Ülj be a legizgalmasabb perekre!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.

1. Szeged

Helyszín: Szegedi Járásbíróság, Szeged, Széchenyi tér 4.,

Tárgy: Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette

Az ügy lényege: A vádlottak a Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-Biztonsági és Földművelésügyi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztályának határ-kirendeltségi növényvédelmi felügyelőjeként dolgoztak annak röszkei kirendeltségén.

Feladatuk a kirendeltségre érkező szállítmányok szükséges növény egészségügyi és zöldség-gyümölcs minőség-ellenőrzési vizsgálata volt.

A vádlottak 2015. május 13. és 2015. augusztus 04. napjai között, rendszeres haszonszerzésre törekedve, intézkedésük során hivatalos személyként több alkalommal a növény-egészségügyi vizsgálatra jelentkező tehergépjárművek járművezetőitől pénzt fogadtak el.

A bíróság a tárgyalást 2019.11.21. napon 8.15 órától folytatja.

Érdeklődj a tárgyalásról: Juhászné dr. Prágai Erika, sajtószóvivő, 06/30-4756-007, sajto_csongrad@szegedit.birosag.hu

2. Budapest

Helyszín: Fővárosi Törvényszék, Budapest, Markó utca 27., földszint 30-as tárgyalóterem

Időpont: 2019. november 19. 8:30

Tárgy: különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette

Az ügy lényege: A vád szerint az F. Ö. T. az érintett önkormányzatok parkolási rendszerének üzemeltetésére kötött szerződést a C. P. Kft.-vel, amely tevékenységében alvállalkozókat vont be, majd az üzemeltetés hatékonyabbá tétele címén az alvállalkozók újabb alvállalkozókat vettek igénybe.

A vádlottak a parkolás gazdálkodási rendszer üzemeltetése során kiszervezett tevékenységekkel és megrendelt szolgáltatásokkal vagyoni hátrányt okoztak a gazdasági társaságoknak.

Egyes vádlottak a parkolóautomaták takarítására, útburkolati jelek felfestésére adott vállalkozói szerződésekhez kapcsolódóan fiktív számlázási láncolatot alakítottak ki az adóalap jogosulatlan csökkentése érdekében.

Az ügyészség a vádlottakat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja.

Érdeklődj a tárgyalásról: Fővárosi Törvényszék, Sajtóosztály, 06/1-354-6729, sajto@fovarosit.birosag.hu

3. Debreceni Ítélőtábla

Helyszín: Debrecen, Széchenyi utca 24., 3-as tárgyalóterem

Időpont: 2019. november 19. 10:00

Tárgy: Hűtlen kezelés bűntett

Az ügy lényege: Az első fokon eljárt Egri Törvényszék 2018 májusában az I. rendű vádlottat felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntette, sikkasztás bűntette, költségvetési csalás bűntette miatt végrehajtásában 3 évre felfüggesztett 2 év börtönbüntetésre, 900.000.-Ft pénzbüntetésre ítélte. A II. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt végrehajtásában 2 évre felfüggesztett 1 év börtönbüntetésre és 300.000.-Ft pénzbüntetésre ítélte.

A bíróság I. és II. rendű vádlottat előzetes mentesítésben részesítette. A III. rendű vádlottat gondatlanságból elkövetett pénzmosás bűntette miatt megrovásban részesítette.

A IV. rendű vádlottat, társtettesként, folytatólagosan elkövetett orgazdaság bűntette miatt 210.000.-Ft pénzbüntetésre és több mint 7 és félmillió forint vagyonelkobzásra ítélte.

Az V. rendű vádlottat társtettesként, folytatólagosan elkövetett orgazdaság bűntette miatt 210.000.-Ft pénzbüntetésre és csaknem 8 év félmillió forint vagyonelkobzásra ítélte.

A bíróság a VI. rendű vádlottat a társtettesként, folytatólagosan elkövetett orgazdaság bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

Az ügyben szereplő egyéb érdekelttel szemben a  bíróság 58 ezer forint vagyonelkobzást rendelt el.

Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a I., II., és IV. rendű vádlott felmentésért fellebbezett.

A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott előbb munkavállalója, majd vezető tisztségviselője annak a Holding Kft-nek, amely később Holding Zrt. lett, amely projektcégként jött létre az egerszalóki hőforrásnál tervezett gyógy- és élményfürdő, szálloda és apartmanfalu megvalósítására.

A II. rendű vádlott előbb ügyvezetője a Holding Kft-nek, majd igazgatósági tagja az előbbi Holding Zrt-nek. A III. rendű vádlott az ügyben érintett építőipari cég vezetője volt. A IV. és az V. rendű vádlott tulajdonosa egy Kft-nek.

Az I. rendű vádlott rábírta a II. rendű vádlottat arra, hogy a Holding Kft. ügyvezetőjeként utaljon át a szauna világ tervezéséért, szállításáért és telepítéséért járó előlegként több mint 34 millió forintot egy delaware-i székhelyű cég bankszámlájára, annak ellenére, hogy ez a cég semmilyen gazdasági tevékenységet nem végzett a Holding Kft-nek.

Az egyik bank a gyógyfürdőnél tapasztalt költségtúllépések miatt azt a finanszírozási feltételt szabta a Holding Kft-nek, hogy a tervezett szálloda generálkivitelezői díja nem haladhatja meg a 3 milliárd forintot. A szállodaépítés kapcsán az I. és a VI. rendű vádlottak tárgyalásokat kezdeményeztek egy építőipari Rt-vel és kilátásba helyezték, hogy amennyiben le tudják csökkenteni a generálkivitelezői díjat a bank által kívánt összeg alá, akkor megbízást kaphatnak a szálloda generálkivitelezésére. Az I. és II. rendű vádlott kezdeményezésére 2005-ben a Holding Kft. alá is írta a szerződést az építőipari Rt-vel.

Az I. rendű vádlott azért, hogy a költségcsökkentésből a saját és a VI. rendű vádlott családja és üzleti érdekeltségeinek 110 millió forint hasznot szerezzen, rábírta a II. és III. rendű vádlottakat arra, hogy a Holding Kft. illetve az építőipari cég képviselőiként írjanak alá egy szerződést egy másik felépíteni tervezett szálloda beruházás –szervezői feladatainak ellátására. Ebben feladatként határozták meg, amennyiben a generál-kivitelezés összegét egy másik pályázó ajánlata alá tervezik, akkor az elért megtakarításból 10%, de legfeljebb 110 millió forint illeti meg a megbízottat.

2005 augusztusában az I. rendű vádlott rábírására a III. rendű vádlott azonos tartalmú szerződést írt alá a IV. rendű vádlottal is. A III. és a IV. rendű vádlottak a megállapodások aláírásakor tisztában voltak azzal, hogy az általuk vezetett cégek nem képesek az azokban foglaltak teljesítésére, és az nem is állt szándékukban.

A I. rendű vádlott a II. rendű vádlottól 2005 októberében általános jellegű meghatalmazás kapott, amely alapján teljesítési igazolást írt alá a II. rendű vádlott részére arról, hogy a megállapodásban rögzített csaknem több mint másfél milliárd forint megtakarítást elérték. Ennek értelmében az építőipari Rt. 110 millió Ft sikerdíjra jogosult, és azt a Holding Kft-nek több részletben kell folyósítania 2006 szeptemberéig. A II. rendű vádlott nem győződött meg arról, hogy ez tényleg megtörtént-e.

A IV. rendű vádlott, a III. rendű vádlottal aláírt szerződése alapján, hasonlóan járt el és számlákat állított ki Kft-je nevében és eljuttatta azokat az I. rendű vádlotton keresztül az építőipari céghez.

Egy külföldön bejegyzett gazdasági társaság tulajdonában lévő szálloda nem tudta kifizetni a hitelének aktuális törlesztő részleteit, ezért az I. rendű vádlott a társaság képviselőjeként, arra utasította a III. rendű vádlottat, hogy írjon alá egy kölcsönszerződést, mely szerint az építőipari Rt hét és félmillió forintos kölcsönt ad a szállodának. A III. rendű vádlott, annak ellenére, hogy már nem volt az építőipari Rt. képviselője 2006 júliusában két és félmillió forintot vett fel a cég számlájáról, aki átadta a pénzt a vezérigazgatónak, ő pedig kölcsönadta a IV. rendű vádlott akkori élettársának.

A IV. és az V. rendű vádlottak 2005 végén és 2006 májusában több milliót forint osztalékelőleget vettek fel, úgy, hogy tisztában voltak azzal, hogy az osztalékelőleg forrása az I. rendű vádlott rábírására kötött megállapodásokból származik, amely az építőipari cég közbeiktatásával került át a Holding Kft-től cégük bankszámlájára.

Az I.r. vádlott a Holding Kft. sérelmére elkövetett hűtlen kezelésből származó pénzt több már érdekeltségébe tartozó gazdasági társaság számlájára utalta.

Érdeklődj a tárgyalásról: Fórizs Ildikó, sajtószóvivő, 06/30-994-3339, ForizsI@birosag.hu

4. Pécs

Helyszín: Pécsi Járásbíróság, Pécs, Széchenyi tér 14., földszint 14-es tárgyalóterem

Időpont: 2019. november 20. 9:00

Tárgy: csalás bűntette és más bűncselekmények

Az ügy lényege: Az elsőrendű vádlott korábban egy Siklós város önkormányzatának tulajdonában álló, Nonprofit Kft. ügyvezetői tisztségét töltötte be 2009. január 6. napjától 2013. november 20. napjáig, míg a másodrendű vádlott egy Betéti Társaság beltagja, később pedig két Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság önálló képviseletre jogosult tagja volt.

Az elsőrendű vádlott a munkaviszonya fennállásának idejére – 2010. május 13. és 2013. október 22. közötti időszakban, 57 alkalommal, – az őt megillető havi bruttó 60.000,- forint gépjármű-költségátalányt meghaladó összegben érvényesített utazási költségtérítési igényt a Nonprofit Kft-vel szemben, ekként megszegte a munkaszerződése 7) pontjában foglalt rendelkezéseket.

A kiküldetési rendelvényeken nem tüntettette fel a kiküldetések célját, így meghiúsította annak ellenőrzését, hogy a kiküldetésekre indokoltan és valóban a céljuknak megfelelően került-e sor, továbbá az elsőrendű vádlott részére kiállított kiadási pénztárbizonylatok „utalványozó” rubrikája nem került kitöltésre, amely hiányosságok ellenőrzését az utalványozás indokoltságáért és az utalványozási bizonylat szabályos kitöltéséért felelős elsőrendű vádlott elmulasztotta.

Az elsőrendű vádlott e magatartásával megszegte a Nonprofit Kft. Pénzkezelési szabályzata 3.3. pontjában írt rendelkezéseket.

A fenti cselekményeivel az idegen vagyon kezelésével megbízott elsőrendű vádlott az ebből folyó kötelezettségeinek megszegésével a város önkormányzatának – a Nonprofit Kft. tulajdonosának – 1.684.115,- forint vagyoni hátrányt okozott, amely nem térült meg.

Az elsőrendű vádlott továbbá azzal, hogy sem a Nonprofit Kft. éves pénzügyi beszámolóiban, sem a Nonprofit Kft. adott évi üzleti terveiben nem tüntette fel a saját maga részére megállapított prémium jellegű kifizetéseket, a város önkormányzatának képviselő-testületét az éves pénzügyi beszámolók és az adott évi üzleti tervek elfogadása vonatkozásában jogtalan haszonszerzés – a prémium jellegű pénzösszegek tulajdonosi hozzájárulás nélküli megszerzése – végett tévedésbe ejtette, és így a fenti cselekményeivel a város önkormányzatának 2.520.000,- forintkárt okozott.

A másodrendű vádlott az általa – részben vagy egészben le nem szállított anyagokról – kiállított, részben vagy egészben nem valós adatokat tartalmazó számlákat adott át az elsőrendű vádlottnak, aki a Nonprofit Kft. ügyvezetőjeként – a fiktív számlákat is valódiként – befogadta, és intézkedett, hogy a számlák ellenértéke átutalásra kerüljön a másodrendű vádlott ügyvezetése alatt álló Betéti Társaság, vagy a két Kft. részére, annak ellenére, hogy tudatában volt annak, miszerint számlákon szereplő anyagok és eszközök leszállítására nem került sor a Nonprofit Kft. részére.

A másodrendű vádlott a Nonprofit Kft. számlájáról a másodrendű vádlott által képviselt cégek számlájára a ténylegesen le nem szállított fenti anyagok ellenértékeként átutalt összegeket saját hasznára fordította.

A fenti cselekményeikkel első- és másodrendű vádlottak ekként jogtalan haszonszerzés végett egymás tevékenységéről tudva, közösen tévedésbe ejtették a Nonprofit Kft-t, amely cselekményükkel 21.642.922,- forint kárt okoztak, amely nem térült meg.

A másodrendű vádlott azon fenti cselekményével, hogy részben vagy egészben olyan anyagok és eszközök megvásárlását dokumentáló számlákat állított ki és adott át elsőrendű vádlottnak a számlán szereplő ellenértékek kiegyenlítése érdekében, amely anyagok és eszközök leszállítására a Nonprofit Kft. részére részben vagy egészben nem került sor, jog és kötelezettség létezésének bizonyítására valótlan tartalmú magánokiratokat készített és használt fel, amely cselekményét az elsőrendű vádlott tevékenységéről tudva, vele közösen követte el.

Az elsőrendű vádlott azon fenti cselekményével, hogy a Nonprofit Kft. ügyvezetőjeként – a másodrendű vádlott által kiállított fiktív számlákat is valódiként – befogadta, és intézkedett aziránt, hogy a számlák ellenértéke átutalásra kerüljön a betéti társaság és a két Kft. részére, jog és kötelezettség létezésének bizonyítására valótlan tartalmú magánokiratokat használt fel, amely cselekményét másodrendű vádlott tevékenységéről tudva, vele közösen követte el.

Érdeklődj a tárgyalásról: Dr. Barkaszi Attila, sajtószóvivő, 06/30-990-4247, barkaszia@pecsit.birosag.hu

5. Győr

Helyszín: Győri Ítélőtábla, Győr, Domb u. 1., földszint 1-es tárgyalóterem

Időpont: 2019. november 20. 11:00

Tárgy: Emberölés bűntettének kísérlete és kábítószer birtoklásának vétsége

Az ügy lényege: Az elsőfokon eljárt Székesfehérvári Törvényszék a következő tényállást állapította meg:

A vádlott és a sértett több, mint 30 éve házasok voltak, azonban a vádlott egyre elégedetlenebb volt a házasságával. 2014-től társkereső oldalakon keresztül férfiakkal ismerkedett, akikkel rövidebb-hosszabb kapcsolatot is létesített.

2018. márciusában így ismert meg egy nála 20 évvel fiatalabb férfit, rövid időn belül már közösen képzelték el a jövőjüket. A vádlott jelezte a férjének, hogy el akar tőle válni, azt akarta elérni, hogy költözzön el a közös házukból, azonban ő erre nem volt hajlandó, ezért elhatározta, hogy férjét gyógyszer-túladagolással megöli.

A vádlott rendszeresen szedett pulzusszabályozót és vércukorszintet stimuláló gyógyszereket, melyekből 2018. áprilisában két alkalommal mintegy 20 darabot adott be a sértettnek azt állítva, hogy azok vitaminok.

A sértett megbízott a vádlottban, a gyógyszereket bevette, melyektől tévképzetei lettek, lakásukban tört és zúzott, azonban súlyosabb következménye a gyógyszerek bevételének nem lett.

2018. május 31-én a vádlott rávette férjét, hogy fürödjön meg, ő pedig beadott neki először 5 db altatót, majd mivel hatástalannak bizonyult, 45 perc elteltével még 5 db-ot. A vádlott a sértettet megpróbálta a víz alá nyomni, de nem bírt a sértett testi erejével, így elállt a szándékától.

A vádlott egy patikában dolgozó ismerősét felkereste, aki kérésére vény nélkül kiadott a vádlottnak 7 doboz, dobozonként 30 db Kálium-R tablettát. A vádlott június 1-jén nagy mennyiségű altatótablettát adott be a sértettnek, aki ettől tudatzavart, befolyásolható, irányítható állapotba került.

Ekkor a vádlott a sértettnek legalább 75 db kálium-r tablettát adott, aki azokat bevette. Ezt követően a vádlott a férjét magára hagyva elment dolgozni, lakásukra már csak másnap reggel 6 óra körül érkezett vissza, ahol a sértettet már holtan találta.

A sértett halála a kálium tabletták bevételét követő legfeljebb egy órán belül bekövetkezett.
A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettében ítélte bűnösnek, ezért őt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban 25 év elteltével bocsátható feltételes szabadságra.

Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentésért, illetőleg a minősítés megváltoztatásáért és a büntetés enyhítéséért jelentettek be fellebbezést.

Érdeklődj a tárgyalásról:Dr. Ferenczy Tamás, sajtószóvivő, 06/30-481-7354,ferenczyt@gyoritb.birosag.hu

6. Budapest

Helyszín: Budapest Környéki Törvényszék, Budapest, Thököly út 97-101. 4. emelet 401-es tárgyalóterem

Időpont: 2019. november 21. 9:00

Tárgy: Emberölés bűntettének kísérlete

Az ügy lényege: A vádlott 2018. február 20. napján délután fél öt körül Vácott a vasútállomáson tartózkodott, amikor találkozott az egyik kiskorú, távoli rokonával, akivel az épület előtt szóba elegyedett.

Időközben odament hozzájuk a sértett. A vádlott és a sértett között szóváltás alakult ki, amelynek során a sértett meglökte a vádlottat, aki elesett.

Egy kávézó előtt ismét összetalálkoztak az ittas állapotban lévő vádlottal, aki újra vitatkozni kezdett a sértettel. A hangos szóváltás során a vádlott elővett két kést is, végül azonban a késeket eltette.

Nem sokkal ezután a sértett és a vádlott kiskorú rokona a vasúti váróteremben voltak, amikor újból megjelent a vádlott, aki a sértetthez lépett. Átölelte, valamit a fülébe súgott, közben a szabadon lévő kezével előrántotta a kést és a vádlottat mellkason szúrta.

A szúrást követően a sértett a fájdalmában felkiáltott, letépte magáról a ruhát, majd miután látta a vérző sérülést a vádlottra támadt. Egy alkalommal orron ütötte a vádlottat. ű

A mentőket és a rendőrséget a helyszínen tartózkodó biztonsági őr értesítette. A mentők a sértettet életveszélyes állapotban azonnal a kórházba szállították. A vádlott a vele szembeni intézkedést a helyszínen megvárta.

A tárgyalás perbeszédekkel folytatódik.

Érdeklődj a tárgyalásról: Gyimesi Kinga, 06/70-371-1410, gyimesik@budapestkornyekit.birosag.hu sajto_pest@budapestkornyekit.birosag.hu

7. Miskolc

Helyszín: Miskolci Törvényszék, Miskolc, Dózsa György út 4., 126-os tárgyalóterem

Időpont: 2019. november 21. 13:00

Tárgy: felfegyverkezve elkövetett közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette

Az ügy lényege: Tárgyalást tart a törvényszék annak a vádlottnak az ügyében, aki ellen felfegyverkezve elkövetett közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt indult büntetőeljárás.

A vád szerint a vádlott gyógyszertől bódult állapotban, menetjegy váltása nélkül szállt fel a Sátoraljaújhelyről Szerencsre közlekedő vonatra. A menetjegyét ellenőrizni kívánó kalauz kérdésére kést rántott, hadonászni és életveszélyesen fenyegetőzni kezdett. A kalauz kihátrált a kocsiból és a többi utast is átterelte egy másik kocsiba. A vádlottat a kiértesített rendőrök a szerencsi állomáson megbilincselték és előállították.

A kalauz közfeladatot ellátó személynek minősül, és ezen minőségében a hivatalos személyekkel azonos büntetőjogi védelemben részesül, ezért a bíróság a vádlottat 7 és fél év végrehajtandó fegyházbüntetésre ítélte, valamint megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.
Az ítélet nem jogerős, a bíróság döntésével szemben a vádlott és védője fellebbezéssel élt.
A tárgyaláson akár határozathozatal is várható.

Érdeklődj a tárgyalásról: dr. Balogh Adrienn, sajtószóvivő, 06/46/815-385, baloghadri@miskolcit.birosag.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

Fűszerezett érvelési bajnokság – Rekordok a 9. Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyen

Kozma Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ötödéves joghallgatója nyerte a kilencedik alkalommal megrendezett, idén több rekorddal is szolgáló Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyt, ami e nehéz jogászi műfaj kiváló művelőjének, a 2013-ban fiatalon elhunyt ügyvédnek állít emléket. A rangos megmérettetésre története során először nem csak az összes hazai jogi karról – ráadásul rekordszámban – jöttek nevezések, hanem a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről is érkezett pályázat.

2024. március 27.

A mesterséges intelligencia által generált tartalmak vízjelezése: megoldás vagy látszatmegoldás?

A generatív mesterséges intelligencia (generative artificial intelligence – GAI) felemelkedése elkerülhetetlenül maga után vonja a használatával létrehozott félrevezető tartalmak terjedését is. Nagyrészt az erre való reagálásként egyre inkább a közbeszéd tárgyává válik a mesterségesen generált tartalmak (szövegek, videók, hanganyagok) explicit jelölésének problémája. A készülőben lévő szabályozások kapcsán komoly kérdés azok betartatása, nem beszélve a technológia rosszindulatú felhasználása során keletkező tartalmak azonosíthatóságáról.