Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
2023 júliusától kezdődően több lépésben kell megismerkedniük a vállalkozásoknak a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló (EU) 2022/2560 rendelet (a továbbiakban: FSR – Foreign Subsidies Regulation) szabályaival. Az FSR jelentős adminisztrációs kötelezettséget ró a legtöbb multinacionális vállalkozásra, amennyiben azok összefonódásokban (fúziók, vállalatfelvásárlások), vagy nagyértékű közbeszerzési eljárásokban vesznek részt.
Az FSR-nek való megfelelés nem csupán azért lényeges, hogy a vállalkozások elkerüljék a jelentős anyagi és eljárási bírságokat, de az FSR hatálya alá eső tervezett tranzakciók és közbeszerzési eljárások sem zárhatók le az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) jóváhagyása nélkül. Cikkünkben bemutatjuk az FSR lényegesebb szabályait és összefoglaljuk a megfeleléshez szükséges fontosabb tudnivalókat.
Az Európai Unió belső piacán évtizedek óta él az állami támogatási szabályokkal kapcsolatos alapvetés, miszerint a tagállamok által a vállalkozásoknak nyújtott, a versenyt torzító állami támogatások főszabály szerint tilosak. A belső piac ugyanakkor egészen a közelmúltig védtelen volt a harmadik országokból, azaz az Unión kívülről érkező (ide értendő az Unió 27 tagállamán kívüli összes ország: EGT-országok, Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Svájc is) állami támogatásokkal szemben. Az FSR célja ezen hiányosság kezelése: egyenlő versenyfeltételek biztosítása a belső piacon a külföldi támogatások okozta torzulások korrekciója által. Az FSR hatálya gazdasági ágazattól függetlenül kiterjed a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató valamennyi magán- és közvállalkozásra, amennyiben azok külföldi támogatásban részesülnek.
Az FSR három új ellenőrzési mechanizmust hoz létre, amelyek fölött a Bizottság őrködik. Ezeket lentebb kifejtük, előtte azonban célszerű kitérni arra, hogy mi minősül olyan külföldi támogatásnak, amelyre kiterjed az FSR hatálya.
Mikor beszélünk külföldi támogatásról?
Az FSR alkalmazásában külföldi támogatásnak minősül, ha
Az FSR szinte minden fogalma rendkívül tágan értelmezendő. Így harmadik ország alatt nem csak az állami, illetve az önkormányzati szervek értendők, hanem minden olyan közjogi és magánjogi szervezet is, amelynek tevékenysége betudható a harmadik országnak. A pénzügyi hozzájárulás fogalma (csupán példálózó felsorolás alapján) az alábbiakra kiterjed ki:
Összefonódások előzetes bejelentése
Az FSR egyik legfontosabb rendelkezése, hogy a hatálya alá eső összefonódásokat előzetesen be kell jelenteni a Bizottsághoz. A rendszer hasonlóan működik a 139/2004 (EK) fúziós rendelet hatálya alá eső, ún. közösségi léptékű összefonódások bejelentéséhez: vagyis a bejelentési köztelezettség alá eső összefonódásokat a Bizottság jóváhagyását megelőzően nem lehet végrehajtani.
Egy összefonódás akkor esik előzetes bejelentési kötelezettség alá, ha
Első látásra ugyan magasnak tűnnek ezek a küszöbértékek, a gyakorlatban azonban a legtöbb multinacionális, illetve nagyvállalkozás is könnyen eléri azokat. Lényeges, hogy az értékelés során csak a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését megelőző 3 évben nyújtott külföldi támogatásokat kell figyelembe venni.
A bejelentéstől számítva a Bizottságnak 25 munkanapja van az összefonódás előzetes felülvizsgálatára. Amennyiben úgy dönt, hogy a bejelentés alapján részletes vizsgálatra van szükség, azt 90 munkanap alatt köteles lezárni (amely 15 munkanappal meghosszabbítható). A Bizottság vizsgálata alatt a felek nem zárhatják a tranzakciót.
Közbeszerzési eljárások előzetes bejelentése
Bármilyen, az uniós közbeszerzési szabályok alá tartozó eljárásban (a védelmi és biztonsági szerződések kivételével), ha a szerződés vagy keretmegállapodás nettó értéke legalább 250 millió euró (és ha a pályázatot részekre bontják, azon részek összértéke, amelyre az ajánlattevő ajánlatot nyújt be, legalább 125 millió euró) előzetes bejelentést vagy nyilatkozatot kell tenni.
Az ajánlattevőnek bejelentést kell tennie az ajánlatkérőhöz a tenderen való részvétel előzetes jóváhagyása céljából, ha az ajánlattevő (és kapcsolt vállalkozásai, amelyek közé a „fő” alvállalkozók is besorolandók) a bejelentést megelőző 3 évben harmadik országonként összesen legalább 4 millió euró teljes pénzügyi hozzájárulásban részesült.
A 4 millió eurós küszöbértéket nem elérő ajánlattevőnek nyilatkozatot kell tennie:
Mind a bejelentést, mind a nyilatkozatot az ajánlatkérő továbbítja a Bizottsághoz. A bejelentéstől számítva a Bizottságnak 20 munkanapja van az előzetes felülvizsgálatra (amely 10 munkanappal meghosszabbítható). Amennyiben úgy dönt, hogy a bejelentés alapján részletes vizsgálatra van szükség, azt 90 munkanap alatt köteles lezárni (amely 20 munkanappal meghosszabbítható). A Bizottság vizsgálata alatt a szerződés nem ítélhető oda az ajánlatkérőnek.
Hivatalból indított eljárások, szankciók
A Bizottság főszabály szerint hivatalból vizsgálhat bármilyen külföldi pénzügyi hozzájárulást, így azokat is, amelyek nem esnek a bejelentési / nyilatkozattételi kötelezettség alá. Az FSR végrehajtójaként a Bizottság széles körű hatáskörökkel rendelkezik: információkat kérhet az érintett vállalatoktól, tagállamoktól és harmadik országoktól az Unión belül és kívül is (feltéve, hogy az Unión kívüli kormány ezt nem ellenzi). A Bizottság bármilyen információforrásra támaszkodhat, beleértve a tagállamoktól és bármely természetes vagy jogi
személytől származó információkat is. 2024. január 12-től lehetősége van helyszíni szemléket is tartani, amelyhez igénybe veheti az érintett tagállam meghatalmazott vagy kijelölt tisztviselőt. Hivatalból indított vizsgálat esetén a Bizottságot nem kötik a szűk határidők, csupán törekednie kell arra, hogy 18 hónapon belül lezárja a részletes vizsgálatot.
Fontos korlát azonban, hogy közbeszerzések hivatalból történő vizsgálata esetén a Bizottság csak a már odaítélt szerződéseket vizsgálhatja, és a vizsgálat nem eredményezheti az odaítélő döntés megsemmisítését vagy a szerződés felmondását. A Bizottság összefonódások estén a támogatásokat 10 évre visszamenőleg vizsgálhatja, beleértve az FSR hatálybalépését megelőző 5 évet is (azaz 2018-ig visszamenőleg), a közbeszerzések esetén pedig Bizottság 3 évre tekinthet vissza.
A Bizottságnak több eszköz is van a kezében arra az esetre, ha a vizsgálat alapján azt érzékeli, hogy fennáll a belső piaci verseny torzulása. Elrendelhet ideiglenes intézkedéseket, de akár teljes piacvizsgálatot is indíthat, ha egy-egy ágazatot érintő torzító hatású külföldi támogatás fennállását érzékeli. Ha belső piac torzulása megállapításra kerül, a Bizottság arányos korrekciós intézkedéseket rendelhet el, beleértve a strukturális és nem strukturális korrekciós intézkedéseket, valamint a támogatás kamatokkal együtt történő visszafizetésének előírását. Emellett a vállalkozásoknak lehetőségük van kötelezettségvállalásokat ajánlani, amelyeket a Bizottság kötelezővé tehet számukra, ha azzal is hatékonyan orvosolható a piaci torzulás. Amennyiben a Bizottság szerint nem áll fent a belső piac torzulásának lehetősége, jóváhagyó határozatot hoz.
Az FSR élét leginkább a kiszabható bírságok jelentik. Anyagi jogi szabálysértés (pl. bejelentés elmulasztása, kijátszása, gun-jumping) esetén a bírság a jogsértő vállalkozás(csoport) világszintű éves árbevételének akár 10%-a is lehet. Eljárási szabálysértésekért (pl. szándékosan vagy gondatlanul valótlan vagy megtévesztő információk benyújtása), a világszintű árbevétel akár 1%-a is kiszabható bírságként, illetve lehetőség van napi kényszerítő bírság kiszabására az együttműködés hiánya vagy a határozatnak való meg nem felelés esetén.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az FSR főbb rendelkezései több szakaszban váltak alkalmazandóvá.
A bejelentési formanyomtatványokra, részletes eljárási kérdésekre, illetve a bizalmas információk kezelésére vonatkozó részletszabályokat az FSR 2023. július 10-én elfogadott (EU) 2023/1441 végrehajtási rendelete tartalmazza.
Fontos a felkészülés
A fentiek alapján lényeges, hogy a vállalkozások mihamarabb kialakítsák az FSR rendelkezéseire vonatkozó belső felkészülési rendszerüket. Ennek keretében a jogi és adóosztályok együttműködésében érdemes nyilvántartást létrehozni a külföldi pénzügyi hozzájárulásokról, az egyes hozzájárulások megfelelő kockázati osztályokba történő besorolásával. Összefonódások esetén érdemes már előre figyelembe venni a Bizottság FSR szerinti vizsgálatának határidejét, és ennek megfelelően kialakítani a tranzakciós dokumentumokat. Közbeszerzéseken való indulás esetén pedig már az ajánlattételi szakaszban érdemes együttműködni a „fő” beszállítóikkal, alvállalkozó partnerekkel, hogy a vállalkozás át tudja tekinteni, hogy együttesen elérik-e a meghatározott küszöbértékeket.
Az első időszakban a Bizottság várhatóan különösen aktívan ellenőrzi majd az FSR-nek való megfelelést. A megfelelő időben elkezdett felkészüléssel azonban a vállalkozások jelentősen csökkenthetik a nem-megfelelésből eredő időveszteség és hátrányos jogkövetkezmények bekövetkezésének kockázatát.
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.
A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!