Útkeresés a bizonytalanságban: szabályozási homokozók a vállalati mindennapokban
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Miért ne lehetne az összes okiratunk – hitelesen – a mobilunkban? Szerencsére hamarosan lehet.
Amikor idén augusztusban elindultunk a családdal Olaszországba nyaralni, nagyon vastag volt a tárcám. No, nem mintha pénzzel lett volna tele, hanem az alábbi iratokkal:
Lazán becsúsztattam a farzsebembe, aztán az első sarkon be kellett hajítanom a kesztyűtartóba, mert vezetés közben már nagyon kényelmetlen volt ülni rajta…
Persze kötelező felszerelésként velem volt a mobilom is, hiszen abban van a GPS. De miért ne lehetne az összes fenti okiratom is – hitelesen – a mobilomban? Szerencsére hamarosan lehet.
A DÁP-ról, valamint a szabályozási kereteket adó jogszabályok változásiaról szóló írásainkat, interjúinkat és podcastokat itt gyűjtöttük össze, és folyamatosan frissítjük
Bizonyára a kedves olvasó is hallott már a Digitális Állampolgárság Programról (DÁP), ez azonban nem magyar találmány. A DÁP egy uniós kötelezettség része, melyet a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 910/2014/EU RENDELETE (a rendelet angol címének kezdőbetűiből alkotott rövidítéssel az “eIDAS” rendelet) 2024-es módosítása vezetett be.
A rendelet eddig is rendelkezett az elektronikus okiratok létrehozásának és kezelésének legalapvetőbb feltételeiről, így az elektronikus
A rendelet korábbi szövege is lehetővé tette már, hogy az egyes tagállamok azonosítási rendszereket vezessenek be – ilyen Magyarországon pl. a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ), az elektronikus személyi igazolvány (eSzemélyi), és hamarosan a DÁP is -, és amennyiben az adott tagállam azt a Bizottság számára bejelenti, úgy azt a többi tagállamnak is el kellett fogadnia, illetve lehetővé tenni, hogy az adott azonosítási rendszert használja a tagállami állampolgár más tagállamban történő elektronikus ügyintézése során.
Ez elméletben azt jelentené, hogy ha pl. Németországban szeretnénk elektronikusan ügyet intézni, akkor a német államnak lehetővé kellene tennie, hogy a magyar állampolgárok a német állami szolgáltatásokat a KAÜ-n keresztül elérjék. Ez azonban sajnos nem működött eddig a gyakorlatban, már csak azért sem, mert Magyarország nem jelentette be sem a KAÜ-t, sem az eSzemélyit, mint nemzeti azonosító rendszert a Bizottság felé (eddig).
Ez alapvetően változik meg az eIDAS idei módosításával, ami kötelezővé teszi, hogy minden tagállam 2026. májusáig legalább egy, ún. európai digitális személyiadat-tárcát biztosítson az állampolgárai számára, ami alkalmas arra, hogy abban
a) személyazonosító adatok (és azokhoz társított ún. elektronikus attribútumtanúsítványok – erről később részletesen értekezünk majd egy külön cikkben) kerüljenek hitelesen tárolásra, igazolásra és megosztásra, ha a felhasználó úgy kívánja;
b) álnevek generálása és azok titkosított, helyi szintű tárolása történjen a tárcán belül;
c) egy másik személy tárcájának (illetve az abban tárolt adatok) biztonságos hitelesítése, valamint a személyazonosító adatok és az elektronikus attribútumtanúsítványok biztonságos módon történő fogadása és megosztása legyen lehetséges két tárca között;
d) hozzáférése legyen a tárcán keresztül végrehajtott összes tranzakció naplójához, amely lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy:
e) minősített elektronikus aláírással történő aláírás vagy minősített elektronikus bélyegzővel történő bélyegzés;
f) a felhasználói adatok, az elektronikus attribútumtanúsítványok és a konfigurációk letöltése a műszakilag megvalósítható mértékben;
g) az adathordozhatóságra vonatkozó felhasználói jogok gyakorlása
megvalósulhasson.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Ez azt jelenti, hogy a tagállamnak biztosítania kell egy mobileszközön elérhető rendszert, azaz egy alkalmazást a felhasználók számára, amiben minden adatukat, okiratukat és igazolásukat tárolhatják és megoszthatják harmadik személyekkel, illetve ellenőrizhetik az adataik felhasználásának jogszerűségét és egyszerűen bejelenthetik, ha valamilyen visszaélést észlelnek.
Azaz a jövőben nem kell már semmilyen okmányunkat magunkkal vinnünk az Unión belül, hanem a mobiltelefonos alkalmazásunkkal igazolhatjuk magunkat pl. a rendőrség felé igazoltatás során, vagy pl. ha jelentkezni kívánunk (akár egy másik tagállamban) egy álláshirdetésre, akkor nem lesz szükségünk a diplománk közjegyzői hiteles másolatára, hanem azt egyszerűen elektronikusan – hitelesen – el tudjuk küldeni az állást hirdetőnek, akár a tárcába kért és megkapott hiteles elektronikus erkölcsi bizonyítványukkal, valamint a tárcában elektronikusan aláírt önéletrajzunkkal együtt.
A fenti felsorolásból is látszik, hogy a rendelet különös hangsúlyt fektet a személyes adatok és az érintetti (felhasználói) jogok védelmére, és ezt még több helyen megismétli, illetve ezen túlmenően az alábbi garanciákat is tartalmazza:
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényt (Eüsztv.) 2024. szeptember 01. napjával váltó, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (DÁPtv.) keretein belül megvalósításra kerülő Digitális Állampolgár mobilalkalmazás a fent bemutatott, eIDAS rendelet szerinti tárca-alkalmazást hivatott megvalósítani, ami lépésről lépésre fogja bevezetni az egyes kötelező szolgáltatásokat 2026-ig.
A cikk szerzője dr. Kósa Ferenc ügyvéd, a VI. Wolters Kluwer Jogászdíj Közönségdíjasa, a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség Egyesület elnöke.
A cikksorozat második része gyakorlati módon és a szabályozási homokozók példáján keresztül arra keresi a választ, mit jelenthetnek ezek a vállalati mindennapokban.
A Jövő Jogásza Podcast Különkiadásában a jogász társadalom életében meghatározó szerepet betöltő jogászoktól, vezetőktől kapunk betekintést abba, hogyan viszonyulnak a jogi munka digitalizációjához. Dr. Megyeri Andrea és Dr. Ungváry Botond ezúttal Dr. Herczegh Zsolttal, a Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozat elnökével elnökével beszélget.
A kutatók hosszú ideje nem értenek egyet abban, hogy mi minősül nyílt forráskódú mesterséges intelligenciának. Egy befolyásos csoport most felajánlott egy választ.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!