A Facebook-kereskedelem szerződéses vonatkozásai

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közösségi portálon megvalósulhat a szerződéskötés B2B, B2C, illetve C2C relációban is, amely felveti a fogyasztóvédelmi szabályok és a tájékoztatási kötelezettség előírásainak megfelelő alkalmazását.

 Az elektronikus kereskedelem új irányait nyitotta meg a közösségi oldalak működése és elterjedése. Struktúrájából és felépítéséből fakadóan a közösségi oldalak által kínált lehetőségek és egyre bűvölő funkciók (például csoportszervezés, online bolt működtetése, hirdetések feladása stb.) gyors, alacsony marketing költségekkel járó és széles befogadó közönséget elérő információgyűjtési és -szolgáltató, valamint reklámozási, forgalmazási és kereskedési felületet teremtett meg.

Az f-commerce kifejezés a marketing szakirodalomban megjelenő, a közösségi média egyik szegmensét alkotó, az elektronikus kereskedelemből fakadó azon új típusú eladási, értékesítési, valamint pénzügyi tranzakciókat jeleníti meg, amelyet a felek vagy magán a Facebook-platformon, vagy pedig a Facebook segítségével más online felületen bonyolítanak le. A közzétett statisztikák szerint a Facebook segítségével megvalósuló áru- és pénzügyi forgalom ma már meghaladja az Amazon kereskedési adatait is.

A szerződő felek személyét vizsgálva a megkötött szerződések köre széles palettán mozog: a közösségi portálon megvalósulhat a szerződéskötés B2B, B2C, illetve C2C relációban is, amely felveti a fogyasztóvédelmi szabályok és a tájékoztatási kötelezettség előírásainak megfelelő alkalmazását, valamint a szolgáltatóra irányadó, helytállási kötelezettséget megalapozó előírások elemzését. A szerződő felek esetében sokszor kérdéses, hogy egy adott profil vagy fantázianév mögött valós személy vagy jogszerű keretek között működő vállalkozás húzódik-e meg, privát üzenetekben magánszeméllyel vagy vállalkozással történik-e a szerződéskötés. A szerződés alanyi köréhez kapcsolódóan emelhetjük ki, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a VJ 074/2012. határozatában olyan vállalkozást vizsgált, amely tevékenységét a cégnyilvántartásból történő jogerős törlést követően is folytatta a közösségi portálon. A problémák megsokszorozódnak abban a tekintetben is, hogy a közösségi oldalak által kínált lehetőségek korlátok nélkül léphetik át az államhatárokat, melynek következtében határon átnyúló jelleget ölt a felek közötti kontraktuális kapcsolat (ha beszélhetünk a szerződés létrejöttéről). Ez megvalósulhat uniós keretek között, valamint harmadik államok vonatkozásában is. Más állam polgárai által létrehozott felhasználói fiókok, vállalkozások által közzétett hirdetések könnyen, földrajzi távolság nélkül érhetőek el. Ezzel összefüggésben a közösségi portálon megkötött szerződésekre vonatkozó joghatósági rendelkezések és az alkalmazandó jog szabályai sem hagyhatóak figyelmen kívül.

Fogyasztói adásvétel, kellék- és termékszavatosság
Fuglinszky Ádám legújabb könyve a fogyasztói adásvétel, a kellékszavatosság és a termékszavatosság kérdéskörével foglalkozik, különös tekintettel azokra a problémás pontokra, amelyek az új Ptk. és az uniós jog találkozásával függenek össze. Megnézem >>

A szerződés tárgya vonatkozásában megállapítható, hogy termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra is sor kerülhet a közösségi oldalon. Az így megkötött szerződés lehet ingyenes, de lehet visszterhes is, valamint tartozhat valamely vállalkozás üzletszerű tevékenységi körébe, vagy egyes felhasználók részéről az üzletszerűséget nélkülözve eseti jelleggel bonyolódnak. Termékértékesítés esetén gyakoriak az áru tulajdonjogának az átruházására irányuló ügyletek (adásvétel, csere, ajándékozás), amelyeknél jellemző probléma a képtől eltérő termékkel, hibás termékkel, a leírásban nem szereplő tulajdonságokkal vagy más termékkel történő teljesítés. Mind a használt, mind pedig az új termékek piaca virágzik, ahol a termék állapota és eredete (például hiányzó dokumentumok) is befolyásolja az árat, valamint az értéket, illetve megnehezítheti a garanciális igények érvényesítését. Jogszabályba ütközőnek minősíthető az a szerződés, amely lőfegyverek vagy veszélyeztetett állatfajok illegális kereskedelmére irányul. Tipikusak még az olyan megállapodások is, amelyek szolgáltatás nyújtását foglalják magukban akként, hogy a gyártási folyamat végkimenetelén valamely elkészített vagy legyártott áru tulajdonjogának az átruházása áll (például kézműves termékek). Ennek a távollévők között kötött szerződések esetén a fogyasztót megillető elállási jog szempontjából van jelentősége: nem illeti meg a fogyasztót az elállás joga, ha a terméket a vállalkozás a fogyasztó által megadott adatok alapján, a fogyasztó kérésére egyedileg gyártotta le. A fogyasztóvédelmi rendelkezések alkalmazása szempontjából ezeket a szerződéseket is az adásvételi szerződések kategóriájába sorolják a vonatkozó jogszabályok. Szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan a közösségi felület használatával lehetőség van valamely rendezvényre történő jelentkezésre vagy jegyfoglalásra is.

A felek számos módon tehetnek szerződéses jognyilatkozatot a közösségi platformon. A vállalkozás privát üzenetben küldhet a felhasználó részére ajánlatot, amelyet adott esetben kéretlen levélnek lehet minősíteni. Különféle csoportokban a felhasználók által feltett érdeklődő, minőségre vonatkozó, más felhasználók által szerzett tapasztalatokra építő kérdésre a vállalkozás vagy kommentben, vagy pedig privát üzenetben küldheti meg ajánlatát. Amennyiben nem fogyasztói szerződés jön létre a felek között, akkor mind a privát üzenet, mind pedig a kommentben történő nyilatkozattétel kétarcú intézmény: ha a felhasználók mindegyike a számítógép előtt ülve azonnal válaszol, akkor egyidejű interaktív kommunikáció alakul ki a felek között, amely a Ptk. alapján a jelenlévők által tett jognyilatkozatra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával hat ki a nyilatkozat hatályosulására, valamint a szerződés létrejöttére. Ellenkező esetben a Ptk. szerinti távollévők között zajló kommunikáció valósul meg. A szerződés módosítása szempontjából problematikusnak tekinthető az az informatikai funkció, amely révén a kommentekben tett hozzászólások, nyilatkozatok módosíthatóak, átírhatóak, valamint teljes egészében törölhetőek. További szerződéskötési lehetőségként említhető meg a vállalkozás posztja alatt történő licitálás, amelyet meg kell különböztetni a hagyományos online aukció szervezésétől. A Facebook legújabb szolgáltatásai már lehetővé teszik azt is, hogy magán a közösségi felületen belül teljes webáruházt működtessen a vállalkozás, valamint a közösségi platform csoportszervezési alternatíváit kihasználva jelenik meg nagyobb értékű termékek esetén a tombola, mint értékesítési forma, valamint közös rendelések lebonyolítása a szállítási és egyéb költségek csökkentése érdekében.

A szerződési teljesítési szakaszával összefüggésben a Facebook legújabb fejlesztési programját kívánjuk megemlíteni, amely lehetővé teszi azt, hogy felhasználók közötti pénzügyi tranzakciók lebonyolítására ne csupán más online banki felületen vagy paypal rendszer használatával, hanem magán a Facebookon, feltölthető kreditek segítségével kerüljön sor. A kredit belső fizetőeszközként jelenik meg, a tesztverziók alapján nem csupán egyenlegfeltöltéssel, hanem más Facebook eseményekkel is megszerezhető. A Facebook ezen szerepe – álláspontunk szerint – az elektronikus kereskedelemről szóló jogszabályokat elemezve megkérdőjelezi azt, hogy a Facebook megmarad-e egyszerű adattovábbító, tárhely és keresőszolgáltatónak minősülő közvetítő szolgáltatónak, különös tekintettel a helytállási kötelezettség alóli mentesülési eseteket vizsgálva abban az esetben, ha az adott jogviszonyban az érintett felhasználók a kreditszolgáltatást is igénybe veszik.

---