A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága kiadta a 2015. évre szóló munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzéseinek az irányelveit. Ezek részletesen taglalják, hogy az idei évben, mikor, milyen szektorok munkáltatói számíthatnak munkvédelmi és munkaügyi ellenőrzésekre és arról is tájékoztatnak, hogy ezek az ellenőrzések milyen típusúak lehetnek.
A közalkalmazottak egészségét, biztonságát ugyanúgy védik a munkavédelmi, munka-egészségügyi előírások, mint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkavállalókét. A szabályok nagyrészt megegyeznek az utóbbiakra vonatkozó előírásokkal, jelentős többletkövetelményeket az egészségügyben foglalkoztatottakra vonatkozó szabályok jelentenek.
Az idei év legolvasottabb munkajogi kérdéseit gyűjtöttük össze, a válaszokat a kérdések utáni linkekre kattintva tudhatja meg.
Érdekes, helyenként megdöbbentő összefüggéseket tár föl a magyarországi migrációval kapcsolatban a TÁRKI Társadalmi Riport 2014-ben nemrégiben megjelent, „Magyarok külföldön – Mennyien? Kik? Hol?” című tanulmány.
A kereskedelemben általánosságban munkaerőhiány van, ezért Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára nem számít elbocsátásokra a vasárnapi pihenőnap bevezetése miatt – közölte a minisztérium szerdán.
Megszavazta a parlament kedden a vasárnapi pihenőnap bevezetését, így jövő március 15-étől a hét utolsó napján nem lehet majd dolgoztatni a kereskedelemben.
Minden év végéhez közeledve általában „napirendre” kerül néhány, tipikusan ehhez az időszakhoz kapcsolódó munkaügyi feladat. Írásunkban – a teljesség igénye nélkül – e teendők ellátásához kívánunk munkajogi segítséget nyújtani.
A kreatív- és kulturális iparágban dolgoznak a legtöbben Európában az építőipar és a vendéglátóipar után, a szektor vonzza a helyi, fiatal munkaerőt – derült ki a EY (korábban Ernst&Young) tanácsadó cég friss felméréséből, amelynek eredményeit az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közölte.
Az őszi adócsomagnak a munkavállalókat érintő rendelkezései közül a legfontosabbak két jelentős célt szolgálnak: egyrészt a családok további támogatását, másrészt a nem pénzben adott juttatások rendszerének átalakítását – írja PwC elemzése.
Munkahelyi baleset következtében a felperes súlyos sérüléseket szenvedett, amely 44 százalékos egészségkárosodást és 50 százalékos munkaképesség-csökkenést eredményezett. A felperes keresete 5 millió nem vagyoni, 480.949 forint vagyoni kártérítés kamatokkal történő megfizetésére, valamint gyógyszerköltség és közlekedési többletköltség megfizetésére irányult.
