Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ELTE Jessup Team a több mint 650 induló csapat közül a washingtoni döntőben bejutott a világ legjobb nyolc csapata közé (Quarterfinalist Team), és ezzel az ELTE történelmének második legjobb eredményét érte el. A kiemelkedő szóbeli eredmény mellett a csapat alperesi beadványa pedig világelső lett (Best Respondent Memorial 1st Place). Az ELTE Jessup csapata a 2019-es világbajnoki cím megszerzése óta is a világ élvonalába tartozik, az idei eredmény az induló csapatok legjobb 1%-ába sorolja ismét az ELTE-t.
A verseny jogesetének középpontjában a Clarent Belt nevű terület állt, amelyet az alperes állam, Ragnell bérelt a Balani Köztársaságtól – áll az ELTE ÁJK közleményében. A területen fegyveres konfliktus tört ki a bérlő állam és egy fegyveres nem állami szereplők között. A konfliktus során alperes állam több esetben bombázott közlekedési útvonalakat és gyárterületeket, valamint elfogott, dolgoztatott és táborok között áthelyezett ellenséges személyeket. Alperes állam veszélyes hulladékot is szállíttatott egy távolabb fekvő szigetre, mert annak szakszerű ártalmatlanná tételét Aglovale, a felperes állam megtagadta. Ezzel egyidőben Aglvale átfogó szankciókat jelentett be Ragnell ellen.
A Farkas Kinga (felperes), Koch Emma (felperes), Polonyi Domonkos (alperes) és Nagy Andrea (alperes) összetételű csapat az Aglovale-i Királyságot és a Ragnelli Államot képviselte a Nemzetközi Bíróság előtt.
(kép forrása: ELTE Jessup Team)
A Case concerning the Clarent Belt nem okozott csalódást a nemzetközi jog, a nemzetközi gazdasági jog és nemzetközi környezetjog rajongóinak sem. A jogeset első nagy témaköre a fegyveres erőszak és önvédelem kérdése volt, különös tekintettel a nem állami szereplők státusára. Ezen felül a nemzetközi humanitárius jog számos kérdésével kellett foglalkozniuk a csapatoknak, mint például a civil és katonai célokra egyaránt használt objektumok bombázásának, valamint a téves információkon alapuló támadások jogszerűségének kérdésével. A harmadik kereseti kérelem az egyoldalú gazdasági szankciók jogszerűségével foglalkozott, amely számos klasszikus nemzetközi jogi kérdést vetett fel, mint az immunitás joga, a beavatkozás tilalma, és az ellenintézkedések terjedelmének jogszerűsége. Ezzel összefüggésben a versenyzőknek a tulajdonhoz, a tisztességes eljáráshoz és az egészséghez való emberi joggal kapcsolatban is kutatást kellett végezniük, és ki kellett térniük az intézkedések WTO joggal kapcsolatos összefüggéseire is. A negyedik kereseti kérelem nemzetközi környezetjoggal foglalkozott, ezen belül is a veszélyes hulladékok határon átnyúló szállításának felelősségi kérdéseivel.
A csapat idei felkészítői dr. habil. Kajtár Gábor LL.M. (Cambridge) docens és dr. Buda Zolta tanársegéd, 2019-es Jessup-világbajnok voltak. A csapat felkészülését az idei évben is nagyban segítette lelkes Jessup alumni közösségünk.
(forrás: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar)
