Ülj be a legizgalmasabb perekre!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.

1. Budapest

Helyszín: Fővárosi Törvényszék, Budapest, Markó utca 27., II. emelet 59-es tárgyalóterem

Időpont: 2019.07.01. 9:00

Tárgy: prostitúció elősegítésének, bűntette

Az ügy lényege: A vádirat szerint az I. rendű vádlott 2015 októberétől 2016 augusztusáig bordélyházat üzemeltetett Budapesten, változó helyszíneken.

A bordélyházban foglalkoztatott, a Kínai Népköztársaságból származó női prostituáltak utaztatását is az I. rendű vádlott szervezte.

Az üzletszerű kéjelgést folytató személyek az általuk nyújtott szolgáltatásokért kapott pénzösszeggel az I. rendű vádlott felé elszámolási kötelezettséggel tartoztak. A pénz egy részét keresményként megtarthatták, míg az összeg másik részét átadták az I. rendű vádlottnak, aki azt részben a bordélyház üzemeltetési költségeinek fedezésére, részben pedig saját céljaira fordította.

A II. rendű vádlott 2016 júliusától ingatlanközvetítői foglalkoztatását felhasználva közreműködött abban, hogy az I. rendű vádlott egy VII. kerületi lakást kibéreljen, hogy ott az I. rendű vádlott alkalmazásában álló prostituáltak üzletszerű kéjelgést folytathassanak.

A II. rendű vádlott tolmácsolt továbbá az I. rendű és a III. rendű vádlott között.

Az I. rendű vádlott segítséget kért a III. rendű vádlottól szexuális cselekményre ajánlatot tevő hirdetések közzétételében, továbbá a II. rendű vádlottal együtt közösen rábírták a III. rendű vádlottat, hogy fogadja a prostitúciós szolgáltatások iránt érdeklődő magyar kliensek hívásait és segítséget nyújtson nekik abban, hogy az általuk igényelt prostituáltakkal szexuális cselekmény végzése céljából találkozhassanak.

A vád szerint az I. rendű vádlott továbbá 2016 áprilisa és augusztusa között rendszeresen szerzett kábítószert, melynek egy részét – saját fogyasztásának biztosítása mellett – meg nem határozható számú személynek tette hozzáférhetővé, illetve fogyasztásra kínálta.

Az ügyészség az I. rendű vádlottat – mint többszörös visszaesőt – bordélyház fenntartásával elkövetett prostitúció elősegítése bűntettével és jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettével vádolja. A II. rendű és III. rendű vádlottak ellen bűnsegédként bordélyház fenntartásával elkövetett prostitúció elősegítésének bűntette a vád.

A tárgyaláson tanúmeghallgatás várható.

Érdeklődj a tárgyalásról: Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály, 06/1-354-6729,

sajto@fovarosit.birosag.hu

 2. Miskolc

Helyszín: Miskolci Járásbíróság, Miskolc, Dózsa György utca 4., 30-as tárgyalóterem

Időpont: 2019.07.02. 8:00

Tárgy: csalás bűntette és más bűncselekmény

Az ügy lényege: Előkészítő ülést tart a Miskolci Járásbíróság azoknak a vádlottaknak a büntetőügyében, akikkel szemben idős korú sértettek sérelmére elkövetett csalás és kifosztás bűntette miatt indult büntetőeljárás.

A vád szerint a vádlottak 2016-ban Miskolcon a 84 éves idős sértettet megtévesztve szerezték meg annak lakását, valamint 6 millió forintot meghaladó összegű készpénzét.

Más esetben a II. és III. rendű vádlottak a 73 éves sértett rosszullétét kihasználva bejutottak az idős nő lakásába, ahol rábeszélték, hogy a több mint 2,5 millió forint lekötött készpénzét vegye fel, majd amikor a sértett nem figyelt, ebből 2 millió forintot elvettek. Később a sértett észrevette a pénz eltűnését, ezért a vádlottak 1 millió forintot visszavittek, azonban úgy tettek, mintha az mindvégig az egyik szekrényben lett volna.

2017 őszén az I-II. rendű vádlottak a pénzszerzés reményében egy 72 éves idős nőt beszéltek rá arra, hogy hitelkártya szerződést kössön annak ellenére, hogy erre nem volt szüksége.

A bíróság – amennyiben az ügy előkészítő ülésen nem kerül befejezésre – 09:00 órakor tárgyalást tart az ügyben.

Érdeklődj a tárgyalásról: dr. Horváth Dóra sajtószóvivő, 06/46-815-297,  06/70-361-2778 horvathd@miskolc.birosag.hu

3. Szeged

Helyszín: Szegedi Járásbíróság, Szeged, Széchenyi tér 4.,  18-as tárgyalóterem

Időpont: 2019.07.02. 8:15

Tárgy: Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette

Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint a vádlottak a Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-Biztonsági és Földművelésügyi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztályának határ-kirendeltségi növényvédelmi felügyelőjeként dolgoztak annak röszkei kirendeltségén. Feladatuk a kirendeltségre érkező szállítmányok szükséges növény egészségügyi és zöldség-gyümölcs minőségellenőrzési vizsgálata volt.

A vádlottak 2015. május 13. és 2015. augusztus 04. napjai között, rendszeres haszonszerzésre törekedve, intézkedésük során hivatalos személyként több alkalommal a növény-egészségügyi vizsgálatra jelentkező tehergépjárművek járművezetőitől pénzt fogadtak el.

A bíróság a tárgyalást 2019.07.04 és 07.05. napokon 8.15 órától folytatja.

Érdeklődj a tárgyalásról: Juhászné dr. Prágai Erika sajtószóvivő, 06/30-4756-007,

sajto_csongrad@szegedit.birosag.hu

4. Debrecen

Helyszín: Debreceni Járásbíróság, Debrecen, Arany János utca 25-31., földszint 29-es tárgyalóterem

Időpont: 2019.07.03. 8:30

Tárgy: Rablás bűntette

Az ügy lényege: Tárgyalást tart a Debreceni Járásbíróság annak a vádlottnak az ügyében, akivel szemben a bűncselekmény felismerésére és elhárítására idős koránál, fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett rablás bűntette miatt emelet vádat a Debreceni Járási Ügyészség.

A vád szerint a vádlott ismerte a Hajdúhadházon lakó 75 éves asszonyt, akiről tudta, hogy egyedül él az ingatlanon lévő nyári konyhában. A vádlott 2019. január 15-én éjfél előtt a nyitott kapun keresztül bement az udvarra, majd benyomta a nyári konyha bejárati ajtaját és felkapcsolta a helyiségben a villanyt. Az idős sértett felébredt, felült az ágyban, B. J. ekkor odalépett az asszonyhoz és egy hirtelen mozdulattal kitépte az arany fülbevalót mindkét füléből, majd elmenekült.

Az ügyészség szerint a vádlott az eltulajdonított fülbevalókat másnap egy debreceni zálogházba beadta, ahol azokat később a nyomozó hatóság lefoglalta. A rendőrség a sértettnek kiadta az arany ékszereket, így a közel 23.000 forintos kár megtérült. A sértett bal fülén hámkarcolásos sérülést szenvedett a fülbevalók kitépése következtében, amely 8 napon belül gyógyult.

Érdeklődj a tárgyalásról: Dr. Dobó Dénes sajtószóvivő, 06/30-748-3847

Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, 06/30-327-0464,

sajto@debrecenit.birosag.hu

5. Győr

Helyszín: Győri Ítélőtábla, Győr, Domb utca 1., földszint II-es tárgyalóterem

Időpont: 2019.07.03. 10:00

Tárgy: Szinetár Dóra felperes Lapcom Kiadó Zrt. alperes személyiségi jog megsértése

Az ügy lényege: A felperes az írott és az elektronikus médiában rendszeresen szerepel, a róla megjelenő híradások tárgya nemcsak előadóművészi tevékenysége, hanem magánéletének részletei is.

Az alperes által kiadott Bors című napilapban 2015. november 12-én „Szinetár: csak a hátteret nyújtottam Bereczkinek” címmel jelent meg cikk. A cikkben az alperes azt állította, hogy a felperes az ATV „Nő háromszor” című műsorában úgy nyilatkozott, hogy azért vált el Bereczki Zoltántól, „mert miután felkapaszkodott a hátán, már nem volt rá szüksége”. A cikkben az alperes a felperes hozzájárulása nélkül közölte a Bereczki Zoltánnal való házasságáról azt is, hogy „a hozzájuk közel állók tudják, aki a kapcsolatnak nem adott több esélyt, az Szinetár Dóra volt”.

A nyilvánosság számára nem volt közismert az, hogy a felperes Bereczki Zoltánnal kötött házasságának ki és milyen okból vetett véget.

A napilapban megjelent újságcikk – benne a két hivatkozott kijelentéssel – a borsonline.hu internetes oldalon is megjelent 2015. november 12-én „Szinetár: Háttérnek kellettem Bereczki karrierjéhez” címmel.

A Bors című napilapban és borsonline.hu internetes oldalon megjelent cikkek következtében a felperes különböző sértő megjegyzéseket kapott, magyarázkodásra kényszerült, a kijelentések rossz fényben tüntették fel a felperes megítélését a Bereczki Zoltánnal való kapcsolatáról, házasságáról.

A felperes keresetében annak a megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a magánélete tiszteletben tartásához és a magánélethez való jogát a Bors című napilapban és a borsonline.hu online lapban 2015. november 12-én megjelent cikkében.

A jogsértés megállapításán túl felperes kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől oly módon, hogy a sérelmezett sajtóközlést távolítsa el a www.borsonline.hu online felületről. Kérte kötelezni az alperest, hogy magánlevélben fejezze ki sajnálkozását az elkövetett jogsértéssel okozott hátrányok miatt. Kérte továbbá kötelezni az alperest 2 millió Ft összegű sérelemdíj és annak 2015. november 12-től járó késedelmi kamata megfizetésére.

Az első fokon eljáró Győri Törvényszék az alábbiakat állapította meg:

Az alperes 2015. november 12-én megjelent Bors című napilapjában és a borsonline.hu internetes lapban szereplő, következő kijelentéssel megsértette a felperes magánélethez való személyiségi jogát: „a hozzájuk közel álló tudják,aki a (Bereczki Zoltánnal való) kapcsolatuknak nem adott több esélyt, az Szinetár Dóra volt”,

Az alperes az alábbi valótlan tényállítás híresztelésével megsértette a felperes jó hírnévhez fűződő jogát: a felperes „szerint azért váltak el (Bereczki Zoltántól), mert miután felkapaszkodott a hátán, már nem volt rá szüksége”.

A Győri Törvényszék kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a sérelmezett kijelentéseket törölje a www.borsonline.hu oldalon „Szinetár: háttérnek kellettem Bereczki karrierjéhez” című cikkből, 15 napon belül a felperesnek írt magánlevélben kérjen elnézést a felperes személyhez fűződő jogának megsértése miatt, és a felperest ért kellemetlenségekért, fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 1.000.000 forint összegű sérelemdíjat.

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasította.

Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen az elsőfokú ítéletet megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését, harmadlagosan pedig az eltúlzott mértékű sérelemdíj összegének csökkentését kérte.

Érdeklődj a tárgyalásról: Dr. Ferenczy Tamás, sajtószóvivő, 06/30-481-7354, ferenczyt@gyoritb.birosag.hu

6. Pécs

Helyszín: Pécsi Járásbíróság, Pécs, Széchenyi tér 14., földszint 13-as tárgyalóterem

Időpont: 2019.07.04. 11:00

Tárgy: költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény

Az ügy lényege: A vádlott önkormányzati képviselő volt. Az által irányított gazdasági társaság 2010-2012. évben takarítási tevékenységet végzett, elsődlegesen társasházak, illetve egy pécsi iskola számára.

A kft-nek tevékenységéből közel 10 millió forint bevétele származott, de a cég 2010. és 2011. évben az adóhatóság felé a fizetendő áfa tekintetében valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, míg 2012. évben adóbevallást egyáltalán nem nyújtott be, így összesen 3,1 millió forint adóhiányt okozott áfa és társasági adónemben.

Emellett a képviselő, mint a gazdasági társaság számvitelért felelős vezetője a számviteli törvény számos rendelkezését megszegte, mellyel a kft. pénzügyi vagyoni helyzetének áttekintését meghiúsította.

A korábban felfüggesztett büntetőeljárás tárgyalását a bíróság újra kezdi.

Érdeklődj a tárgyalásról: Dr. Péter-Szabó Petra sajtótitkár, 06/30-978-9988,

PeterSzaboP@pecsit.birosag.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

Fűszerezett érvelési bajnokság – Rekordok a 9. Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyen

Kozma Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ötödéves joghallgatója nyerte a kilencedik alkalommal megrendezett, idén több rekorddal is szolgáló Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyt, ami e nehéz jogászi műfaj kiváló művelőjének, a 2013-ban fiatalon elhunyt ügyvédnek állít emléket. A rangos megmérettetésre története során először nem csak az összes hazai jogi karról – ráadásul rekordszámban – jöttek nevezések, hanem a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről is érkezett pályázat.

2024. március 27.

A mesterséges intelligencia által generált tartalmak vízjelezése: megoldás vagy látszatmegoldás?

A generatív mesterséges intelligencia (generative artificial intelligence – GAI) felemelkedése elkerülhetetlenül maga után vonja a használatával létrehozott félrevezető tartalmak terjedését is. Nagyrészt az erre való reagálásként egyre inkább a közbeszéd tárgyává válik a mesterségesen generált tartalmak (szövegek, videók, hanganyagok) explicit jelölésének problémája. A készülőben lévő szabályozások kapcsán komoly kérdés azok betartatása, nem beszélve a technológia rosszindulatú felhasználása során keletkező tartalmak azonosíthatóságáról.