Változott a jogi szakvizsgára jelentkezés

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Összefoglaltuk milyen fontosabb jogszabályváltozások voltak az őszi szemeszterben.

BÜNTETŐJOG

Határzárral kapcsolatos bűncselekmények, szigorítások az embercsempészekkel szemben

A módosítás tartalmazza a határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §) bűncselekmények törvényi tényállásait. Jelentősen szigorították az embercsempészet miatt kiszabható büntetések büntetési tételeit, továbbá elkobzás alá eső vagyonnak minősítették az embercsempészés elkövetője által a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett vagyont.

A módosítás 2015. szeptember 15-étől hatályos.

Joganyag: 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

Módosította: 2015. évi CXL. törvény

 

JOGÁSZKÉPZÉS

Jelentkezés jogi szakvizsgára – csak elektronikusan

A jogi szakvizsgára kizárólag az IM erre a célra kialakított informatikai felületén (a továbbiakban: Jogi Szakvizsga Rendszer) lehet jelentkezni. A joggyakorlat teljesítését igazoló okiratokat és a jogi végzettséget igazoló doktori oklevelet ugyancsak elektronikus dokumentumként kell csatolni, a vizsgadíjat pedig a jelentkezéskor a Jogi Szakvizsga Rendszeren keresztül – elektronikus úton – kell megfizetni. Az elektronikus út a halasztási kérelmek esetén is alkalmazandó.

A rendelet 2015. október 1. napján lép hatályba.

Joganyag: 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet a jogi szakvizsgáról

Módosította: 25/2015. (IX. 25.) IM rendelet

 

KÖZIGAZGATÁSI JOG – KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSJOG

Sommás eljárás bevezetése, függő hatályú döntés a közigazgatási ügyekben

Minden olyan kérelemre induló, ellenérdekelt fél nélküli eljárás esetében, amikor a döntés meghozatalához szükséges valamennyi feltétel a hatóság rendelkezésére áll, legkésőbb 8 napon belül döntést kell hozni, a feltételek hiányában pedig végzéssel áttérhet a hatóság az eljárás az általános szabályok szerinti – teljes eljárásként való – lefolytatására. Jellemzően az okmányokkal, nyilvántartásokkal kapcsolatos ügyeikben, így például a jelenlegi 21 nap helyett 8 nap lenne az ügyintézési határidő.

Eltérő rendelkezés hiányában, ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul és nincs ellenérdekű fél, úgy az ügyfelet a kérelmezett jog gyakorlása megilleti abban az esetben, ha a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést és a kérelmezett jog gyakorlásáról szóló rendelkezést tartalmazó függő hatályú döntés meghozatalának nem volt helye (hatóság hallgatása).

Újdonság továbbá, hogy törvény a hatóság jogszerű hallgatásának intézményét továbbfejlesztve biztosít a kérelmező ügyfél számára garanciát az ügye ésszerű határidőn belül történő elintézésére. A kérelemre induló eljárásokban (néhány kivételtől eltekintve) az ügyfél 8 napon belül kap egy függő hatályú döntést arról, hogy az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot fizet a hatóság köteles a kérelmező ügyfél részére megfizetni (kvázi visszafizeti az eljárási illetéket, díjat), a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól, továbbá – meghatározott kivételektől eltekintve – a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti. A függő hatályú döntéshez akkor kapcsolódnak joghatások, ha a kérelem beérkezését követő két hónap elteltével a hatóság a hatósági ügy érdemében nem döntött és az eljárást nem szüntette meg.

Értelemszerűen nem kerül sor függő hatályú döntésre egyebek között abban az esetben sem, ha a hatóság 8 napon belül érdemi döntést hoz.

Változik a jogorvoslatok szabályozása is. A másodfokú hatóságnak nem lesz lehetősége a jövőben az eljárás megismétlésének az elrendelésére (nem utasíthatja új eljárásra az első fokon eljárt hatóságot), hanem ún. kiegészítő bizonyítási eljárást folytat le és ennek alapján maga dönt.

A módosítás 2016. január elsején lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépésüket követően indult eljárásokban alkalmazható.

Joganyag: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Módosította: 2015. évi CLXXXVI. törvény

 

Új tényállások a szabálysértési törvényben

Pontosították a szabálysértési bírság közérdekű munkával történő megváltására vonatkozó tájékoztatás szabályait. A módosítás rögzíti, hogy a járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani a vezetői engedélynek a helyszínen történő elvételétől, vagy a hatósági leadásától eltelt időt is.

Több új tényállással egészült ki a törvény. A közérdekű üzem működésének a megzavarása tényállás szerint szabálysértésnek minősül a jövőben a közmű, a közösségi közlekedési üzem, az elektronikus hírközlő hálózat, az egyetemes postai szolgáltató logisztikai központja, üzeme, a pénzforgalmi és informatikai központ és üzem, a hadiipari anyagot, eszközt termelő üzem működésének a megzavarása. A szabálysértés miatt katasztrófavédelem is jogosult helyszíni bírságot kiszabni. Szabálysértésnek minősül a jövőben az új pszichoaktív anyag megszerzése, birtoklása is.

A módosítások 2016. január elsején és 2016. március elsején lépnek hatályba.

Joganyag: 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

Módosította: 2015. évi CCII. törvény

 

Új törvény az egységes elektronikus ügyintézésről

A parlament által elfogadott törvény legfőbb célja többek között az elektronikus ügyintézés kiterjesztése, illetve az állami és nem állami szervezetek elektronikus ügyintézésre szorítása a kidolgozott egységes elvek mentén.

A törvény rendelkezéseinek többsége 2016. július elsején, illetve az e-ügyintézés tekintetében 2017. január elsején lép hatályba. A teljes körű e-ügyintézésre történő áttérést biztosító szabályokat 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.

2018. január elsejétől elektronikus ügyintézésre lesz köteles a gazdálkodó szervezet, illetve az ügyfél jogi képviselője. Természetes személy ellenben csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre. A gazdálkodó szervezetek esetében a fizetési kötelezettségeket is kötelező elektronikus útra terelik.

A széles értelemben vett ügyfél a közszférával kapcsolatos valamennyi ügyét egységes felületen, egységes feltételek mellett és logikával, egységes eszközökkel elektronikus ügyintézés keretében intézheti (Egységes Digitális Ügyintézési Tér). Fontos, hogy a bejáratott, működő elektronikus ügyintézési lehetőségek nem szűnnek meg, hanem ezekkel párhuzamosan teszik kötelezővé az egységes felületen és feltételek mellett történő ügyintézést.

A törvény a különböző eljárási törvényekben rögzített elektronikus ügyintézési szabályok nagy részének a kiváltására törekszik, így rögzíti az elektronikus ügyintézés „minimumszabály”-ait (pl. kézbesítési szabályok).

2017. január elsejétől kezdődően a gazdálkodó szervezet ügyfél a nyilvántartásba vételét, illetve a létrejöttét követő 8 napon belül köteles lesz bejelenteni az ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásába (rendelkezési nyilvántartás) az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét (hivatalos elérhetőség). A 2017. január elsején már létező gazdálkodó szervezetek 2017. augusztus 30-áig kötelesek az előzőek szerinti bejelentést teljesíteni.

Joganyag: 2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól (új jogszabály)

---