemléletet tegyük magunkévá. Például egy ügyvédnek – aki ingatlan-adásvételi szerződéseket szerkeszt és jegyez ellen – azt kellene benne meglátnia, hogy sokkal könnyebben és gyorsabban tud adott idő alatt szerződéseket elkészíteni a mesterséges intelligencia segítségével. Lesz mellette egy olyan „asszisztens”, ami szerintem később már arra is alkalmas lesz, hogy átvilágítsa ezeket a szerződéseket, kiszűrje bennük a hibákat. Sőt, már sok tekintetben most is alkalmas erre a mesterséges intelligencia.

Ha általánosságban a jogi szakmáról beszélünk, akkor azt látom, hogy a világban már bizony a mesterséges intelligencia egy korábbi fázisában, még a generatív AI robbanása előtt – tehát a mostani ChatGPT és nyelvi generáló modellek előtt – a nagy amerikai ügyvédi irodák elindultak abba az irányba, hogy például a teljes szerződési állományukat, tudásbázisukat könnyen, intelligensen elérhetővé és a cégen belül mindenki számára átláthatóvá tették. Például egy 25 ezer ügyvéddel rendelkező amerikai cég arra törekedett, hogy a szenior ügyvédek tudása minél gördülékenyebben kerüljön át a junior ügyvédekhez.

Jelen pillanatban ott tartunk, hogy számos felmérés volt az elmúlt 6–9 hónapban, a generatív modellek megjelenése óta, melyek azt mutatják, hogy ha valaki nem használja a mesterséges intelligenciát, hanem csak olvas róla, abban alapvetően a félelmek fognak dominálni. Azoknál, akik már elkezdték használni, ott kvantitatíve és kvalitatíve is az figyelhető meg, hogy inkább a pozitívumot látják benne, hogy gyorsabban, hatékonyabban tudják végezni a munkájukat.

Tehát összefoglalva, alapvetően a domináns erő az lesz, hogy akik használják, azok sokkal jobbá válnak ezáltal, és nem a lecserélődés lesz az automatikus válasz.

M. A.: Én is azt gondolom, hogy a félelem helyett a kíváncsiság, a nyitottság jobb a mi szakterületünkön is. Van esetleg valamilyen tanácsod a jövő jogászainak, hogy milyen készségeket érdemes elsajátítaniuk, hogy felkészüljenek ennek a technológiának az alkalmazására?

T. Gy.: Erre van egy nagyon általános válaszom, amit még Vlagyimir Iljics Lenin mondott anno: „Tanulni, tanulni és tanulni!”.

Minden a szemléletváltással indul el, vagyis hogy képesek vagyunk-e haladni a korral és elfogadni, hogy ez a szakma is folyamatos változásban van. A jogászságon belül ezt a fajta gondolkodásmódot kellene alapvetően erősíteni. Ne kapaszkodjunk a régibe, hanem találjuk meg az újdonságokban a magunk számítását, ha kell, akkor értékeljük át az üzleti modelleket és a saját tevékenységünket. Ezeknek az erőknek az előretörését nem lehet megállítani, ezért mindenkit arra biztatnék, hogy először is lássa be, hogy ez egy nagyon fontos dolog.

Az AI akkor működik jól, ha láthatatlan. Ez nagyon-nagyon lényeges, mert ha az ember az IT-val meg az informatikával azonosítja, akkor abból fog kiindulni, hogy informatikai szakember szükséges hozzá. Az AI ebből a szempontból nem egészen így működik. Minden nagy cég, aki a mesterséges intelligencia használatára törekszik, azt célozza, hogy a lehető legtermészetesebb módon tudjon vele kommunikálni, parancsot adni neki. Abban a tekintetben tehát nagy forradalom történt, hogy nem kell IT szakembernek lenni ahhoz, hogy a vonatkozó eszközöket jól tudjuk használni.

Hogy adjak nagyon konkrét tanácsot is: Ezek a generatív modellek úgy működnek, hogy van hozzájuk egy úgynevezett prompting, ami azt jelenti, hogy már közel természetes, hogy valamennyire kódnyelven legyünk képesek megfogalmazni azt, hogy pontosan mit is akarunk a géptől. Ez jóval könnyebb, mint megtanulni bármilyen programnyelvet. Rengeteg ilyen kurzus van már az interneten – ingyenes és nem ingyenes is –, amely megtanítja azokat a szabályokat, melyekkel egyetlenegy parancssorral a legoptimálisabb végeredményt tudjuk kihozni ezekből a mesterséges intelligencia modellekből. El fog tartani még pár évig, hogy mindenki promptingot tanul, aztán már gyorsabban fogunk oda elérni, hogy a gép valóban képes lesz segíteni azzal, hogy például visszakérdez.

Ez a legjobb módszer arra, hogy megtanuljuk, milyen vezérelvek és működési elvek állnak egy ilyen mesterséges intelligencia modell mögött. Hol hibázhat, mire lehet tőle számítani, mire nem lehet számítani, miben jó, miben nem jó.

Felhasználói szinten egyrészről ebben az experimentális fázisban vagyunk, másrészről egy gazdasági robbanásnak a közepén tartunk, amikor a vállalatoknak a 80 százaléka már elkezdte beépíteni ezeket a generatív modelleket a stratégiai folyamataiba.

M. A.: György, nagyon köszönöm, hogy megosztottad velünk ezeket az értékes gondolatokat, és bízzunk benne, hogy a jogász társadalom is magáévá teszi az Augmented Intelligence szemléletet, ezáltal még többen meglátják, megtapasztalják a mesterséges intelligencia előnyeit.

A Wolters Kluwer Jogászdíj kiadvány teljes egészében ingyenesen letölthető innen.

---