Aki irodalommá emelte a büntetőeljárást


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Büntetés című kötet tizenkét novellájában a védőügyvéd szerző nem ítélkezik, annál inkább beszippant minket az igazságszolgáltatás sötét bugyraiba.

A feltételezett gyilkost baleset éri, eltörött a csípője. Kórházba kerül. Az ügyész engedélyt kér a kórházi szoba lehallgatására. A bíró habozik, de megadja az engedélyt. Miközben a gyanúsítottat műtik, egy rendőr rejtett mikrofonokat helyez el a kórteremben. Néhány napig a rendőrök hiába hallgatják a magában beszélő ember monológjait. Egy éjjel azonban, amikor egyedül van, egyszer csak megszólal: „Már rég meg kellett volna tennem…” A férfit őrizetbe veszik. A nyomozók lejátsszák neki a hangfelvételt, amit vallomásnak vesznek. A bíró letartóztatási parancsot ad ki, a feltételezett gyilkost őrizetbe veszik.

*

Körülbelül ilyen stílusban, ilyen egyszerű mondatokkal, ilyen távolságtartóan és érzelemmentesen fogalmaz Büntetés című kötetének egyik novellájában Ferdinand von Schirach. Hasonló stílusban tizenkét bűnügyi esetet mesél el, olyanokat, amelyek valamiért különlegesek a jog világban. Látszólag mindennaposak, a végén mégis akad bennük valamilyen csavar.

A müncheni születésű szerző évtizedeken át dolgozott védőügyvédként Németországban. Védett hétköznapi figurákat, de politikusokat, híres embereket, alvilági fickókat is. Első novelláskötetét 2009-ben, 45 éves korában jelentette meg, Verbrechen címmel, mely magyar fordításban a Bűnös? címet kapta. Ebben saját praxisából tizenegy esetet írt meg, narrátori, semleges hangon, mégis érdekfeszítően. A siker nem maradt el, olyannyira, hogy a kötet hosszú hónapokon át le sem került a Der Spiegel könyv bestseller-listájáról. Egy évre rá publikálta Schuld címmel (magyarul Ártatlan? fordításban megjelent) újabb bűnügyi eseteit. Rövid idő alatt Európa-szerte híres íróvá vált, könyveit világszerte már háromtucat nyelvre fordították le, és milliószámra adták el. Valósággal irodalommá emelte a büntetőeljárást.

Bár közben más írásai is megjelentek, e 2018-ban publikált újabb novelláskötete, a Büntetés (Strafe) az, amely az író szerint trilógiává fűzi össze e három munkát. (Ugyanis a könyvek eredeti címe magyarra fordítva szó szerint: Bűntény, Bűnösség, Büntetés, mely követi a tett–bizonyítás–következmény jogutat.)

Ferdinand von Schirach Büntetés c. könyv borítója

Ferdinand von Schirach Büntetés című könyvének borítója

A trilógia utolsó kötetét olvasva is megfejthető a siker titka. Közérthetően, egyszerűen, szikáran fogalmaz. Részvétlenül, tényszerű leírásokkal. A látszólag érzéketlen, távolságtartó sorok mégis olvasmányosak, képszerűek. Az olvasó fantáziájára bízza, milyen környezetben peregnek le előtte a cselekmények, melyek filmszerűen, krimiszerűen, izgalmasan követik egymást. Történetei hol tárgyalóteremben játszódnak, hol kihallgatószobában, hol semleges környezetben, ahol a védőügyvéd négyszemközt beszélget kliensével, magányosan, őszintén. Ahol lelepleződhetnek a titkok. Az apró novellák a bűn, a bűntudat, a bűnhődés, a jogos, a jogtalan, vagy az esetenként elmaradó büntetés témakörét érintik. Olykor az igazságszolgáltatás fonákságait, a jog útvesztőiben elveszett igazságot helyezik a középpontba, érzékeltetve, milyen nehéz is a jogvégzetteknek a valóságban igazságot tenni.

A könyv olvasásakor érdekes gondolatok fogalmazódhatnak meg az átlagolvasókban, a szakavatott ügyész-, bíró-, ügyvédolvasók emlékeiben pedig felidéződhet praxisukból egy-egy korábbi ügyük.

*

S hogy mi lett az írásunk elején említett novellahőssel a német jogrendben?

A kórházban illegálisan készített hangfelvételek nem használhatók fel – mondja a nyomozási bíró, hiába lesz ettől ingerült az ügyész. A gondolatszabadság ugyanis mindenkit megillet. A hangosan, magunknak kimondott gondolatok senki más számára nem hozzáférhetők, eltárolhatók. A jogállam abban különbözik egy nem jogállamtól, hogy az igazságot nem derítheti ki bármi áron. Korlátokat szab magának. Még akkor is, ha ezeket sokszor nehéz elviselni.

(A Büntetés című kötet magyarul a Partvonal Könyvkiadó gondozásában jelent meg, 2020 márciusában.)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A segédmotoros kerékpárra is kell kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötni

A robogótulajdonosok jelentős része továbbra sincs tisztában azzal, hogy biztosítási kötelezettség nem csupán a rendszámmal ellátott járművekre, hanem minden olyan segédmotoros kerékpárra is kiterjed, amely részt vesz a közúti forgalomban – hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) csütörtökön.