Wolters Kluwer: A jövő jogásza felmérés feltárta a 2023-at meghatározó legfontosabb jogi trendeket


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2022-ben is gyors ütemben zajlottak a számos szakterületet érintő, folyamatos átalakulással járó változások a jogi szakmában – olvasható a Wolters Kluwer kiadó közleményében. A Wolters Kluwer jövő jogászáról szóló 2022. évi felmérésének megállapításai alapján 2023 felé közeledve a már meglévő trendek, nyomás és prioritások túlnyomórészt még nagyobb teret nyertek, és új trendek is megjelentek.

Íme az öt vezető jogi trend 2023 közeledtével:

  • A technológia áll a lista élén. A technológia használata minden eddiginél fontosabb – ügyvédi iroda választásához és megtartásához, a vállalati jogi osztályok és az ügyvédi irodák mindennapos működésében, valamint produktivitást növelő megoldásként, tehetségek vonzásának eszközeként és a teljesítmény mozgatórugójaként egyaránt.
    • ­A jogi szakemberek 79%-a a vezető trendek közé sorolja a jogi technológia jelentőségének növekedését.
    • ­A vállalati jogi osztályon a szakemberek 64%-a, az ügyvédi irodáknál pedig 63%‑a nyilatkozott úgy, hogy a tervek között szerepel a jogi munkát támogató szoftverekre fordított beruházások bővítése az elkövetkező tizenkét hónapban.
    • ­A vállalati jogászok 87%-a és az ügyvédi irodában dolgozó jogászok 83%-a számára rendkívül vagy nagyon fontos, hogy olyan szervezetnél dolgozzon, amely maradéktalanul kihasználja a technológiát.
  • Változóban van, ki és hogyan végzi a munkát.A jogi osztályok arról számoltak be, hogy több munkát tartanak az osztályon belül, ugyanakkor a jogi osztályok és az ügyvédi irodák is egyre nagyobb mértékben támaszkodnak különféle külső megoldásokra a munkavégzésben, legyen szó vállalkozókról, alternatív jogi szolgáltatókról, nem jogász munkatársak bevonásáról és az ügyfelek önkiszolgálási lehetőségeinek bővítéséről.
    • ­2022-ben a vállalati jogászok 84%-a nyilatkozott úgy, hogy osztályuk nagyobb mértékben vesz igénybe alternatív jogi szolgáltatókat, vállalkozókat és nem jogász munkatársakat.
    • ­Az ügyvédi irodában dolgozó jogászok 81%-a a külső vagy kiszervezett erőforrások nagyobb mértékű használatáról, 78%-a a nem jogász munkatársak folyamatokba való szélesebb körű bevonásáról, 77%-a pedig az ügyfelek önkiszolgálási lehetőségeinek bővítéséről számolt be.
  • A vállalati jogi osztályok szigorúbb elvárásokat támasztanak a velük dolgozó ügyvédi irodával szemben: az érték, a szakértelem és a hatékonyság a döntő. Egyúttal javultak az ügyfelek és az ügyvédi irodák közötti kapcsolatok.
    • ­A vállalati jogi osztályok több mint 80%-a nyilatkozott a következőképpen:
      • jobban odafigyelünk arra, mennyire térül meg az ügyvédi irodával folytatott együttműködés;
      • elvárjuk, hogy a velünk dolgozó ügyvédi iroda hasznosítsa a technológiát a teljesítménye optimalizálására;
      • fontos, hogy az ügyvédi iroda kihasználja a technológiát a produktivitás és a hatékonyság javítására;
      • egyre árérzékenyebbek vagyunk;
      • szervezetünknek egyre több szakszolgáltatásra van szüksége.
    • ­A vállalati jogi osztályok többsége – 55%-a – úgy véli, hogy jelenleg jobb kapcsolatot ápol az ügyvédi irodájával, mint a világjárvány előtt. Mindössze 3%‑uk állította, hogy romlott a kapcsolat.
  • A szabályszerűségi követelmények egyre nagyobb mennyisége és összetettsége, valamint az újonnan megjelenő, illetve előtérbe kerülő jogi szakterületek komoly kihívások elé állítják a jogi szakembereket.
    • ­A jogi szakemberek 79%-a szerint a növekvő mennyiségű és egyre összetettebb információk feldolgozása az egyik legnagyobb hatást gyakorló trend. Csupán 34%‑uk tartja magát nagyon jól felkészültnek arra, hogy megbirkózzon ezzel a feladattal.
    • ­A válaszadók 77%-a úgy véli, vezető trend bontakozik ki az újonnan megjelenő, illetve előtérbe kerülő szabályszerűségi területek – például az adatvédelem és az ESG – kezelésében, ugyanakkor mindössze 35%-uk néz elébe jól felkészülten az új lehetőségeknek és igényeknek.
  • Marad a hibrid munkavégzés. A jogi szakemberek többsége számára hazaköltözött az iroda, legalábbis a munkaidő egy részében.
  • ­A vállalati jogászok 69%-a elvárja, hogy teljes vagy részmunkaidőben otthonról, távmunkában dolgozhasson, 31%-uk pedig teljes munkaidőben az irodában tervez dolgozni a vállalat elvárásának megfelelően (22%) vagy önszántából (9%).
  • ­Az ügyvédi irodában dolgozó jogászok 72%-a elvárja, hogy teljes vagy részmunkaidőben otthonról, távmunkában dolgozhasson, 28%-uk pedig teljes munkaidőben az irodában tervez dolgozni az ügyvédi iroda elvárásának megfelelően (19%) vagy önszántából (9%).

Wolters Kluwer jövő jogászáról szóló 2022. évi felmérésének weboldalán letölthető a felmérésről készült teljes jelentés, amely megállapításokat tartalmaz az ügyvédi irodákról, a vállalati jogi osztályokról, technológiáról, tehetségekről és trendekről, és külön részben foglalkozik az ESG-vel és a jogi ágazat vezető gondolkodóinak meglátásaival.

(A Wolters Kluwer a kiadója internetes újságunknak, a Jogászvilágnak is.)


Kapcsolódó cikkek

2019. április 8.

A jogi szektor jelenleg zajló átalakulásával a technológia kulcsfontosságú lesz a jövő jogásza számára

A Wolters Kluwer friss kutatásában a jogi szakmában tapasztalható tendenciákat, technológiákat és változásokat mutatja beAz egyre összetettebb információkkal, az ügyfelek változó igényeivel és az átalakuló piaci erőviszonyokkal szembesülve a jogi szakemberek mindinkább a technológiát hívják segítségül, hogy eredményesebben végezzék munkájukat. Azonban nem minden jogász alkalmazkodik azonos ütemben.  Azok, akik már jelenleg is használják a technológia […]