Karrierutazás jogász diplomával VIII. – A pulpitus súlya nem mérhető kilogrammokban

Cikksorozatunk nyolcadik része a máig rendkívüli népszerűségnek örvendő bírói hivatással foglalkozik. Vajon mennyire hosszú az a bizonyos út a csillagokig?

„Már elsőévesen tudtam, hogy bíró szeretnék lenni!”

Minden bizonnyal nem egy joghallgató szájából elhangzott már ez a mondat a sokak által a szakma koronájaként aposztrofált hivatásról. Akad, aki az elmélyült elemzőmunka szeretete, mások a rendületlen igazságérzetük vagy épp a pálya kiemelt presztízshozadéka miatt választják a bíráskodást. Egyvalami azonban mindegyikükben közös: hivatásuk egész embert (vagy talán még annál is többet) kíván.

A jogi diploma megléte az életpályán még csak a nulladik állomásnak tekinthető. A frissen végzett pályakezdő, zsebében az okirattal (esetleg már annak megszerzése előtt) elkezdheti böngészni a bírósági fogalmazói pályázatokat, melyeket minden évben két alkalommal (tavasszal és ősszel) hirdetnek meg a munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnökök az Országos Bírósági Hivatalon keresztül.

Az első mérföldkő: a bírósági fogalmazói lét

Pályázhat valamennyi cselekvőképes, magyar állampolgár, aki egyetemi állam-és jogtudományi diplomával rendelkezik, továbbá hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 11. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn. Ez utóbbit a speciálisan erre a célra kiállított erkölcsi bizonyítvánnyal szükséges alátámasztani, a „sima” erkölcsi bizonyítvány nem fogadható el.

A pályázó köteles benyújtani:

  • az álláshely elnyerésére vonatkozó motivációit, szakmai érdeklődési körét kifejtő motivációs levelet
  • a kitöltött jelentkezési lapot és mellékletét
  • amennyiben a pályázó több álláshelyre kíván pályázni, úgy a jelentkezési lapon fel kell tüntetnie ezek sorrendjét
  • az önéletrajzát
  • jogi diplomájának közjegyző által hitelesített másolatát
  • ennek hiányában az abszolutóriumot vagy az államvizsgát megelőző félév eredményes befejezését tanúsító egyetemi igazolást
  • a kiállításától számított 90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt
  • ennek hiányában a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításának kezdeményezését tanúsító okiratot.

Többletpont szerezhető bíróságon eltöltött szakmai gyakorlat, bírósági ügyintézőként létesített munkaviszony igazolásának benyújtásával, „cum laude”, továbbá „summa cum laude” minősítésű diplomával, a jogi tanulmányok folytatásaként, minimum kéthónapos külföldi tanulmányút eltöltésének, illetve nemzetközi vagy bíróság által országos nevezési lehetőséggel meghirdetett, az OBH által meghirdetett tudományos pályázaton vagy perbeszédversenyen elért 1.,2.,3. helyezés és OTDK-n elért 1.,2.,3. helyezés igazolásával. Ezeken kívül extraként értékelendő még a nyelvismeretet igazoló, élő idegen nyelvből tett, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány.

A bírósági fogalmazók joggyakorlatáról és képzéséről szóló 11/1999. (X. 6.) IM rendelet rendelkezései alapján az OBH a pályázatok beérkezési határidejétől számított 45 napon belül bonyolítja le a felvételi megmérettetést (az úgynevezett versenyvizsgákat). Ez utóbbiak a néhány éve bekövetkezett reformjuknak köszönhetően ma már korántsem hasonlítanak a graduális tanulmányokat lezáró záróvizsgákhoz. A központi helyszínen (általában a Magyar Igazságügyi Akadémián) zajló írásbeli teszt és a háromfős bizottság előtt zajló szóbeli meghallgatás a tárgyi tudásra kisebb hangsúlyt fektetve méri fel a pályázók egyéni problémamegoldó, kreatív képességeit (a mintafeladatsorok és szóbeli szituációs helyzetek leírásai elérhetőek a birosag.hu oldalon). Szóbeli vizsgára az a pályázó bocsátható, aki az írásbeli vizsgán elérhető pontszám több mint 50%-át megszerezte. Ezt követően általában sor kerül még egy ún. munkahelyi elbeszélgetésre, annak a bíróságnak a székhelyén, ahová a jelentkező benyújtotta pályázatát. Aki sikeres fogalmazói versenyvizsgát tesz (a 90 %-os összesített teljesítményt elérő jelentkezőket automatikusan ilyennek tekintik), illetve akinek pályázatát a kinevező a személyes meghallgatást követően eredményesnek nyilvánítja, kinevezhető bírósági fogalmazói munkakörbe. Sikertelen pályázat esetén sem köteles újabb versenyvizsgát tenni az a pályázó, aki a pályázati feltételeknek megfelel és a kiírást megelőző 1 éven belül már sikeres felvételi versenyvizsgát tett.

A bírósági fogalmazói joggyakorlat célja az, hogy a fogalmazó egy vezető bíró (instruktor) pártfogásával, a bírósági jogalkalmazás szempontjából meghatározó jogi ismeretek elmélyítése mellett megismerje a bírói gyakorlatot, elsajátítsa az ítélkezés szakmai szabályait és munkamódszerét, alakítsa ki a bírótól megkívánt, az ítélkezéshez szükséges képességeket. Ez idő alatt biztosítani kell, hogy a fogalmazó mind első és másodfokon – a peres és peren kívüli eljárásokban -, minden ügyszakban megfelelő gyakorlatot szerezzen, határozattervezeteket készítsen, jegyzőkönyvet vezessen, és tartson önállóan ügyfélfogadást. A fogalmazó képzésének általános alapja az egyéni tanulás, elsajátított ismereteiről meghatározott időközönként a bíróság elnöke előtt számot kell adnia. A fogalmazók a gyakorlat hároméves tartamában legalább egy alkalommal országosan szervezett képzésben is részt vesznek.

Második állomás: a jogi szakvizsga

A bíróvá válás útjának következő mérföldköve a jogi szakvizsga letétele, mely e professzió esetében kötelező. A próbatétel semmiben sem különbözik a sorozatunk korábbi részeiben, az ügyvédek és az ügyészek esetében tárgyalt általános jogi szakvizsga intézményétől.

Ki is az a bírósági titkár?

A szakvizsga birtokában lévők határozatlan idejű, vagy legfeljebb ötéves határozott időtartamú bírósági titkár pozícióba jelentkezhetnek, amennyiben az eddig említett kritériumok megléte mellett teljesítették az egészségi, fizikai és pszichikai felmérést magába foglaló pályaalkalmassági vizsgálatot is. A titkárok valamennyi ügyszakban – polgári, büntető, közigazgatási és munkaügyi – eljárhatnak. Feladatuk a bírák munkájának segítése, melynek érdekében az általuk választott ügyszakban ítélkező bíró mellé kerülnek beosztásra, ahol annak utasításának megfelelően, irányítása és felügyelete mellett járnak el. Egyes esetekben önállóan is jogosultak eljárni, határozatot hozni. Idetartoznak tipikusan: a szabálysértési, a bírósági végrehajtással kapcsolatos ügyek, a magánvádas eljárásokban hozható egyes döntések, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásával kapcsolatos eljárások, a csőd- és felszámolási ügyek. (A bírósági titkárok jogállásáról lásd bővebben az 1997. évi LXVIII. törvényt.)

A bíróvá válás

Az ekkorra általában már harmincas évei elején járó jogász pályázat útján jelentkezhet bírónak, ha megfelel a 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 4. §-ban meghatározott követelményeknek, melyek közül kiemelendő a harmincadik életév betöltése. Fontos megjegyezni, hogy utóbbi még egyáltalán nem jelent garanciát arra vonatkozóan, hogy az illetőt azonnal ki is nevezik. A bírósági személyi hierarchia kifejezetten zárt rendszer, a pozíciók láncszerűen történő megüresedése miatt akár egy évtized is eltelhet, mire egy titkár sikeresen pályázik és bíróvá avanzsál.

A bírák jogállásáról külön jogszabály (a fent említett Bjt.) rendelkezik. A legfőbb közjogi méltóságokhoz hasonlóan mentelmi jog illeti meg őket, illetményük (mely a jogviszonyban töltött időnek megfelelő szorzóval növelt illetményalapból és különböző pótlékokból áll) is törvényben rögzített, s előírás szerint az inflációval fordítottan arányosan emelkedik (a pótlékok szerteágazó rendszere miatt az Alapvető tudnivalók elnevezésű táblázatban kizárólag az alapilletményt tüntettük fel). A bírák már csak privilegizált helyzetük okán is kötelesek minden évben vagyonnyilatkozatot tenni.

Legyen szó akár polgári, akár büntető, akár közigazgatási-és munkaügyi ügyszakos szakemberekről, elmondható, hogy tevékenységük messzemenőkig komplex és sokrétű. Az olykor több tízezer oldalas peranyagok áttekintése, a végeláthatatlannak tűnő tárgyalásfolyamok levezénylése, a nem ritkán otthon is végzett munka, illetve a peres felekkel történő folyamatos szóbeli és írásbeli kapcsolattartás erős és határozott, nagy munkabírású embert követel.

Aki fáradhatatlan, magabiztos kommunikációs és lényeglátó képességekkel rendelkezik, s a tárgyalóteremben is meg tudja őrizni objektív látásmódját, itt megtalálhatja önmagát. Paradox módon – örök hivatástudatra ítélve.

Kapcsolódó cikkek:


2020-ban is meg kell nyerni a THEMIS-t
2019. december 6.

2020-ban is meg kell nyerni a THEMIS-t

A versenyt jövőre immár 15. alkalommal rendezik meg, a másfél évtized alatt eddig összesen 13 bírósági csapat indult. 2016 óta két csapat különdíjat, egy publikációs lehetőséget nyert, három pedig a döntőig is eljutott.

Karrierutazás jogász diplomával X. – Középpontban a közjegyzők
2019. december 3.

Karrierutazás jogász diplomával X. – Középpontban a közjegyzők

A közjegyzők a kapu őrei: olyan közhiteles személyek, akiknek az a feladatuk, hogy pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak, és ezzel lehetőség szerint megelőzzék a jogvitákat. Nem mindenki válhat közjegyzővé, cikksorozatunk ezen részében ezért azt vesszük végig, milyen lépcsők, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy valakit közjegyzővé nevezzenek ki, és milyen nehézségekkel kell szembesülniük azoknak, akik ezt az utat választják.

Ülj be a legizgalmasabb perekre!
2019. december 2.

Ülj be a legizgalmasabb perekre!

Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.